Megszólalt a PTE kancellárja: drasztikus átalakulás vár a pécsi felsőoktatásra

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Megszólalt a PTE kancellárja: drasztikus átalakulás vár a pécsi felsőoktatásra

Szorosabb és innovatívabb együttműködésre törekszik a régi gazdasági szereplőivel a Pécsi Tudományegyetem. A programcsomag fókuszában a kreativitás, innováció, digitalizáció, tőkevonzási képesség javítása és fenntarthatóság állnak. Egy Tudományos és Innovációs Parkot hoznak létre, amihez egy kormányzati döntés segíti elő a Pécsi Tudományegyetem vállalkozási és gazdaságfejlesztési funkciójának megerősítését annak érdekében, hogy az intézmény képes legyen egy térségfejlesztő tudományegyetem szerepének betöltésére. A részletekről a HelloVidék kérdezte Decsi Istvánt, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kancellárját.

HelloVidék: Mit takar ebben az esetben Tudományos és Innovációs Park kifejezés?

Decsi István: A kifejezés mögött egy olyan komplex fejlesztés és hosszútávú stratégia rajzolódik ki, amely mind gazdasági, tudományos, oktatási és társadalmi hatásait tekintve komoly befolyással bír a Pécsi Tudományegyetem központú ökoszisztéma és tér fejlődésére, megszabja a jövő lehetőségeit. A felsőoktatási intézmények szerepe mára jelentős mértékben felértékelődik és a világban megfigyelhető trendek alapján ez a befolyás évről évre erősödni fog. Felelősség mind az akadémiai, mind az állami döntéshozók számára, hogy az egyetemeken, kutatóközpontokban felgyülemlő tudást elérhetővé, hasznosíthatóvá tegyék, az oktatókat, kutatókat, tudományos munkatársakat pedig arra sarkallják, hogy hivatásukban minél inkább kiteljesedjenek. Ma a felsőoktatási intézmények tudásbázist adnak, a Tudományos és Innovációs Parkok révén pedig sok kihívás, kérdés esetében a megoldás bázisává is válhatnak. Hiszünk abban, hogy a Pécsi Tudományos Innovációs Park esetében egy olyan infrastrukturális komplexumot sikerül kialakítanunk, amely hatékonyan köti össze a felsőoktatás, az üzleti és ipari szféra képviselőit, hatással lesz a képzési portfólió fejlesztésére.

Fontos célként tűzte ki az egyetem, hogy az őt körülvevő gazdasági-társadalmi környezet versenyképességét javítsa mind a tudomány, mind pedig a gazdaság területén. Hogyan, milyen eszközökkel tudja ezt megtenni?

Baranya megye, illetve a régió országos viszonylatban és gazdasági értelemben hátrányos területnek számít, azonban számos tartalékkal is rendelkezik és a helyi vállalkozások értékteremtő potenciálja, a felsőoktatásból is eredő tudásállomány, továbbá a bel-, illetve külföldről is érkező fiatalok szellemi gyarapodásának igénye és nyitottsága mind erősíthetik a helyi fejlődést. Az egyetem eddig is törekedett arra, hogy a piaci és állami szféra szereplőivel közös projektek, együttműködések révén élénkítse az innovációra való igényt, támogassa a helyi kis- és középvállalkozások vagy nemzetközi nagyvállalatok termék, szolgáltatásfejlesztéséhez kapcsolódó folyamatait vagy az induló vállalkozások megerősítését. Ez az elérhető és erősödő tudás, know-how és fejlett infrastruktúra hozzáférhetőségén hatékonyabbá válik és a kialakuló ökoszisztéma immanens módon képes lesz tovább erősödni. A Tudományos és Innovációs Park a számos tudományterület közös alkotásán túl egy találkozási pontként is szolgál majd, egy szellemi műhely és laboratórium lesz, így eredményes inkubációs, mentorálási folyamatok, a tudástranszfer fokozódása jellemzi majd a munkát.

Szeretnénk elérni, hogy a helyben létrejövő tudás helyben is tudjon fejlődni, kiteljesedni, majd helyből indulva érjen el sikereket az ország, vagy a világ más pontjain is.

Hogyan tud ehhez a tudományos-kutatói élet kapcsolódni?

A tudományos és kutatói élet a leendő Tudományos és Innovációs Park alapfeltétele, kiinduló pontja. Minden fejlesztés, minden épület, eszköz, együttműködési rendszer a már meglévő, illetve a jövőben elérhető tudományos potenciálon alapszik. A problémákat, kihívásokat a külvilág folyamatai szállítják, a válaszokat azonban a tudományos, kutatói munka révén eredményesebb, fenntarthatóbb módon találhatjuk meg. A Pécsi Tudományegyetem tudományos portfóliója igencsak széles, ha ez a szféra összekapcsolódik a gazdasági és állami szereplőkkel, úgy minden fél profitálhat ezekből az együttműködésekből. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a munka hátasai az oktatás fejlődését is befolyásolják. Eddig is szokás volt a hallgatók bevonása különböző projektmunkák révén egy valós probléma megoldásába, ez a Tudományos és Innovációs Park bázisán egy egészen új szintre emelkedhet. A jövőben még inkább érdemes a PTE hallgatójának lenni.

