Nesze neked árdrágulás: lassan luxus lesz ez az éttermi klasszikus is

Igen egyszerű oka van a csülök magas rangjának, hiszen, ha belegondolunk, korábban saját magunk tenyésztettük az állatainkat és abból gazdálkodtunk, ami volt. Azaz a disznóvágás volt az egyetlen forrás a sertéshúshoz. Disznót általában egyszer vágtak évente, persze a nagyobb gazdák évi több alkalommal is megtették. Az általános viszont az volt, hogy annak az egy disznónak a felső és alsó csülkjeit egész évre be kellett osztani. Ez azt jelentette, hogy négy alsó és négy felső csülök jutott a családnak egy évben. Meg kellett gondolni, mikor is készítik, és milyen módon, mert az egyik legzamatosabb pecsenye volt belőle.

Nem olcsó, de kiadós

A csülök értékét az elkészítési ideje is növelte. Csülköt sütni vagy főzni korábban nem volt olyan bonyolult dolog. A kemence melege akár 15 órán keresztül is kitartott, ezért sok minden el tudott készülni még kenyérsütés után is benne, ha már egyszer begyújtottak. Most azonban akár fazékban, akár tepsiben készítjük, bizony jobb, ha az egész délelőttöt rászánjuk, és figyeljük a villanytűzhelyen. Felénk úgy mondják : ’erős húsíze van’, így sok gondoskodást igényel. Érdemes előtte abálni, főzni, és csak ezután sütni, hogy a kemény belsőből ízes, zamatos és szaftos hús legyen. A bőr része egy nagyon megosztó dolog, van aki nyúlósan is szereti, van aki sülve, ropogósan sem. Többen előző este pácolják, picit puhítják sóval, tejtermékekkel, esetleg olajjal kenegetik a bőrét. Véleményem szerint itt a hosszú főzés és jó technológia a megoldás. A nagyobb darab, sűrű szövésű húsokat gyakran főzik meg először, majd ezután sütik, így biztosan omlós húst tálalnak majd. Akad azonban egy új technológia is, ami kapóra jöhet a vállalkozó szellemű házi szakácsoknak Ez a sous vide (ejtsd.szuvid), ami egyenletes hőmérsékleten eszméletlen ízvilágot és állagot hoz ki egy alapanyagból. Egészen pontosan, inkább megtartja annak jellegét, kihozza karakterét és porhanyóssá varázsolja. Mindehhez 48 óra kell és 58 fok, ezért is hangsúlyoztam a vállalkozó szellemet, mert erre még nekem sincs általában időm. Egyszer azonban érdemes kipróbálni, kóstolni mindenkinek.

Miért ’csülök pékné módra’?

Ez az a történet, amire azt mondhatjuk: nagyobb a füstje, mint a lángja. A csülök pékné módra lehetne egy speciális találmány, egy vicces történettel fűszerezve, de csupán egy praktikus mozdulat volt. Az étel onnan kapta a nevét, hogy egy pékséget üzemeltető család pékjei, miután kisütötték az összes kenyeret, kalácsot, szóltak a péknének, hogy takarítson ki utánuk. A pékné viszont két legyet ütött egy csapásra, és miközben rendet rakott, mindig betett valamit még a meleg kemencébe sülni. A csülök csupán az egyik variáció volt, ráadásul azzal rakta körbe, ami a kamrában még bőségesen volt, közben pedig még pecsenyelével locsolgatta. Igen, pecsenyelével, nem sörrel, persze ez aztán később módosult. Mindenesetre egy rendkívül gazdag, kiadós étel született, amit akár 2-3 napig is ettek.

