Brutális károk a magyar földeken: ezeket a megyéket érte a legnagyobb pusztítás idén

Idén október végéig több mint hétezer növénybiztosítási kárbejelentés érkezett a társaságokhoz, a kifizetett és tartalékolt kárösszeg tízmilliárd forintnál tart

- írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Hozzátették, döntő részben (majd nyolcmilliárd forint értékben) a több mint négy és félezer jégkár bejelentés nyomán kellett téríteni, de jelentős volt az aszálykár (kb nyolcszáz millió forint) valamint a tavaszi fagykár is (mintegy négyszázmillió forint).

A biztosított növények közül leginkább az őszi káposztarepce, a kukorica, a napraforgó, a kalászosok, az ültetvények és a zöldségfélék szenvedték meg az időjárás viszontagságait, területileg az Alföldről, a Dél-Dunántúlról, Borsod-Abaúj Zemplén megyéből, illetve a baranyai Szentlőrincről és Baksáról, valamint a Bács-Kiskun megyei Kecelről érkezett a legtöbb bejelentés.

A biztosítók jelenleg összesítik azokat az adatokat és befizetéseket, amelyek nyomán a gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. Az már most is látszik, hogy évről évre egyre nagyobb az igény erre a termékre, a teljes állománydíj jóval meg fogja haladni a tavalyi mintegy 14,5 milliárd forintot. Ezt érzékelve az agrártárca október közepén tovább emelte már az idei évre is a rendelkezésre álló keretösszeget, 11 milliárd forintról 13 milliárdra. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az igények dinamikus növekedése mellett is magas, akár maximális tudjon lenni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy kilenc évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezen biztosítások teljes állománydíja. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy, majd most októbertől kétmilliárddal.

Mire számíthatnak a gazdák?

A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az ügyfelek három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak. Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban.

Fontos megjegyezni, hogy az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

Az időjárás hatalmas pusztításokat végzett

Az éghajlatváltozás világszerte valódi veszélyt jelent a gazdák számára. A mezőgazdaság nagymértékben függ a jó időjárástól, beleértve a magas és az alacsony hőmérsékletet, a csapadékot, a szél intenzitását és sok más változót. A becslések szerint az éghajlatváltozás 2050-re 17 százalékkal csökkentheti a globális mezőgazdasági termelékenységet.

Éppen ezért mindenhol érzékelhető hatása van a klímaváltozásnak, elég ha az extrém hőmérsékleti viszonyokból indulunk ki. Az elkövetkezendő években és évtizedekben ezek a hatások egyre hevesebbek lesznek, a szélsőséges jelenségek korábban nem látott intenzitást és gyakoriságot is elérhetnek. A hideg és fagyos napok gyakoriságának csökkenése, majd ezek eltolódása révén már a korábbi években is tapasztalhattuk a mezőgazdasági hátrányait a klímaváltozásnak.

A szakemberek szerint a klímaváltozás folyamatát teljesen visszafordítani már nem tudjuk, de a gazdák és gazdaságokban dolgozók megtanulhatják a fenntartható módját a gazdálkodásnak, növénytermesztésnek. Ez pedig hozzásegíti őket ahhoz, hogy több élelmiszert állíthassanak elő a kedvezőtlenebb körülmények között is, hiszen képesek lesznek alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta nehézségekhez.

Persze ahhoz, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni a gazdák, szükség van fejledt technológiákra is. Mint például a jégkármérséklő rendszer, aminek idei védekezési szezonja nemrég zárult le. A rendszer 2018-as indulása óta ebben az évben volt a legszélsőségesebb az időjárás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2018-tól üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer az idei évben is hazánk valamennyi járásában, összesen 986 generátorral működött, az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztásai alapján.

Az elmúlt négy év védekezési időszakai közül az idei bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek, több napon is előfordult, hogy szupercellák tömege haladt át az ország fölött.

A forróságnak, hőségnek több alkalommal hidegfront vetett véget, melyek heves zivatarokkal érkeztek, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte azokat, néhol villámárvizeket okozva. Ugyanakkor a csapadék területi eloszlása is szélsőséges volt, így az ország egyes területeit hosszan tartó aszály sújtotta.