A PTE célja az innovációt vonzó és a vállalkozói kedvet és hitet erősítő szellemi és vállalkozási ökoszisztéma kialakítása – ehhez milyen eszközöket kíván megvalósítani?

A röviden bemutatott fejlesztések együttes módon szolgálják ezt a célt. Vállalkozási szempontból az Innovációs és Üzleti Szolgáltatok tömbjét és co-working teret érdemes kiemelni. Az itt helyet kapó egységek funkcionálisan és térben is fókuszálják az orvos- és egészségtudományi, valamint a természet- és mérnöktudományi kutatásokat, a termékfejlesztéseket, egyúttal megadva a szükséges jogi és közgazdasági ismeretekkel támogatott inkubációs szolgáltatásokat. A munka előkészítése, az eredményorientált folyamatok beindítása épp olyan fontos, mint az építkezési, eszközbeszerzési munkálatok menedzselése. Ennek a folyamatnak része, hogy a vállalkozási kedv és szemlélet minél inkább az egyetemi struktúra és folyamatok részévé váljon.

El kell érkeznie annak az időnek – ahogy ezt a felsőoktatás is felismerte – amikor az egyetemek valós időben, valós igények szerint képesek támogatni a piaci kihívások megoldását, katalizátorai lesznek a gazdasági folyamatoknak és az értékteremtő tevékenység valid gazdasági, társadalmi eredményeket hoz.

Mennyire tud majd ilyen park kihatni a város, a térség, illetve a Dél-Dunántúl gazdasági fejlődésére?

Az innováció iránti igény felkeltése, az egyetemi szolgáltatások iránti bizalom erősítése és az ipari kapcsolatok fejlesztésére irányuló céljaink nagyban befolyásolják a kérdést. Úgy gondolom, hogy a Pécsi Tudományegyetem rendelkezni fog azokkal az adottságokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a régió gazdasági fejlődésének kiemelt szereplője, támogatója legyen az intézmény. Említettem, hogy az infrastruktúra önmagában nem elég a célok eléréséhez, a megfelelő attitűd, a módszerek, eszközök folyamatos felülvizsgálata és a folyamatok megújítására való hajlandóság elengedhetetlen. Szintén szükséges a hazai felsőoktatás megfelelő együttműködése. Azt látjuk, hogy a következő évtizedek domináns innovációs hálózatai a mi korunkban alakulnak ki, kötelességünk a lehető legnagyobb helytállással és küldetéstudattal dolgoznunk azért, hogy Pécs és a Pécsi Tudományegyetem minél központibb helyet foglaljon el ebben a rendszerben.

Mikor indul a fejlesztés?

A tervezett fejlesztések első üteme, másfél évig tartó gondos tervezést követően az idei évben elkezdődik. A tavaly decemberben született kormánydöntés révén rendelkezésre álló 4 milliárd forintos támogatás fedezetet biztosít munkafolyamatok megindítására és kezdetét veheti az előreláthatóan 2027-ig tartó fejlesztési folyamat. Első lépésként az egyetem Pécs, Nyár utcai telephelyén indulnak meg a beruházások, amely során kialakítjuk az Innovációs és Üzleti Szolgáltatok tömbjét és co-working tereket.

Ez a terület a felsőoktatás és helyi gazdasági szereplők együttműködésének hatékonyságát kívánja emelni, így a vállalkozói kompetenciák fejlesztésén keresztül az egészséggazdasági fejlesztéseket megalapozó tudományos témák, mint a digitális egészségipari innovációk, okostechnológiák, a specializált gépgyártás és intelligens technológiák, valamint a helyi szinten is kiemelten fontos a zöld gazdaság kapják majd a legnagyobb hangsúlyt.

Számíthatunk-e nemzetközi kitekintésre ennek kapcsán?

A tudományos élet és munka kizárólag globális módon működhet, folyamatosan figyelni, ismerni kell a világban folyó trendeket, innovációkat, megoldási kísérleteket. Ez a Tudományos és Innovációs Park esetében sem működhet máshogy, azonban remélem, hogy az itt folyó munkámnak köszönhetően a Pécsi Tudományegyetem is egyre inkább megfigyelt helyzetbe fog kerülni és jó példákkal szolgálhatunk majd a világ számára.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

hellovidék interjú

pte

pécsi tudományegyetem

gazdaság

gazdaságfejlesztés