Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A klímaváltozás egyre nagyobb károkat okoz az osztrák gazdaságnak, jelenleg ez éves szinten egymilliárd euróra becsülhető, azonban az osztrák környezetvédelmi hatóság szerint ez az összeg 2050-ig évi 8,8 milliárd euróra emelkedhet - írja az APA hírügynökség jelentése alapján a Die Presse. A cégek, s különösen a hitelintézetek mérlegeiben azonban egyelőre nem jelenik meg ez a kockázat.

A jelentés szerint a klímaváltozás jelentette kockázatok gyorsan alakulhatnak át pénzügyi kockázattá, s nemcsak a közvetlenül érintett cégeknél, hanem az azokat hitelező bankoknál is. Az elsődlegesen negatívan érintett szektorok a mezőgazdaság és a turizmus lehetnek, ezeket közvetlenül érintheti a szárazság, az extrém hőhullámok, illetve az árvizek növekvő száma.

Közvetve azonban - az energiafelhasználáson keresztül - sok más iparág is érintett lesz, különösen ha a konkrét intézkedési terveknek köszönhetően drasztikusan csökkenteni kell majd a szén-dioxid-intenzív iparágakban a kibocsátás mértékét. Ez komoly pluszköltségeket jelenthet az acélipari, az alumíniumipar, a cement- és más építőanyag-gyártó cégek számára, de az energetikai és a szállítmányozási cégek is erősen érintettek lesznek. Ráadásul az alternatív energiaforrásokra való átállás komoly eszközleírásokat is generálhat.

A csökkenő hómennyiség miatt az 1550 méter fölé tervezett hotelek építési projektjei könnyen csődbe mehetnek. Mivel az ilyen projektek jellemzően nagy tőkeáttétellel futnak helyi bankokon keresztül, ez a probléma akár viszonylag gyorsan komoly veszteséget okozhat a nyugat-ausztriai bankoknak. De a csökkenő hómennyiség és a kevés gleccserolvadék miatt hiányozni fog majd a víz a vízerőművekből is, ami megnehezíti az megújuló energiaforrásokra való átállást is Ausztria számára - hívta fel a figyelmet Wolfgang Pointner, az Osztrák Nemzeti Bank szakértője.

Az osztrák jegybank decemberben végzett egy felmérést a pénzintézetek körében arra vonatkozóan, hogy mennyire vannak felkészülve a klímaváltozás jelentette kockázatokra. A megkérdezettek kétharmada azt válaszolta, hogy a párizsi klímavédelmi megállapodás óta jelentősen növekedett a felmelegedés jelentette kockázat, azonban kevesebb mint negyedük tett eddig konkrét intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy ezek a kockázatok mérhetőek és kezelhetőek legyenek. Márpedig a vonatkozó jogszabályok szerint a piaci kockázatokat, a hitelkockázatokat és a likviditási kockázatokat folyamatosan követniük és elemezniük kellene. Ha a klímaváltozás hatásai figyelmen kívül hagyják, akkor az összes hozamszámításuk végül hibás lehet - mondta Pointner.

Az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) az első negyedévben egy iránymutatást készít az általa felügyelt intézmények számára a klímaváltozással kapcsolatos irányítási elvekről, illetve a kockázati szintnek megfelelő eszközárazásokról, amely hosszabb távú hatásokat is figyelembe venne. E szerint például a hitelfelvevőknek a bankok számára be kellene mutatniuk szén-dioxid-lábnyomukra vonatkozó számításaikat. Az olaj-és gázipari cégeknek például prezentálniuk kellene, hogy készleteikre milyen hatással lenne, ha a fosszilis energiahordozókat a következő 30-50 évben kivezetnék.