Budapest 5℃ (kissé felhős)Súlyos a helyzet: ezek a leghalálosabb magyar települések
2017-ben 132 ezer ember vesztette életét Magyarországon. Ez igencsak sok, tekintve, hogy 2011-ben volt utoljára ilyen magas a halálozások száma. Ráadásul az aggasztó számokat néhány megye kimagaslóan rossz mutatói húzzák fel. Amennyiben pedig járási szinten vizsgáljuk a helyzetet, igazi gócpontokra bukkanhatunk szerte az országban.
Mint arról, „Itt halnak meg a legtöbben az országban: súlyos képet fest a megyei bontás” című cikkünkben beszámoltunk, 2017-ben 132 ezer ember vesztette életét Magyarországon. Ez igen aggasztó, hiszen utoljára 2001-ben volt ilyen magas a halálozások száma. Nem véletlen, hogy az elmúlt években elakadt a várható élettartam javulása idehaza – erről ebben a cikkben írt a Portfolio.
Megyei bontás alapján persze ennél jóval összetettebb a kép: míg 2001 és 2017 között többségében csökkenést tapasztalhatunk a halálozások tekintetében - Heves és Nógrád megyében volt a leglátványosabb a csökkenés, 5% körüli -, addig látványosan növekedett a halálozások nominális száma Pest megyében (21%), Fejér megyében (14,3%) és Veszprém megyében (6,3%).
Feltételezhetően ez azzal áll összefüggésben, hogy ezekben a megyékben nagyobb az idős korosztály aránya, akik sokkal kiszolgáltatottabbak a betegségeknek.
Nyilván a halálozások nominális számát nemcsak az adott megye egészségügyi állapota, egészségügyi rendszere határozza meg, hanem az adott népesség korösszetétele és a belföldi vándorlás is. Ettől függetlenül érdemes még mélyebbre ásni a statisztikai mutatókban. Nos, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált, járási szintű statisztikái szerint erősebb nagyító alatt még drasztikusabbak a kilengések.
Ha például a két szélsőértéket nézzük, akkor mindenképp elgondolkodtató adat, hogy míg a Pest megyei Budakeszi járásban mindössze 9,212 fő az ezer lakosra eső halálozások száma, addig a Heves megyéhez tartozó Pétervásárai járásban 20,304 főn áll ugyanez a mutató. És akadnak még hasonló különbségek szép számmal: 10 fő alatt van például a mutató a Pest megyei Dunakeszi járásban, illetve a Szigetszentmiklósi járásban; míg megközelíti a 20 főt a halálozások száma a Bács-Kiskun megyei Bácsalmási járásban (19,809 fő), a Zala megyéhez tartozó Letenyei (19,677 fő), valamint Lenti (19,351 fő) járásban.
Érdekesség továbbá az is, hogy a skála szélsőértékei – a jó és a rossz statisztikai mutatóval bíró járások egyaránt – szigetszerűen, sokszor, mint egymással érintkező szőlőszemek jelennek meg az egyes régiókban. Ilyen pozitív statisztikákat mutató szigetek például a főváros agglomerációja, azon belül főként a budai oldal települései, de akadnak hasonló kapcsolódások Nyíregyháza, vagy épp Győr és Mosonmagyaróvár környékén is. A negatív oldalon pedig masszív szigetnek tekinthető halálozás tekintetében gyakorlatilag egész Békés megye, de vannak kisebb, néhány járást összekötő gócpontok szerte az országban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
