Fontos hír érkezett a magyar patikákból: komoly hiány van ezekből a tömeggyógyszerekből

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adatbázisa alapján 23091 törzskönyvezett gyógyszerkészítmény van, aminek a 5,7 százaléka a hiánylistán szereplő 1323 tétel. Tavaly júniusban még 1483 termék szerepelt az adatbázisban, idén januárban már 1367 termék, a csökkenő tendencia folytatódott. Ez azonban még önmagában keveset árul el a hiánycikkek jelentőségéről, és arról: megkapjuk-e a megszokott szereket jelenleg, ha betérünk a patikába.

Az OGYÉI aktuális hiányokat gyűjtő adatbázisában köztudottan nem egy olyan termék szerepel, amelyet csak papíron érint a hiány és valójában más miatt került a listára (pl. a termék sosem került forgalomban az engedélyeztetés után). Vannak olyan termékek, amelyek több mint 10 éve szerepelnek a listán mint hiánycikk, valójában már nem fogja keresni őket senki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért áll a sor a magyar patikákban: vidéken még súlyosabb a helyzet, mint a fővárosban

A vidéki kistelepülések lakosságát rendkívül hátrányosan érinti, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a kézi, fiók- és közforgalmú gyógyszertárak száma.

A termékhiány-lista azért is ad kevés információt önmagában a hazai hiányállapotról, mert nem mindegy, milyen gyógyszer lesz hiánycikk. Hogyha szállítási problémák miatt kifogyna egy megfázás elleni italpor, azt rengeteg más termékkel lehet pótolni. Vagy hogy egy időre több patikában kifogyott a készlet a 28 szemes Aspirin Protectből, mert a vérrögképződéstől tartva óriásira nőtt a kereslet a beoltott páciensek részéről: nem volt gond, mert volt más kiszerelés.

Viszont ha egy olyan szer válik hiánycikké, amelyet nem lehet helyettesíteni akkor kezdődnek a gondok. Dr. Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai igazgatója korábban elmondta a Pénzcentrumnak, hogy

Értelemszerűen egyéni szinten mindig nagy problémát jelent, ha valaki nem kapja meg a gyógyszerét, viszont a járvány alatt a lakosság jelentős részét is érintő gyógyszerhiányok léptek fel hosszabb-rövidebb időre. Ha pedig nem lehetett helyettesíteni a termékeket, maradt az import lehetősége.

Több mint 250 termék hiánycikk a járvány óta

Jelenleg az 1323 termékhiányból 279 olyan gyógyszerkészítmény van a listában, amely március 11-e, a veszélyhelyzet kihirdetése óta hiánycikk, vagy ezután válik előre láthatóan azzá, mint az ACC LONG 600 mg pezsgőtabletta. A hiánytermékek között vannak nyugtatók, forró italporok, c-vitamin készítmények, pezsgőtabletták, allergiagyógyszerek (pl. Claritine 10 mg), fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók, stb. Olyan népszerű termékek is a listán vannak, mint az Allergodil orrspray, az Aspirin Protect (100 mg) tabletta, a Cataflam Dolo és Voltaren Dolo (25 mg) tabletták, a Claritine (10 mg) tabletta, Fluimucil szirup, vagy éppen a Penicillin injekció.

Hatóanyag vagy más alapanyag ellátási probléma miatt jelenleg 42 termék hiánycikk, a megnövekedett igény miatt pedig 30 gyógyszer nem kapható. 36 készítmény esetén szállítási vagy raktározási gondok okozzák a hiányt, gyártási gond pedig 298 esetben áll fenn. Vannak olyan készítmények is, amelyek "adminisztratív okokból" kifolyólag nem kaphatók:

Azonban a legtöbb esetben piaci megfontolások állnak a háttérben, 884 terméknél. Ez gyakran jelenti azt, hogy nincs igény egy bizonyos kiszerelésre a gyógyszerből, ezért a gyártó leállítja a forgalmazást. 785 esetben elérhető ugyanaz a termék más kiszerelésben, vagy másik azonos hatóanyagú termék, ugyanolyan vagy hasonló kiszerelésben. A többi esetben van csak szükség kontingensre, egyedi importra, vagy helyettesítő termékre.

A teljes listából 136 termék esetén engedélyeztek kontingens vagy egyedi import behozatalt - ez több mint a termékek 10 százaléka. A korábbi évek tapasztalatai szerint erre máskor csak ritka esetben került sor, tavaly júniusban is csak 53 olyan termék volt a listában, amely esetén erre kiadták az engedélyt. Az egyedi import abban különbözik a kontingens megoldástól, hogy előbbinél az orvos kérheti a gyógyszer külföldről történő behozatalát betege részére, míg kontingens esetén a nagykereskedő kérelmére, nagyobb tételben történik a termékhiány import áruval történő pótlása.

Mit tehet az a beteg, akinek olyan készítményt ír fel az orvos, ami hiánycikk?

Ennek a helyzetnek a megoldására több lehetőség is van. Azoknak a betegeknek, akiknek még van az adott gyógyszerből otthon, és az általuk szedett készítményből csak rövid ideig tart majd a hiány, azt szokták tanácsolni, hogy várjanak. Ilyenkor pár napon vagy héten belül is megérkezhet a megszokott készítmény.

