Magyarország kilépése az Európai Unióból, az euró árfolyamának 375 forintig száguldása is bekerült idén a Saxo Bank jövő vére vonatkozó meghökkentő jóslatai közé. A befektetési bank elemzői minden év végén készítenek egy listát, 10 úgynevezett meghökkentő jóslatot tesznek. Ezek olyan események, amelyek bekövetkezésének valószínűsége szerintük viszonylag alacsony, ugyanakkor ha mégis megvalósulnak, akkor nagyon nagy megrázkódtatást hozhatnak a tőke- és pénzpiacokra.

A szakirodalom ezeket úgynevezett tail risknek nevezi, a Bank of America Merrill Lynch például egy átfogó alapkezelői felmérés keretében minden hónapban listát készít a befektetési szakemberek válaszai alapján, mi az adott pillanatban a legvalószínűbb és a legnagyobb várható hatású ilyen kockázat a világban. Ezt a listát az elmúlt másfél évben egyébként az amerikai kínai kereskedelmi háború vezeti.

Kapcsolódó

A Saxo listája önmagában egy elég jó marketing fogásként értelmezhető, hiszen a váratlan és meghökkentő előrejelzésekkel sokkal könnyebb bekerülni a hírügynökségek és az online sajtó által előállított tartalmakba és így nagyon sok potenciális ügyfélhez eljuthat a befektetési bank elemzőinek híre. Ugyanakkor a lista nem véletlenszerű, nem szerepelnek benne teljesen értelmetlen gondolatkísérletek és vannak olyan jóslatok is, amelyek megvalósulnak. Elég csak arra gondolni, hogy a tavalyi listán szerepelt az is, hogy a német gazdaság idén recesszióba süllyedhet.

Sikerek az EU csatlakozás óta

A Magyarországgal foglalkozó jóslat felidézi, hogy az ország komoly gazdasági sikereket tud felmutatni azóta, hogy 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Azonban a 15 éve tartó házasság most bajban van, miután az EU kezdeményezte a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását az országgal szemben, ennek okaként az ország (azaz igazából Orbán Viktor) egyre erősebb, a szabad médiára, az akadémiára, a kisebbségekre és jogvédő szervezetekre gyakorolt nyomását tüntették fel, amely az EU szerint nem konform a jogállamisággal, gyengíti a demokráciát és nem összeegyeztethető az EU értékeivel. Ezért egy válás egyre valószínűbb és akár azt is láthatjuk, még 2020 vége előtt Magyarország lépéseket tesz, hogy kövesse az Egyesült Királyságot az Unióból való kilépés útján - fejti ki az elemzés.

Ez azért is nagyon ironikus, mivel a magyar gazdasági sikerek jelentős része az Európai Uniós tőketranszfereknek köszönhető. A bank szakértői a a KPMG becslésére hivatkoznak, hogy az Európai Uniós tagság hatása a magyar növekedésre évente az ország GDP-jének 3 százaléka lehetett. Azonban dacára ennek az erős összefüggésnek Budapest folyamatosan keresi a konfrontációt Brüsszellel, amikor csak lehetséges.

A magyar vezetés válasza erre az, hogy az ország csak védi magát, s leginkább az ország kultúráját szeretnék megvédeni a tömeges bevándorlástól. Ehhez hozzáteszik, hogy joguk van önálló döntéseket hozni. Azonban egy nyitott gazdaság egy elkülönülő irányítással, korlátozott sajtóval és bevándorlással? Ez egy fenntarthatatlan status quo és ezt mindkét oldal így fogja találni, ahogy a 7-es cikkely szerinti eljárás szép lassan előre halad 2020 folyamán - írják.

Kevesebb pénz, kisebb elkötelezettség

Ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan beszél arról, hogy Magyarország a renegát Törökország "vértestvére", s ezzel szembemegy Európa többi részével. Ez a hozzáállásbeli változás nem maradt észrevétlen sem Magyarországon, sem a brüsszeli bürokraták és politikusok körében.