A számok nem hazudnak, ezt produkálta idén a magyar föld

A viszontagságos időjárás pedig sok esetben megtizedelték a veteményt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből kiderült például, hogy az átlagoshoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak. Az idei év körtetermése várhatóan 30%-kal lesz alacsonyabb a tavalyinál, és a többéves átlagnál is. Ez az elmúlt évtized leggyengébb körtetermése lehet.

De komoly gondban van a magyar zöldborsó- és csemegekukorica-ágazat, ugyanis az utóbbi években tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok miatt az ágazat szereplői közül egyre többen gondolkodnak azon, hogy felhagynak a zöldborsó termesztésével. Ez viszont nemcsak a hazai zöldborsótermesztést lehetetlenítené el, de komoly csapást mérne a csemegekukorica-termesztésre, illetve az ezekre épülő feldolgozóiparra is.

Persze vannak pozitív példák is: paprikával és paradicsommal a magyar termelők április közepétől novemberig el tudják látni a magyar piacot. Az idei termés pedig bőséges lett, köszönhetően a termelők odafigyelésének.

Az őszi eredményeket jelentős mértékben befolyásolta az augusztus-szeptemberi időszakban jelentkező aszály, amely elsősorban a kukorica terméskiesését okozta, a többi, nagy területen termesztett őszi betakarítású növényfajnál - napraforgó, szója - a károk mérsékeltebbek

- jelentette be Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: az 1 millió hektáron vetett kukoricából 6 millió tonnát takarítottak be. A 6 tonna/hektáros hozam az elmúlt öt év átlagánál 26%-al kevesebb, a betakarított mennyiség 65-70%-a az elmúlt évek termésének, de a hazai igények kielégítésére elegendő. A napraforgó 2,6 tonna/hektáros hozama 5-10%-al gyengébb a tavalyi értékhez és az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, így a 655 ezer hektáros területről összesen 1,7 millió tonna napraforgó került a raktárakba, ami lényegében megegyezik az elmúlt évek mennyiségével. A szója 63 ezer hektáros területéről 2,6 tonna/hektár hozammal 164 ezer tonna termést takarítottak be, ami megegyezik a tavalyi év eredményével, az elmúlt öt év átlagánál pedig 6%-al alacsonyabb.

Már tavaly is küzdöttek a gazdák

Sokszor volt kiszámíthatatlan és szeszélyes az időjárás az elmúlt évben is, ami nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Az ebből fakadó károk mértéke jelentősen megnőtt, erről részletesen az Agrárközigazgatási Intézet, Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésének értékelése című kiadványban olvashatunk. Ahogy a szakemberek írják, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt 2020-ban az előző évhez képest nőtt a károsodott területek és a kárbejelentések száma is. Ez a kifizetett kárenyhítő juttatások összegének növekedésében is megmutatkozott.

A kárbejelentések száma 31,4 százalékkal, a bejelentett károsodott terület nagysága pedig 74,6 százalékkal növekedett 2020-ban. A jogosnak ítélt kérelmek száma 26,7 százalékkal emelkedett, valamivel nagyobb mértékű növekedés volt megfigyelhető a kárenyhítés alapját képző károsodott terület nagyságában, amely 36,5 százalékkal, a jogosan igényelt összeg pedig 35,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékeket.

A kárenyhítő juttatás 40,6 százaléka aszálykárra, 37,4 százaléka tavaszi fagykárra, 9,8 százaléka felhőszakadásra, 7,5 százaléka belvízkárra, 3,8 százaléka pedig jégesőkárra lett kifizetve.

Ha területileg nézzük, 2020-ban, Magyarországon, 175 járásból 165-ben került sor kifizetésre a tárgyi évben, ami 12 járással több, mint 2019-ben. A káresemények intenzitásának növekedését jól szemlélteti a kifizetett összegek nagyságrendbeli változása. Míg előző évben 150 millió forint feletti volt a legmagasabb kifizetési kategória, addig 2020-ban ez a kategória már 450 millió forint feletti összeget jelentett.

A kifizetett kárenyhítő juttatások összege a járások 75 százalékában nem érte el a 150 millió forintot. Az összes járásból 21-ben 150-300 millió forint, 7 járásban 300-450 millió forint között alakultak a kifizetések. 450 millió forintot meghaladó összegű kárenyhítő juttatást pedig 8 járásban fizettek ki. Területileg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Békés megyében, Bács-Kiskun megyében, Pest megyében, valamint Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében volt jelentős a kifizetett kárenyhítő juttatás összege.

Címlapkép: Getty Images