Csaknem 13 ezer milliárd forintnyi értékpapírja volt a háztartásoknak február végén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktuális adataiból. Ez volt az utolsó békés hónap, mielőtt eszkalálódott a koronavírus-járvány az egész világon, magával rántva a részvény- és árupiacokat, úgyhogy szinte borítékolható, hogy márciusban már nem volt ennyi megtakarítás a kisbefektetők számláin.

Állampapír minden mennyiségben

A legkedveltebb lakossági megtakarítás a magyar állampapír volt, ebből február végére csaknem 8400 milliárdnyit halmoztak fel a háztartások, ez már majdnem annyi, mint a külföldi tulajdonban lévő állampapírok volumene. Utóbbi folyamatosan csökken, februárban 8800 milliárd forint alá süllyedt, ami nyolcéves mélypont. A januári 166 milliárd után februárban több mint 181 milliárd forintnyi friss lakossági pénz áramlott az állampapírpiacba. A március azonban már gyengébb hónap lehetett, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) forgalma az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint ugyanis jócskán visszaesett. A hetente meghirdetett 100 milliárdos volumen nagyjából negyedét sikerül csak eladni.

Az állam abból a szempontból megnyugodhat, hogy a lakosság hosszútávú állampapírokat vásárolt az elmúlt években. A háztartásoknál lévő volumen több mint 75 százaléka már egyévesnél hosszabb lejáratú, a 6300 milliárdos mennyiség több mint fele lehet MÁP+, de az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP) is több mint 2500 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van. A legjobban persze az a réteg jár most, aki devizás lakossági papírba tette a pénzét. Az inflációt követő kamatozású eurós kötvénynek a kamata ugyan alacsony, jelenleg csak 1,8 százalékos, az elmúlt három hétben viszont körülbelül 7 százalékot nyertek forintban számolva a forint gyengülése miatt.

A lakosság a többi hitelpapírt nem vásárolja, jelzáloglevélben még egymilliárd forintja sincs, banki kötvényben pedig 56,5 milliárd forintot tartott február végén. Mivel ennek a négyötöde devizás értékpapír, valószínűleg eurós kötvény, márciusban ez a mennyiség nagyot nőhetett a forint gyengülése miatt. Vállalati kötvényben csupán 13,1 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők, ami az elmúlt évek csődjei, botrányai után nem meglepő. A jegybank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) kibocsátott hitelpapírok minimum 100 ezer eurós címletük miatt a kisbefektetők többségének elérhetetlenek, ezeket a statisztikák szerint nagyrészt az MNB jegyzi le, de a bankoknak és vagyonkezelőknek is jut belőlük valamennyi.

Beszállás rossz időben

A befektetési alapok voltak tavaly a MÁP+ elindítása után a megtakarítási piac egyik vesztesei. A tavalyi szép hozamok láttán azonban a kisbefektetők ismét az alapok felé fordultak, 2019 decembere óta folyamatos volt a tőkebeáramlás, februárban is csaknem 36 milliárd forintnyi friss pénzért vásároltak a háztartások befektetési jegyeket. Az időzítés azonban rossz volt, a második hónapban már 78 milliárd forintnyit buktak is az árfolyamokon, és valószínűleg a március is fekete hónap lett. A háztartások így február végén nem egészen 3900 milliárd forintnyi befektetési alappal rendelkeztek.

A részvénypiacon már óvatosabbak voltak a befektetők, mindössze 0,8 milliárd forintnyi friss pénzért vettek hazai tőzsdei papírokat. A bukás így is tetemes volt, a januári több mint 52,7 milliárd forint után februárban további 50 milliárdot veszítettek a kisbefektetők a Budapesti Értéktőzsdén. A nem pénzügyi vállalatok papírjain 71,5 milliárd, a bankpapírokon csaknem 30 milliárd forintot buktak a háztartások.

A kisbefektetők az MNB adatai szerint januárban összesen több mint 50 milliárd, februárban pedig 126,6 milliárd forintos mínuszba kerültek az árfolyamok csökkenése miatt, ezek a veszteségek főleg a részvényeken és a befektetési alapokon keletkeztek. Március újabb fekete hónap lehet az értékpapír-tulajdonosok számára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!