A csülkös receptek eredete

A csülköt régóta készítjük, de hogy hogyan, az nem csupán a péknéhez köthető, hanem további leleményes háziasszonyokhoz is. A sör és a csülök manapság már kéz a kézben jár, de ez nem volt mindig így. A bajor, osztrák receptek szóltak sörről és sörrel való locsolásról, ha húsról, különösképpen csülökről vagy kolbászsütésről volt szó. Mi magyarok is szívesen átvettük ezt a jó szokást, és nem csak, hogy sört locsolunk rá, iszunk mellé, de a káposztát és a krumplit is nagyon megszerettük hozzá. A svábok jobbára a hagymás, ecetes és főtt krumplira esküsznek, de az már csak hab a tortán, hogy a csülök mellett éppen mi csücsül a tányéron.

’Csülökélmény’

Biztos vagyok benne, hogy egy egész konferenciát lehetne rendezni a csülökkel való élményeink megosztására. Mindenki találkozott már vele valamilyen formában, és az első alkalom egy életre meghatározta a csülökkel való viszonyunkat. Nekem is több randevúm volt ezzel az étellel, ami két végletet eredményezett. Az első ilyen a füstölt csülök volt a bablevesből. Tulajdonképpen nálunk nem is készített a család más csülköt, csak füstöltet, azt is jobbára a bablevesbe, de akkor azt nagy mennyiségben. Miután a levest megettük egy kis krumplis pogácsával, lángossal, apukám általában kivette a csülköt egy külön tányérra a levesből és elkezdte szétosztani. Itt jegyezném meg: ugyanezt hajtja végre a velős csonttal is, ezért válhattak ezek az ételek olyan limitált csemegévé számunkra. Tehát, miután kivette egy tányérra, a bőrét hússal együtt lefejtette, felkockázta, ezt visszadobta a levesbe. A csülök csonton viszont maradt egy hatalmas diónyi középrész, színhús, egy kis kocsonyás résszel, amit elosztottunk négy felé, és leves után megettük még a mélytányérunkba egy kis tormával, kenyérrel. Még most is összefut a nyál a számban. Ez a rituálé azóta is tart, még ha azóta nem is minden esetben esszük együtt a bablevest.

A másik élmény egészen kiábrándító volt, ami a füstöletlen csülköt illeti. Erdélyben voltunk, egy pici faluban, ahol az alpolgármestert ismertük. A családja meghívott minket vendégségbe, aki egyébként egy kisebb pékséget vezetett. Kérdezték, hogy szeretjük-e a csülkös bablevest, én pedig -emlékeimből adódóan- azonnal rávágtam, hogy nagyon. Mikor megérkezett egy hatalmas cserépedényben lévő étel, amiből egy nagyon nagy adagot kaptam, akkor láttam, hogy ez korántsem az ismerős leves rózsaszínes csülökkel, sötét bőrrel. A levesben sem zöldség, sem paprika, sem só nem volt, csak a nagyon nagy kockákra vágott, gőzölgő, kissé gumis, főtt csülök kockák. Nem volt mese, meg kellett enni. Nem tudtam annyi kenyeret enni – pedig az isteni volt - hogy elnyomja mindennek az ízét, ezért igen rossz emlékeim maradtak ebből.

Viszont, megtanultam, hogy bármilyen a csülök, a három réteggel foglalkozni kell. A húsa porhanyós kell, hogy legyen, a bőre ropogós vagy nagyon puha, a bőr alatt pedig egy nagyon vékony zsírrétegnek kell maradnia.

Csülök pékné módra – sörrel, mézzel

• 2 kg füstöletlen. alsó sertéscsülök
• 3 db babaérlevél
• 15 szem egészbors
• 1 ek só
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 1 fej fokhagyma
• 1 db paprika
• 1 db paradicsom
• 2 szál sárgarépa
• 2 szál petrezselyemgyökér
• pár szál petrezselyemzöld+ 1 zellerlevél
• 150ml fehérbor

Sütésnél:

• 1 kg burgonya
• 3-4 db kápia paprika
• 2-3 db körte, alma, szilva
• fél liter sör
• 2 ek méz
• 1 kk só
• 1 ek serészsír

Elkészítés:

Egy nagy fazékba, amibe majd a csülök belefér, vizet töltök, majd beleteszem a zöldségeket és a fűszereket. Elkeverem és beleteszem a csülköt is. Közepes lángon, fedő alatt 2,5-3 órán át főzöm. Miután puha a hús, kiveszem, és a sütőt előmelegítem 180 fokra.

