A parlagfű hisztéria vagy népbetegség? A magyar vidék a legfertőzöttebb a világon

Jelenleg Magyarország a világ parlagfűvel legfertőzöttebb országa. A növény több mint félmillió hektáron fordul elő tömegesen, jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak, az egészségügynek, az idegenforgalomnak és a teljes magyar gazdaságnak. Hazánkban, több millióra, a népesség hozzávetőlegesen harmadára is tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. De a tünetek fellépése függ a pollenkoncentrációtól, amit pollencsapdákkal mérnek országszerte – közölte a Hellóvidékkel Exner Tamás erdőmérnök, a ParlagfűPollen No Egyesület (PPNE) alelnöke.

A mértékegység a pollenszem/légköbméter levegő. Egy átlagos allergiás körülbelül 30-nál reagál tünetekkel, ezt heteken keresztül meghaladjuk, a csúcsértékek 1000 felett vannak

– tette hozzá az erdőmérnök.

Idén az átlagosnál nagyobb a földek parlagfű-fertőzöttsége

Exner Tamás szerint nehéz még megjósolni, mikor kezdődik idén a parlagfű szezonja. Biztos, hogy a hűvös tavasz miatt később kezdődött a csírázás, így a virágzás is 1-2 héttel el fog tolódni a szokásoshoz képest. A májusi esők miatt idén az átlagosnál is nagyobb a földek parlagfű-fertőzöttsége, ugyanis egy viszonylag vízigényes növényről van szó.

A virágzás kezdete július elejétől, a kritikus pollenkoncentráció elérése július vége és szeptember közepe között várható

– közölte az Exner Tamás.

A Magyar Allergia Szövetség elnöke is úgy véli - olvasható a Pénzcentrumon, hogy idén általánosan is nehezebb szezonra számíthatunk. Viszonylag sok eső volt az elmúlt hetekben, most hirtelen nagyon meleg lesz, és

pillanatnyilag is nagy szelek vannak, ezek a fűféléknek, amelyek nagyon erősek a pollenallergenitás szempontjából, a mennyiségét és terjedését nagyon elősegítik.

A parlagfű mennyisége hazánkban nő vagy csökken?

Magyarország a világ legfertőzöttebb országa, mivel nincsen magashegység, sivatag, vagy tengerpart, ahova egy allergiás menekülhetne. Mivel a parlagfű már 1-2 évtizede elfoglalta az egész országot és a Börzsöny 800 m feletti régióiban is jelen van, a mennyisége azóta stagnál. A kisebb ingadozások pedig az aktuális időjárás következményei.

A stagnációhoz hozzájárul, hogy az ijesztgetésekkel szemben valójában nincsenek átfogó ellenőrzések, így a fertőzött területek kb. 1%-át derítik fel a hatóságok és intézkedés, közérdekű védekezés ezek töredékén van.

– mondta el Exner Tamás.

A szakember szerint ennek oka, hogy a probléma kezelésével megbízott agrártárca a gyakorlatban jóval kevésbé az egészségügyi, mintsem az ágazati érdeket tartja szem előtt, ami az EU-s földalapú támogatásokhoz való hozzájutás. Úgy véli, hogy a terepen járó agronómusok is ellenérdekeltek a pluszmunkában, így csukott szemmel járnak a földeken.

Egyre nyíltabban és gátlástalanabbul folyik az államilag támogatott parlagfűtermesztés Magyarországon. Ennek több esetben az lehet a lényege, hogy a földalapú támogatást bezsebelő „gazdálkodó” a legolcsóbb, legsilányabb kukorica vagy napraforgó vetőmaggal jó ritkán beveti a szántóföldet, majd azt egész évben magára hagyja, ami a korábbi talajbolygatás miatt néhány hét, vagy hónap alatt sűrű parlagfüvessé válik. Míg a félrenéző hatóságok segítségével élvezi az így megszerzett anyagi hasznot (ami ugye nem fáj senkinek, hiszen az EU-tól ered), addig a környezetében élő honfitársaink szenvednek, és drága, önköltséges gyógyszerekkel kénytelenek enyhíteni az allergiás tüneteiket.

