Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Stanford Egyetem és a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem (UNC) munkatársai olyan 3D-nyomtatott vakcinatapaszt hoztak létre, amelynél a kiváltott immunválasz tízszer nagyobb volt, mint a karizomba tűvel beadott oltóanyag esetében. Legalábbis ez derül ki abból az állatokon végzett tanulmányból, melyet a kutatócsoport a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tett közzé - írja a SciTechDaily.

A vakcinatapaszok olyan fájdalommentes oltási metódust kínálnak, amelynél mikrotűk segítségével juttatják be az oltóanyagot a bőr alá. A tanulmány szerzői tudományos áttörésnek tekintik a nyomtatási eljárással készülő mikrotűket, amik a jövőben iránymutatásul szolgálhatnak az oltóanyagok beadására vonatkozóan.

3D nyomtatóval készült mikrotű-oltótapasz
Ilyen egy 3D-nyomtatóval készült mikrotű-oltótapasz
Kép: UNC

Vannak előnyei

Bár a mikrotűs tapaszok évtizedek óta léteznek, a Karolina és a Stanford által végzett munka áthidal néhány korábbi kihívást: az innovatív elkészítés révén könnyen testre szabhatók, ezért különböző oltóanyagtapaszokat lehet fejleszteni a már létező influenza, kanyaró, hepatitis vagy Covid-19 vakcinákhoz. Valamint a 3D-nyomtatás lényegesen több tervezési mozgásteret biztosít, illetve az elkészítés költségei is kedvezőbbek. 

Az injekciós tűk eltávolítása az oltási folyamatból kettős előnnyel jár: egyrészt megszabadulhatnak a szorongásuktól azok, akik rettegnek a tűktől, másrészt megoldódik a visszamaradó veszélyes hulladék problémája is, hiszen az egyszer használatos fecskendőket meg kell semmisíteni.

Emellett a vakcinák beadásához általában klinikára vagy kórházba kell menni, ahol az oltóanyagok tárolásától kezdve a képzett szakemberek részvételéig vannak olyan problémák, amelyek akadályozhatják a tömeges oltást. Ezzel szemben a mikrotűs tapasz használata olyan egyszerű, hogy a páciensek akár otthon, orvos jelenléte nélkül is alkalmazhatják, ami növelheti az oltási hajlandóságot.

Még nem tökéletes

Shaomin Tian, az UNC mikrobiológiai és immunológiai tanszékének kutatója szerint továbbra is kihívást jelent a mikrotűk különböző vakcinatípusokhoz való igazítása, valamint gyártási nehézségek is hátráltatják a technológia elterjedését. A mikrotűk formázása sem túl sokoldalú – mivel sablonok segítségével készítik –, továbbá a hátrányok közé tartozik a sorozatgyártás során csökkenő tűélesség.

A mikrobiológusokból és vegyészmérnökökből álló kutatócsoport tervei között szerepel, hogy a Pfizer és a Moderna koronavírus elleni oltóanyagaihoz hasonló, mRNS-vakcinákhoz készítsenek tapaszokat.