A legtöbb kriptodevizának nincs jövője, de lehet néhány nyertes

A kriptodevizák kérdése mindenképpen joggal merül fel válságok idején, hisz születésük is egy válsághoz kötődik. Ugyanis a 2008-as pénzügyi válság hatására átmenetileg megingott a jegybanki devizákba, illetve inkább a bankrendszerbe vetett hit, és ez tette lehetővé, hogy a blokklánc technológiát erre a célra felhasználó, máig is ismeretlen ember vagy csoport megalkossa a bitcoint. Terméküket azzal hirdették, hogy íme, itt a jegybankoktól és a szabályozástól független devizaként használt eszköz, amely nem inflálódhat, hiszen maximum 21 millió darab lesz belőle, ha az utolsót is előállítják bonyolult számításokkal, energiaigényes számítógépes műveletekkel.

Bárki létrehozhat egyet, de ezek már értéktelenek

Igen ám, de pár év után mások is rájöttek, hogy több ilyen eszközt is létre lehet hozni, sőt, tulajdonképpen akárhányat, de addig ennek nem volt értelme, amíg a közönség fel nem kapta őket, vagyis lett kinek eladni ezeket. Ma már 21 ezer különböző kriptodevizáról tudunk, és Sulcz Gábor elmondta, hogy maga is hozott létre kriptodevizát, fél óra alatt, nem túl nagy informatikai tudásszükséglettel.

A szakértő elismerte, hogy ezek már léggömbbök, pilótajátékok, vagyis a 21 ezer sorozat túlnyomó többsége semmit nem ér, és el is fognak tűnni, illetve értéktelenek maradnak, idővel senki nem fog foglalkozni velük.

Marad néhány komoly, mindenekelőtt a legelőször megalkotott bitcoin, amely sokkal nagyobb bizalmat vívott ki magának, mint a hasonló eszközök, és ma is a kriptopiac 40 százalékát adja.

Sulcz Gábor véleménye szerint ez annak köszönhető, hogy itt kialakult a bizalom. Ugyan a bitcoin a jegybanki devizák szerepét nem vette át, ám egy kör szívesen tranzaktál vele, és ma már a bűnözés, a pénzmosás kiszorult, mert annak ellenére, hogy elvileg névtelenek az ügyletek, valójában a kötések legnagyobb részénél követhető, hogy kik végezték azokat.

Kérdésünkre, hogy mi fog fundamentális értéket adni a sikeres kriptodevizáknak, Sulcz Gábor azt válaszolta, hogy az újonnan, immár elég drágán létrehozott (kibányászott) bitcoinokat a bekerülési áruk alatt nem adják el, bár felvetettük a szakértőnek, hogy ez az összes bitcoin viszonylag kis hányada jelenleg, mivel a többségét még olcsón állították elő.

A múltbeli teljesítményt impresszívnek tartja a szakértő, mivel gyakorlatilag néhány tized centes indulóértékről emelkedett az árfolyam a tetőt jelentő 70 ezer dollárig, de aztán a nagy növekedéshez képest csak keveset veszített ebből a jelenlegi 27 ezer körüli áron.

Jegybanki konkurencia, értéknövekedési limit

A bizalom tehát szerinte egyelőre kitart, és nőhet a bitcoin felhasználásának jelentősége, legalábbis amíg a jegybankok létre nem hozzák saját digitális, blokklánc alapú devizáikat, de a bitcoin és még egy-két másik ilyen eszköz (főleg az ethereum, ami a piac 20 százalékát adja jelenleg) megőrzi jelentőségét, és értékük növekedhet is.

Az újabb sokszoros értéknövekedés persze már nem megy, mert a bitcoin kapitalizációja nagyjából 500 milliárd dollár, miközben a világ teljes részvényállománya nagyjából 70-80 ezermilliárd dollár lehet, az összes meglévő arany értéje 20 ezer milliárd, így még a 10-20-szorozás is irreálisnak tűnik.

Amit még fontosnak tartott a szakértő: a blokklánc technológia maga rendkívül hasznos lehet, olyan könnyen kezelhető adatbázisok létrehozására is alkalmas, mint például az emberek egészségügyi adatai, (betegségei, vércsoportja, gyógyszerérzékenysége stb.), ami rendkívül hatékonnyá teheti az egészségügyi rendszerek működését.