100 éve még luxusban éltek itt a leggazdagabb magyarok: ez lett mára a vidéki kastélyokból

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
100 éve még luxusban éltek itt a leggazdagabb magyarok: ez lett mára a vidéki kastélyokból

Újabb vidéki kastélyok nyomába eredtünk, pusztulásban is megejtően szép palotákat hozunk, amikre talán egyszer még szebb idők is várnak, ugyanis nem egy köztük eladó! Mit szólnál egy 36 + 5 fél szobás palotához, ahol IV. György angol király is megfordult?

Ahogy az "Elherdált kastélyok" sorozatunk előző részében is írtuk, nehéz lenne számszerűsíteni, hány omladozófélben lévő, elhagyatott főúri kastélya lehet ma a magyar vidéknek. Egy biztos, egy jó pár évtizede készített felmérés szerint, 1987-ben 1500-2000-re becsülték a kastélyok számát. Nincs is olyan megyénk, ahol ne omladozna több tucat magára hagyott főúri rezidencia vagy nemesi kúria, számuk azonban térségenként jelentősen eltér. A legtöbb kastélyt Somogy, Vas, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk, míg viszonylag kevés településen van kastély az Alföld megyéiben.

2017-ben műemléki védettséggel több mint 700 épület rendelkezett. Napjainkban a Nemzeti Kastélyprogram foglalkozik a műemléki védettség alatt álló kastélyok felújításával, a programban 2016-2020 között 18 kastély renoválása szerepelt. A kérdés azonban továbbra is az, hogy ezeket a szimbolikus értékű, műemlékileg is jelentős épületegyütteseket és helyszíneket miként tudják a helyi gazdaságot erősíteni és egy közösséget összetartani? Ez ügyben azért van még teendő…

Következzék újabb elfeledett kastélyunk, amelyek a csodára, vagy konkrétan vevőre várnak:

Dreher Antal se talált jobbat - Eladó a Sajnovics-kastély

A tordasi kastélyt - a 17.sz végén és a 18.sz elején - a Sajnovics család építtette. A Fejér megyei település egyik híres szülötte, Sajnovics János jezsuita szerzetes is itt született, lett aztán nyelvtudós, de foglalkozott csillagászattal, matematikával is. Az eredeti Sajnovics-kastélyt a Batthyány család bővítette, majd 1875 novemberétől új tulajdonosa, a Dreher sörgyáros család tagja, Dreher Antal vásárolta meg. Ezért is látható a Dreher címer a kastély hosszanti frontján.

Az átépítés során a Tudor kor formaelemeit, romantikus stílusjegyekkel ötvözték. A díszterem faburkolatot, mennyezete kazettás borítást kapott. A Dreher család díjnyertes versenylovairól, fogatairól készült képei kerültek a termekbe, a kazettákba. Az államosítás után a kastélyba úttörőtábort rendeztek be,

Érdekesség még, hogy a György walesi herceg 1930-ban egyszer ellátogatott ide. Hat évvel később VI. György néven lett angol királlyá koronázták, de csupán háromszázhuszonhat napig élvezhette a magas méltóságot, mert választania kellett a trón és kétszer elvált, népszerűtlen amerikai felesége, Wallis Simpson között. Anglia megkönnyebbülésére a nőt választotta. Kényszerű lemondása után titulusa Windsor hercege lett.

A 36 + 5 fél szobás Sajnovics-Dreher kastély jelenleg a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdona. A Pazar műemléki kastély – vele 54 145 m² telekterület épp eladósorba került, 304,8 millió a kikiáltási ára.

Ahol Madách Imre felolvasta Az ember tragédiáját - Rudnay kastély

Váchartyán és környéke ősidők óta lakott hely, amit az itteni Várhegyen talált bronzkori leletek is bizonyítanak. Első ismert birtokosai az Ákos nemzetség tagjai voltak. Nevét már 1276-ban említette oklevél Harquiian, ekkor a pápa a nyúlszigeti apácák birtokaként irta össze. 1386-ban Harkyan néven ugyancsak az apácák birtokaként határolták körül. A 14. század elején birtokosa a Rátóti család volt.

1802-ben Pest megyében, Váchartyánon építették fel a Rudnay kastélyt. Mintegy húsz holdnyi park tartozott hozzá, eredetileg francia stílusúra tervezték.