– írnák a PPNE honlapján is.

Jó példa lehet erre a tavalyi pátyi eset, amikor egy júliusban jelzett, településszéli parlagfűtengert a szezon végéig sem sikerült eltüntetni. Ez az eset többször szerepelt a televízióban is.

Vannak, akik parlagfű gyógyhatására esküsznek

A 2010-es évektől kezdve a természetgyógyászok körében egyre népszerűbb lett az a nézet, hogy a parlagfű az „Istenek eledele”, egy univerzális gyógynövény, amely köré legendák is szövődtek. A parlagfű népszerűsítésének kérdése egészen az Európa Parlamentig jutott.

A parlagfüvet népszerűsítők szerint már a régi gyógynövénykönyvek leírják gyógyító tulajdonságait. Ehető, mivel nagyon sok vitamint tartalmaznak levelei, valamint virága és pollenje. Szeretik legelni az állatok is. A XIX. század polgári, nemesi szalonjaiban az ambrózia illata volt az úri, előkelő illat. (Azaz a parlagfű, az ambrosia artemisiifolia illata.) Aromaolaját aromamécsesekben hevítették, de lehetett kapni szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.

A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól, a szél eróziójától. Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott területet. Ahogy megóvta, azután átadja helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek megmaradni, szaporodni. Háborítatlan parlagnál már 4 év alatt 10% alá esik részaránya a növénytársulásokban.

– olvasható róla az Európai Bizottság elé kerülő előterjesztésben.

A parlagfű mellett lobbizók ugyanis még 2015-ben azzal a kéréssel fordultak a Bizottsághoz, hogy csakis és kizárólag nagyvárosokban lehessen írtatni a parlagfüvet, mert állításuk szerint annak pollenjét a dízelautók által kibocsátott korom teszi allergénné. A szakemberek (orvosok, gyógyszerészek, szakmai szervezetek) tételes tételes cáfolatai azonban kevésbé lettek ismertek, mint maga a felvetés.

Nem tartozik a hagyományos gyógynövények közé

A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok.

Nem gyomnövény, de mégis

Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnak szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük.

A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz. Hazánkban, ahogy korábban is írtuk, több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny.

Ennek ellenére egy időben aranyáron kínálták a parlagfű-készítményeket

Évekig engedély nélküli táplálék-kiegészítőket, gyógyhatású készítményeket forgalmaztak országszerte – aranyáron. Tény viszont, hogy a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA), nem véletlenül.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit – és úgy tűnik, pontot tettek a kérdés végére. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

A parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi az állatkísérletek eredményeként észlelt agy- és vesekárosító hatás. A szegedi kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széles körű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá ezt.

- írták.

Ennek ellenére vannak még, akik önkísérlet gyanánt parlagfüvet esznek, de ez saját felelősségükre teszik. A Nébih azonban már szigorúan büntetni a parlagfűből készült készítmények üzletszerű árusítását. Egy-két razzia során lecsapott már ezekre és végett vetett a jövedelmező üzletnek.

Tényleg, akkor gyógyít vagy sem a parlagfű?

Évekkel ezelőtt magunk is hallottunk még olyan természetgyógyász előadást, amelyben a parlagfű jótékony hatásairól is szó esett. Akkoriban azt állították róla, hogy nagy mennyiségben található benne B37 vitamin, és a kevésbé ismert P2 vitamin. Ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Gyógyítja az emésztési problémákat, a rákot, sejtvédő hatású. Manapság- internetes fórumon is sokan esküsznek rá, fogyasztását, például rákos betegekség esetén javasolják.

Exner Tamás, erdőmérnök szerint az, hogy a parlagfű minden betegséget gyógyít (beleértve a rákot is) közveszélyes népbutítás:

De, még ha tízezer ember naponta megenne egy-egy teljes tövet, akkor is bőven elegendő lenne belőle országosan 2-3 hektárnyi, amelyet a társadalommal való békés együttélés érdekében célszerű lenne zárt üvegházban termelni.

- tette hozzá a szakember.

Több milliárdba kerül ez nekünk

Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint – olvasható a Ködpiszkáló blogon is.

Címlapkép: Getty Images