Egy vagyont dobsz ki az ablakon, ha ezt elmulasztod: így téliesítsd időben a kerti tavat

A kerti tavak mint urbánus ökoszisztémák a biodiverzitás fenntartása mellett a klímaváltozás negatív hatásait is enyhíthetik. Modellkísérletek szerint az épített környezetben kialakuló hősziget-effektust jelentősen mérsékelhetik az ilyen, növényzetben gazdag vízfelületek. A magyar kutatók azt tervezik, hogy a következő nyáron műszeresen ki is mérik a kerti tavak valódi klimatizáló hatását, írt róla az Agrárszektor.

Egy kerti tó számos előnnyel jár, de rengeteg tennivaló is van vele, arról nem is beszélve, hogy a megépítése előtt számos szempontot figyelembe vettünk, hisz alig van olyan területe a kertépítésnek, ahol annyi hibát követnének el, mint a kerti tó esetében. Ráadásul rengeteg pénzt húzunk ki a saját zsebünkből, ha nem járunk el körültekintően, és később nem fordítunk elég figyelmet a tóra, nem gondozzuk az évszaknak és az időjárásnak megfelelően.

Jómagam igyekeztem visszafogni a költekezést, és mi saját kezűleg építettük meg a tavat, tehát ez is költségcsökkentő volt. Akkoriban, hat éve 350 ezer forint volt a 10 köbméteres tó összköltsége, most nagyjából félmillióból jönne ki ugyanez. Még a szűrőt is mi csináltuk hordóból, több szűrőréteg került bele, a hordót pedig beástuk a csobogó mögött a homokdombba, amit szintén én készítettem, rá köveket tettem, növényeket ültettem. A szivattyún nem szabad spórolni, visszaemeli a vizet a csobogóhoz. Igyekeztem úgy megcsinálni a környezetet, hogy vadregényes tavacskának tűnjön

- osztotta meg Kontér Ildikó a HelloVidékkel a saját kerti tavuk építési költségeit.

Hamarosan jönn a lombhullás, az esőzésekkel tarkított ősz, ideje felkészülnünk a kertünk téliesítésére. Ehhez nyújtunk most segítséget, hogy a tavunkra fordított több százezer forint ne vesszen kárba, és ne kelljen tavasszal a nulláról kezdenünk a szépítését, tovább emelve a saját költségeinket.

Víz tisztítása

Amikor tartósan 10 Celsius fok alatti hőmérsékletet mérünk tavunkban, érdemes elkezdenünk a téliesítését. Ebben az időszakban már általában a fákról lehullottak a levelek. A tóba hullott leveleket távolítsuk el, mivel azok a vízbe süllyedve gázokat termelhetnek, ezek nem tesznek jót sem a növényzetnek, sem a halaknak. A nagyobb szennyeződéséket egy hálóval könnyedén eltávolíthatjuk. 2-3 évente, a tél beállta előtt érdemes tavunkat leengedni, így eltávolíthatjuk belőle a moszatokat, algákat, amelyek elszínezik a vizét. A víz leengedése után hagyjuk tavunkat néhány napig száradni, de ha halainkat el tudjuk helyezni, akár egész télen szabadon hagyhatjuk kerti tavunkat. Kiszedhetjük belőle a köveket, akár fóliát is cserélhetünk.

Halak

Tavunk megtisztítás után, vagy akár előtte is gondoskodhatunk arról, hogy azokat a halakat, amelyek nem bírják a hideget, kimenekítsük a tóból és elhelyezzük egy belső akváriumba. Ezt is általában akkor szükséges megtennünk, ha már tavunk vize tartósan 10 fok alá süllyedt, vagy nem elég mély a tavunk - ez helyenként egy-másfél méteres mélységet jelent - a halak elteleléséhez. A hőmérséklet csökkenésével a halak aktivitása is lecsökken. Lehúzódnak a tó aljára, mozgásuk lelassul, készülnek a télre. Ez a víz hömérsékletének 8-10°C hűlésekor - kisebb tavaknál hamarabb, a nagyobbaknál valamivel később - következik be. Ekkor az etetésüket is be lehet fejezni, nincs rá szükségük. Ilyenkor a halak nyugalomra vágynak, érzékenyek mindenféle külső hatásra, lehetőleg ne zavarjuk őket, ezalatt a pár hónap alatt legfeljebb 1-2-szer etessük meg őket.