Amennyiben a hiányterméknek van hivatalos helyettesítője, és az orvos nem tiltotta annak alkalmazását, akkor a beteg kérésére a gyógyszerész a készleten lévő helyettesítő készítményt kiadhatja a felírt termék helyett. Előfordulhat, hogy hiány lép fel, és a gyógyszernek nincs hivatalos helyettesítője. Ilyen esetben a kezelőorvos segítségére lesz szükség:

- mondta el korábban lapunknak Marjai Tamás.

Egyre több lesz a gyógyszerhiány?

Már több éve gyakorlatilag állandó hiányállapottal küzd a magyar gyógyszerellátás, ennek pedig több oka is van. A gyártók szerint az egyre gyakrabban gondot okozó termékhiányok fő oka a dobozazonosító rendszer működési nehézségei által előidézett visszaesés a termelésben. A szakemberek szerint a gyártás globalizálódása is nagyban rásegít a hiányok kialakulására: a járvány előtti időszakban nagyjából 30-40 százalékkal nőtt a hiányesetek száma a Gyógyszer-nagykereskedôk Országos Szövetségének (GYNSZ) adatai szerint, amit a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek tapasztalatai is alátámasztanak.

Természeti katasztrófák miatt már eddig is előfordultak, amelyek zavarokat okoztak a késztermékek gyártói számára a nyersanyagok (hatóanyag, segédanyag és csomagolóanyag) elérhetőségében. Ugyanis a legtöbb alapanyag gyártó az ázsiai és dél-amerikai régiókban helyezkedik el, amelyek ráadául nem minden esetben tudnak garanciát vállalni az alapanyagok megfelelősségére az európai minőségbiztosítási előírásoknak. A járvány csak rámutatott, mennyire rá van utalva a világ az ázsiai gyógyszer-nyersanyagokra.

A felhalmozás is problémákat okozott

Tavaly márciusban négyszer annyi gyógyszert vettek a lakosok a normál forgalomhoz képes a koronavírus-járvány miatt Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökének elmondása szerint. Ezeknek a vásárlásoknak a jelentős része a “házi patikák" feltöltését szolgálta, illetve nagy számban megjelent azoknak a krónikus betegeknek a gyógyszerigénye, akiknek a veszélyhelyzet kihirdetését követően az orvos akár 2-3 hónapra előre is felírta a gyógyszereit.

Ez az irreálisan nagy kereslet tavaly március végén, április első felében lecsengett, májusra már normalizálódott a helyzet. A második és harmadik hullám alatt már kezelhetőbb volt a helyzet.

A második hullám alatt a fogyasztás jóval kiegyensúlyozottabb, alig haladja meg a gyógyszerforgalom a szokásos havi fluktuációját, illetve az ősszel tapasztalt átlagos fogyasztás is jóval alacsonyabb a tavaszinál

- mondta el Virág Zsolt, a Hiflylabs Zrt. szakértője tavaly októberben az éves gyógyszerforgalom kapcsán. Viszont a járvány teljesen kiszámíthatatlanné tette, mikor rohamozzák meg a betegek a gyógyszertárakat: vagy a lezárások okán, hogy a készleteiket feltöltsék, vagy egy-egy hirtelen felkapott készítmény miatt. Volt az elmúlt másfél évben roham maszkokért, Allergodil orrspray-ért, bodorrózsa kivonatért, Aspirinért, és nem tudni, mikor jöhet a következő pánikvásárlási hullám, és milyen készítmény lesz a célpont.

A magyar lakosság egyébként is hajlamos a gyógyszerek felhalmozására, a járvány hatásai pedig csak ráerősítettek erre a rossz szokásra. 

Mint ahogy mindenben, a gyógyszerspájzolásban is a mértéktartás az egyik legfontosabb. Viszont aki valóban nagyobb mennyiségeket táraz be gyógyszerekből, azzal könnyen megtörténhet, hogy a készítmények lejárnak, és mehetnek a kukába - vagyis mehetnének, ehelyett viszont érdemes a lejárt gyógyszereket a patikákban leadni, bárhol átveszik (eltekintve néhány olyan kivételtől, mint a fecskendők pl.). Az is megtörténhet, hogy nem veszi észre a felhalmozó, hogy lejárt készítményt vesz be. Jó esetben ez azzal jár, hogy a szer hatástalan lesz.

A gyógyszerfelhalmozás nemcsak pénzkidobás, hanem a gyógyszerellátást is nehezíti. Ráadásul rengeteg gyógyszerszemét keletkezik ezáltal! Az elmúlt 10 évben több mint 2500 tonna gyógyszerhulladékot gyűjtött be a lakossági szelektív gyógyszerhulladék begyűjtését végző nonprofit cég: adataikból az derül ki, hogy a szemét a mennyiség évről évre nő. A háztartások hulladéktermelésének mértéke 2005 óta megkétszereződött. 

Aki nincs tisztában azzal, mit kezdjenek a gyógyszerhulladékkal, mi számít annak, illetve mire érdemes figyelni a gyűjtésénél, annak ajánljuk, hogy olvassa el a témáról ezt a cikket.