Rudnay József - a magyarországi nőnevelés úttörőjeként emlegetett - Veres Pálné lányát, Szilárdát vette feleségül. 1863-ban költöztek Váchartyánba, Veres Pálné 1895-ben bekövetkezett haláláig a hazai társasági élet központja lett ez a kastély. Olyan neves közéleti és irodalmi személyiségek is megfordulnak itt, mint: Mikszáth Kálmán, Madách Imre, aki a hagyományok szerint itt olvasta fel első alkalommal Az ember tragédiáját. Élvezhette a főúri társaságot Vámbéry Ármin, Gyulai Pál, Vadnay Károly, Palágyi Menyhért, gr. Vay Sándor, br. Podmaniczky Frigyes, Madarász József és sok más korabeli híresség. Rudnay Józsefet sem kellett félteni, anyósa mellett a kor egyik ismert politikusa volt ő is: megyegyűlési képviselő, a választó kerületi bizottság elnöke.

Néha eladó, néha nem. Volt már panzió, de most egyik sem, a legutolsó hírek szerint állami tulajdon.

Kivételesen szép parkjában mi is elsétálgatnánk - Patay-kastély

A neoklasszicista stílusú Patay-kastély Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Abaújszántó Cekeháza nevű részén található. Jelenleg kihasználatlan, műemlékvédelem alatt áll.

Az 1820-as években épült ez a hároszintes, teljesen szimmetrikus birtokosi kastély. Több mint 1000 m2-es területén egy kivételesen szép park is található, amely több növényritkasággal büszkélkedhet. A második világháború után a kastélyt államosították, falai között kollégium, majd TSZ-irodák működtek. A rendszerváltás után magántulajdonba került, de állapota tovább romlott. 2003-ban Abaújszántó önkormányzata visszavásárolta a kastélyt és tartozékait, idegenforgalmi hasznosítás tervével, mely azonban nem valósult meg.

Az épület állapota az utóbbi években, a folyamatos igénybevétel során tragikusan leromlott. 1983-ban új födémborítást kapott. Jelenleg kihasználatlanul áll, állapota miatt nem látogatható.

Traktorért egy kastélyt – Fancsikapusztai Schwartz-Fried kúria

Fancsikapuszta ma Zsadány része, amely a fancsikapusztai kastélyból és a hozzá tartozó majorságból áll. A hajdanán virágzó gazdaság jelenlegi állapotára a "romhalmaz" a legtalálóbb jelző.

A honfoglalás után Fancsika még önálló település lehetett, amelyet az itt található feltételezett királysírok és korhányok bizonyíthatnak. Elnevezése a néphagyomány szerint: Fancsika, Fanchyka, Fanczika állítólag Attila hun király sok nyelven beszélő kémje, követe volt. A fancsikapusztai klasszicista stílusú kastély egy kúria jellegű épület, mely a 19. század elején épült. Eredetileg az okányi Schwartz földbirtokos család tulajdonában volt. A 1800-as évek második felében aztán a nagyváradi Fried Ignác zsidó földbirtokos tulajdonába került, azzal hogy feleségül vette az örököst, Schwartz Bellát.

1941-ben összesen 12 zsidónak minősülő személy élt Zsadány-Fancsikapusztán. A Fried családnak Budapesten sikerült átvészelnie a holokausztot.

A szovjet invázió után a kastély teljes berendezését széthordták. A deportálásból ketten tértek haza, Blau Jenő és Weisz Dezsőné, akik azonban rövidesen elhagyták Fancsikapusztát. A háború után az épületben két-tantermes iskolát alakítottak ki, melyhez két tanítói lakás is tartozott. Az 1970-es évek közepén az iskola megszűnt. A majorban aztán bolt és Tsz. üzemegység is működött.

A Népszava 2005-ös cikke szerint a klasszicista kúria még 1986-ban, a tanácsi időkben egy rossz traktorért került egy akkori GMK tulajdonos kezébe. Utána egy debreceni polgár vásárolta meg, aki jelentős hitelt vett fel a felújítására, amiből aztán semmi sem lett. Egy olasz érdekeltségű kft tulajdonába került, aki állítólag 2,5 millió forintot fizetett érte. A tulajdonos megbetegedett, a fia pedig nem folytatta a kastély felújítását. Akkor, 2005-ben, a műemlékvédelem szakemberei 500 millióra becsülték a felújításának költségeit.

A jelenlegi állapotot a "romhalmaz" jelző írja le a legkifejezőbben, a kúria őrizetlen és a környéke is lepusztult. A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever. Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtajait befalazták. A kovácsoltvas kerítésnek csak maradványai fedezhetők fel, a kapuszárnyak kidőltek.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

kartély

elherdált kastélyok

vidéki élet

főúri kastély

műemlékvédelem