Növények

A kerti tó annál jobb állapotban telel át, minél kevesebb szerves anyag kerül bele ősszel és télen. A tavat körülvevő parti lombhullató növényzetet vissza lehet vágni, különösen a víz fölé hajló ágakat, így a lomb nem a vízbe fog hullani. Amennyiben fák vannak a tó közelében, a lombhullás idejére egy lombfogó hálóval le lehet takarni a vízfelszínt. Nem túl esztétikus, de annál praktikusabb megoldás, mert általában a lomb nagy része az első fagyok után egy-két hét alatt lehullik. A lombhullás végén a levelek a hálóval együtt gyorsan és egyszerűen eltávolíthatóak. Egy ilyen 6x10 méteres háló 11000 Ft körül kapható, kisebb méretben jóval olcsóbban.

A növényekért ezt tedd

• Hagyd abba a növények táplálását szeptember közepén.
• Döntsd el, hogy mely növényeket szeretnél átteleltetni és melyek azok, amik tavasszal lecserélhetők. A kisebb vízfelszínen lebegő növényeket például elég körülményes egész télen bent tartani, és nem kerül olyan sokba lecserélni őket, mint a nagyobb dísznövényeket.
• Távolíts el minden nem hidegtűrő növényt. Ezeket nem szabad a vízben megrohadni hagyni. Ha szeretnéd megmenteni őket, akkor egy vízzel teli műanyag kádban megteheted ezt.
• A hidegtűrőbb növényeket a vízikert legmélyebb részére kell áthelyezni az extra védelem érdekében. Távolíts el minden elhalt levelet és virágot, és metszd vissza őket néhány centivel a talajszint fölé, mielőtt áthelyeznéd őket. Ezen kívül bentre is beviheted őket, szobanövényeknek, ha helyet tudsz biztosítani számukra (a gyékényeket ne merítsd teljesen víz alá).
• A hidegtűrő vízililiomokat a kertben hagyhatod, de a trópusi fajtákat érdemes házon belül elhelyezni.
• A növények kiválogatásakor a vízfelszínen lebegő felesleges darabok akár a komposzthalomra is rákerülhetnek. Érdemes azonban körültekintően kezelni a terjedésre hajlamos növényeket, mint például a gázlókat, amik képesek áttelelni a komposztban, és ezzel később sok kellemetlenséget okozhatnak.

A halakért (aranyhalak és koi pontyok) ezt tedd

• A hideg víz lelassítja a halak anyagcseréjét, ezért ritkábban lesz szükségük táplálékra. Érdemes ezen kívül alacsony fehérjetartalmú tápra váltani, hogy elkerüljük az ammónia felgyülemlését a vízben. Miután a víz 15,5°C alá csökken, kezdjük el alacsony fehérjetartalmú, vagy tavaszi/ősziként jelölt táppal etetni őket és ne adjunk többet nekik, mint amennyit azonnal el tudnak fogyasztani. Az etetéseket teljesen felfüggeszthetjük, amikortól a halak már nem jönnek fel a felszínre táplálékért.
• Ha a víz télen befagyhat, akkor meg kell akadályozni, hogy az egész felülete teljesen megkeményedjen. A növényeknek és a halaknak oxigénre van szükségük, még a jég alatt is. Ezt többféleképpen is megoldható
• Az igazán kemény teleket tapasztaló területeken nem érdemes bekapcsolva hagyni a pumpákat, mert a csövek befagyhatnak, a motor pedig leéghet, és a folyamatos fagyás és olvadás és az ezek által okozott tágulás és összehúzódás során eltörhet. Ilyenkor érdemes kitakarítani a pumpát és a szűrőket is. Pumpa hiányában szükségünk lesz néhány úszó jégtelenítőre vagy befagyásgátlóra. Léteznek akkumulátoros, elektromos és napelemes készülékek is, azonban az utóbbi opciót csak akkor használjuk, ha elegendő napfény érheti a működéshez. Ha halak is vannak a tóban, akkor egy levegőztetőre is szükség lesz.
• Ha a káros gázok nem tudnak eltávozni és a halak életét veszélyeztetik. Ezért halastavak esetében a gázcseréhez léket kell biztosítani. Ez történhet lékfúrással, vagy befagyásgátló - sekélyebb tavak esetében tófűtő - berendezés alkalmazásával.

