Fontos változás jön a magyar folyókon, tavakon: élesedik az akcióterv

HelloVidék   
  Megosztom
Fontos változás jön a magyar folyókon, tavakon: élesedik az akcióterv

Orbán Viktor február 16-án, vasárnap tartotta meg évértékelő beszédjét. Ebben többek között bejelentette a kormány által frissen elfogadott, 11 pontból álló klímavédelmi akciótervet. Az új akcióterv pontjai között kiemelt szerepet kapott a hazai vizek állapota is. Ennek kapcsán az agrártárca is ismertette nemrég programjait, valamint kitértek arra is, hogyan valósulnak majd meg a kitűzött öntözésfejlesztések. A legfrissebb bejelentések apropóján most annak jártunk utána, hogyan alakul a mezőgazdasági vízfelhasználás a magyar földeken, tehát hol számíthat az agrárium, és természetesen a lakosság leginkább beavatkozásra.

Orbán Viktor február 16-án, vasárnap tartotta meg évértékelő beszédjét. Ebben pedig többek között bejelentette a kormány által frissen elfogadott, 11 pontból álló klímavédelmi akciótervet. Az új tervek között kiemelt szerepet kapott a vízvédelem is.

Ennek apropóján sajtótájékoztatót tartott Nagy István, amely során a kormány által elindított klíma- és természetvédelmi akcióterv keretén belül ismertette az agrártárca programjait a következő időkre, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. A tárca három területen hoz kiemelt jelentőségű intézkedéseket, ezek között szerepel az öntözésfejlesztés is. Ahogy az Agrárszektor is beszámolt róla, a bejelentett intézekedések egyik pillére tehát az öntözésfejlesztés volt.

Éppen ezért a kormány ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező 10 évben évi 17 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére. Jelenleg az összes megművelt területek alig 2 százaléka, mindössze 87,5 ezer hektárnyi termőföld lett öntözés alá vonva. A tervek szerint ez a következő két évben ezt a területet 200 ezer hektárnyira szeretné bővíteni a kormány, 2030-ra pedig szeretnék elérni a 400 ezer hektárnyi öntözés alá vont területet, ami az ország összes termőterületének a 8 százaléka lenne

- ismertette a terveket Nagy István, majd hozzátette, ennek elérése érdekében az agrártárca vállalást tett a beruházók bürokratikus terheinek csökkentésére és az öntözési közösségek beruházási költségeinek átvállalására. Mint mondta, emellett beruházásokat hajtanak végre a harmadlagos művel (nem állami tulajdonban levő, közvetlen öntözőcsatornák) fejlesztése érdekében.

A Vidékfejlesztési Program módosításával a tárca támogatást nyújt az öntözési közösségeknek a beruházások megtervezéséhez és a meglevő művek üzemeltetéséhez. Az új öntözési szabályokban szerepelni fog az öntözési szolgalmi jog is, így aki maga nem öntözne, nem tudja megakadályozni az öntözni kívánókat, tűrnie kell azok tevékenységét

- emelte ki az agrárminiszter.

A mostani átalakítások sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé teszik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárásokat is. Azok is fellélegeznek, akik folytatni szeretnék eddigi öntözéses munkájukat, nekik nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. Az új jogszabályok egyenesen meghatározzák azt is, hogy mely területek alkalmasak egyáltalán öntözésre, valamint a kijelölt földeken milyen technológiát kell majd alkalmazni. Mindez azért is fontos, mert a most lefektetett törvénnyel a kormány fontos szerepet vállal a mezőgazdaság fejlesztésében, valamint abban is, hogy az öntözéses beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.

Öntözni, de mit?

Az új akcióterv és az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény kapcsán most utánanéztünk annak, hogy alakul a mezőgazdasági vízfelhasználás a magyar földeken. Ennek kapcsán megnéztük a KSH adatbázisának legfrissebb adatait, amely részletesen kitér arra, hogy milyen területeket öntözünk ma Magyarországon és mennyi víz szükséges ehhez.

Ennek alapján elmondható, hogy 2018-ban öntözésre értékesített víz összesen, 156 millió m3 volt. Ebből persze különböző területek, eltérő módon részesültek: rízstermesztésre 37 millió m3, különböző öntözött területekre összesen 111,4 millió m3, halastó-ellátásra összesen pedig 358,3 millió m3 lett értékesítve.

Régiónként nézve a legalább egyszer öntözött területek nagysága 2018-ban 96 849 hektár volt. Ebből Közép-Magyarország 4061 hektárral rendelkezik, a Dunántúl 10 517 hektárral az Alföld és Észak-Magyarország 82 270 hektárral.

Ennek alapján az egy hektárra felhasznált öntözővíz mennyisége a következőképpen alakult régiós szinten:

  • Közép-Magyarországon 1477 m3/ha
  • Dunántúlon 945 m3/ha
  • Alföld és Észak-Magyarország 1283 m3/ha

A legtöbb öntözővízre a KSH adatai szerint a következő megyékben volt szükség:

  • Pest megye 1509 m3/ha
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye 1485 m3/ha
  • Komárom-Esztergom megye 1374 m3/ha
  • Békés megye 1346 m3/ha
  • Csongrád megye 1258 m3/ha
  • Győr-Moson-Sopron megye 1209 m3/ha
  • Hajdú-Bihar megye 1190 m3/ha
  • Budapest 1155 m3/ha
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1143 m3/ha
  • Bács-Kiskun megye 1117 m3/ha
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1094 m3/ha
  • Baranya megye 942 m3/ha
  • Vas megye 898 m3/ha
  • Tolna megye 847 m3/ha
  • Nógrád megye 807 m3/ha
  • Somogy megye 779 m3/ha
  • Zala megye 739 m3/ha
  • Fejér megye 636 m3/ha
  • Veszprém megye 575 m3/ha
  • Heves megye 351 m3/ha

Ha összességében nézzük az adatokat, akkor jól látjuk, hogy Közép-Magyarországon történtek a legnagyobb öntözések. Megyei bontásban viszont már az is jól kirajzolódik, megyék a sereghajtók. Összességében elmondható, hogy a legnagyobb öntözések Pest megyében zajlottak. Viszont vidéki viszonylatban jelentősebb öntözések Jász-Nagykun-Szolnok megyében történtek. Itt közel 1500 m3/ha víz fogyott egy év alatt az öntözések során.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

öntözés

öntözésfejlesztés