Egy tepsit kikenek sertészsírral, beleteszem a félbevágott, hámozott burgonyát, az összes zöldséget és gyümölcsöt nagyobb darabokra hagyva. A csülök levében főtt zöldségekből átteszem a fokhagymát, a répákat. Mindezt meghintem sóval, kevés tört borssal és meglocsolom 3 dl sörrel, összeforgatom.

A főtt csülköt a közepére ültetem, és a sütőbe teszem kb. 1,5 órára. A csülköt sütés közben nem kell már letakarni, ellenben kenegetni, locsolgatni, és néha megfordítani igen. Azért érdemes egy-két alkalommal átfordítani, hogy a bőrének minden oldala pirosra süljön, közben pedig a mézzel kenegetni, a sörrel pedig locsolni. Akkor jó, mikor ’kopogósra’ sült és sötétbarna. Párolt lila káposztával tálalom.

Tipp: a megmaradt csülöklevet érdemes félretenni, és később felzöldségezve, tejszínes gombóclevest főzni belőle.

Egy igazán komplex sör az apátságból

Sörös, mézes és körülötte gyümölcsök sülnek. Ezzel tulajdonképpen be is határolta Zsófi, hogy milyen italt hozzak – vagy egyáltalán hozhatok - a ropogósra sült csülök mellé. Tehát legyen sör, legyen barna, legyen édeskés, és legyen viszonylag magas alkoholtartalmú, ha pedig lehet, robbantsa szét a zsírosabb részeket, segítve ezzel a nehéznek ígérkező étel emésztését. Bele is vetettem magam a hazai kézműves sörök világába, de igazából nem sokat keresgéltem, hiszen már egy ideje tervben volt, hogy összekóstolom a Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde valamelyik termékét Zsófi egyik fogásával e rovat keretein belül.

A bencéseket általában szemlélődő rendnek tartják, amelynek szerzetesei Szent Benedek reguláinak megfelelően imádkoznak és dolgoznak. Nos amellett, hogy szemlélődnek, imádkoznak, gondolkodnak és tanítanak, tulajdonképpen úgy dolgoznak, hogy folyamatosan valami újat alkotnak és építenek Szent Márton-hegyén, vagy annak környékén. A Pannonhalmán ezeréves szerzetesi élet felkutatható tradícióit modernizálják elveiknek megfelelően a mai modern világhoz igazítva. Így mások – például az ebben a rovatban korábban már említett boraik - mellett 2020 óta sört is főznek, méghozzá egykori diákjuk, Tihanyi Fülöp irányításával. Egyelőre négyféle sör készül a ravazdi főzdében, ezek közül kaptam el a két barnát, a Dubbelt és a Quadrupelt. Utóbbi lett a befutó.

A Quadrupel egyébként egy típust jelent, a vastag, komplex, alkoholos, édeskés, gyümölcsös, sötét, krémes belgák tartoznak ide, borra emlékeztető aromákkal. Az apátsági alkoholja egyébként olyannyira magas, hogy valóban akár bornak is beillene a maga 10 térfogatszázalékával. Erőteljesen dominál benne a maláta, a komló viszont visszafogott, így ízében csak minimális a komlókesernye. Van viszont helyette rengeteg karamellás íz, köszönhetően a kandiscukornak, azaz a magas hőfokon karamellizált cukornak, amelynek valószínűleg azért is felelős, hogy a gyümölcsös aromák is inkább aszalt gyümölcsösnek hatnak. Rendkívül intenzív, karakteres, és természetesen krémes. A csülök ropogósra sült, mézes-sörös bőréhez lett teremtve. Ne csodálkozzunk hát, ha egy ilyen ebéd után, csak szemlélődni marad energiánk.

Címlapkép: Getty Images