Befagyott tavon léket vágni, a jeget ütni nem szabad, mert a halakat a zaj felzavarja téli pihenőjükből. Fóliás tavaknál az ütések okozta jégmozgás következtében a fólia is sérülhet.

Tótechnika

A szűrőrendszer téli üzemeltetése lehetséges, de nem javasolt. Amíg a víz mozgásban van, nehezen fagy meg, a mechanikai szűrés működik és a visszafolyási ponton a tó nem fagy be, így a lék is biztosított. Fagyok esetén egy váratlan pár órás áramszünet azonban kellemetlen meglepetést okozhat. Nem érdemes kockáztatni a szűrőnk megfagyását, egy jó szűrő ugyanis 20000 forinttól 100000 forintig terjedő áron vásárolható meg, a tó méretétől és egyéb kiegészítőktől függően, és akkor az UV-C lámpát még nem is számoltuk hozzá.

Ilyenkor, ha valaki 1-2 napig nincs otthon, mire hazaér, könnyen egy szétfagyott szűrő fogadhatja. A csőben a víz megfagy, és talán csak tavasszal olvad ki, a szivattyút le kell állítani. A szűrőtartályt ilyenkor víz és jégmentesíteni csak valamilyen fűtőberendezés elhelyezése után lehet.

Szűrőrendszer:

Javasolt a a szűrőrendszer víztelenítése még a fagyok előtt. A tószivattyúk jellemzően a fagyhatár alatt vannak elhelyezve, a leállítást követően nincs velük tennivaló. A fagyhatár felett elhelyezett szivattyúkat ki kell venni a tóból, és egy vödör vízben fagymentes helyre rakni.

Az UV-C berendezéseket ki lehet kapcsolni, és legalább az elektromos részeket kiszerelni és fagymentes helyen tárolni.

A tószűrők jellemzően szivacsszűrők. A szűrőszivacsnak egyetlen negatív tulajdonsága van: ha megfagy, csökken az élettartama. Ezért a szivacsok száraz, fagymentes helyen teleltetésével az élettartamuk jelentősen megnövelhető. A szűrőházból a vizet el kell távolítani, és a csapadék bejutását megakadályozni, mert a házat a jég szétnyomhatja. A szűrőházon az ürítőcsapokat - amennyiben vannak - nyitva kell hagyni.

Levegőztető:

A levegőztető működtetése késlelteti a tó befagyását, amennyiben a berendezés fűtőtt helyiségben van elhelyezve, akár egész télen át, vagy a tó teljes befagyásáig üzemeltethető.

Víz alatti világítás:

10°C vízhőmérséklet alatt lehetőleg ne kapcsoljuk be, ezzel az izzó élettartama növelhető.

Tófólia

A fóliát - különösen ha PVC - védeni kell a jég nyomásától. A hidegben megkeményedett fólia a jégnyomás hatására megrepedhet, és az ilyen sérülések nem tartoznak a garanciális hibák körébe.

A jég káros hatásának kiküszöbölése:

1. Fagytestek: a tóban elhelyezett fagytesteket a jég össze tudja nyomni, ezzel csökkentve a fóliára jutó nyomást.

2. Befagyásgátló vagy tófűtő: a berendezés folyamatosan léket tart a tavon, így megelőzhető a teljes felület befagyása, és csökkenthető a kialakuló jégnyomás.

Címlapkép: Getty Images