Az, hogy ez a hangsúlyváltás időben egybeesik az EU transzferek következő két évben esedékes eltűnésével, korántsem véletlen. Azonban ezek a fejlemények komolyan fenyegetik a forintot, s az euró azzal szembeni árfolyamát új csúcsra hajtja, 375 forintra, miközben a piac attól fog tartani, hogy az ország uniós elkötelezettsége gyengül és megfordulhat a tőkeáramlás iránya. Ez utóbbit erősítheti, ha az uniós cégek újragondolják magyarországi befektetéseiket - írják a Saxo Bank elemzői.

Stagfláció és bezuhanó növekedési sztorik

Persze nem csak Magyarországra álltak elő váratlan forgatókönyvekkel a bank szakértői. Hasonlóan váratlan és nagy felfordulással járó fejlemény lenne, ha például 2020-ban beköszöntene a stagfláció, azaz a magas inflációval párosuló alacsony, vagy negatív gazdasági növekedés. Az anyag szerint a nagy jegybankok pénznyomtatása, amellyel igyekeztek az elmúlt évtizedekben a gazdasági recessziók kedvezőtlen hatásait tompítani oda vezetett, hogy a recessziók nem tudták többé betölteni szerepüket, a gazdasági és pénzügyi rendszer nem tudott rendszeresen megújulni és megtisztulni.

Ha beköszöntene a stagfláció, akkor a befektetők alaposan újraértékelnék a cégeket, s a stabil működéssel és megbízható osztalékfizetéssel rendelkező vállalatokat részesítenék előnyben a nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek részvényeivel szemben.

Gyökeres fordulat az ECB-nél

Hasonlóan nem várt fordulatot jelentene, ha az ECB felhagyna az eddigi monetáris lazítással, és januártól ismét szigorítani kezdene első körben nullára, majd e fölé emelve irányadó kamatát. Ennek annyiban lenne létjogosultsága, hogy a monetáris lazítást, az alacsony kamatokat elvileg azért vezették be, hogy ezáltal növeljék az európai vállalatok beruházási kedvét, s ezzel javuljon az európai gazdaság produktivitása. Ez azonban nem következett be, az egyetlen pozitív hatás az export támogatása volt a gyengébb eurón keresztül.

Eközben viszont jelentősen romlott az európai bankszektor jövedelmezősége, miközben a pénzintézetek profitabilitását a szigorúbb tőkekövetelmények amúgy is jelentősen rombolták. A Saxo víziója szerint Christine Lagarde új ECB elnök felismervén, hogy a monetáris politika nem csak elérte határait a lazítás terén, de túl is haladt rajta, januárban jelentené be a gyökeres fordulatot a pénzpolitikában. Ezt az követhetné, hogy a tagállamok nagyobb szerepet vállalnának fiskális oldalról a gazdaság élénkítésében. A részvénypiaci befektetők erre válaszul megtalálnák az európai bankszektor részvényeit, s azok jelentősen felértékelődnének.

Más meglepő fejlemények is jöhetnének

A Saxo listáján szerepel még egy dél-afrikai adósságválság is, amelyet az ESKOM nevű közszolgáltató cég kimentése indíthatna el. De meghökkentő fejlemény lenne a "piszkos" energiahordozók visszatérése lenne. Az olaj- és gázipari részvények magukra találnának, míg a zöld energiával foglalkozó cégek részvényei alaposan esnének. Ennek több oka is lehet, az egyik az, hogy az OPEC kitermeléscsökkentései és az emelkedő kereslet hatására jelentősen emelkedne a földgáz és a kőolaj világpiaci ára.

Másrészt az, hogy a jelenlegi hangulatban túlságosan is felülárazottakká váltak a zöld energiával foglalkozó cégek részvényei, s a befektetők hirtelen rádöbbennének, hogy a szektor profittermelő képességével szemben túlzottak a várakozások.

A meghökkentő fejlemények között van a demokraták esetleges elsöprő győzelme a közelgő amerikai választásokon. Ez azt jelentené, hogy demokrata irányítás alá kerülne az Egyesült Államokban a Fehér Hát, a Kongresszus és a Szenátus egyaránt. Ebben az esetben az olajipari és a gyógyszeripari részvények árfolyama rövid időn belül 50 százalékkal eshetne.