Márciusban az európai országok többsége kijárási korlátozással és határzárral korlátozta az emberek mozgását. Bezártak az iskolák, a boltok, éttermek, szórakozóhelyek és ahol lehetett otthoni munkára álltak át az emberek. Áprilisban ennek köszönhetően jelentősen visszaesett a közúti forgalom, ez magával hozta a balesetek számának visszaesését is.

Az ETSC 25 európai országot vizsgált, közülük 18-ban csökkent a baleseti halálozások száma 2017-2019 átlagához képest, nem is akármennyivel: átlagosan 36 százalékkal. Hogy látni lehessen ez mennyire magas szám: 2018 és 2019 között mindössze 3 százalékkal tudott csökkenni a halálozás, 2010 és 2019 között pedig 24 százalékkal. (Utóbbi egyébként csúfos kudarc, ugyanis az EU 2010 és 2020 között 46,4 százalékot tervezett. Magyarországon még az átlagnál is rosszabb a helyzet. Erről itt írtunk részletesen).

Kapcsolódó

Idén áprilisban 910 ember vesztette életét az utakon a vizsgált 25 országban, az előző három év áprilisi átlagában ez a szám 1415 volt. Vagyis a vírus 505 ember életét mentette meg, ha nem számolunk azzal, hogy kis mértékben vírus nélkül is csökkent volna a halálozás.

A kedvező tendencia oka persze nem más, mint hogy nagy mértékben visszaesett a forgalom. Hogy mennyivel, arról sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre, ugyanis az érintett 25 európai országból csak 11 szolgáltatott erről adatot.

Lehetett száguldozni az üres utakon

Több országban figyelték meg ugyanakkor a jelentés készítői, hogy a forgalom visszaesése jelentősebb volt, mint a baleseti halálozás csökkenése. Ebből pedig arra következtettek, hogy a közlekedési morál romolhatott több országban. Ezt igazolták vissza az út menti sebességmérők adatai is. Például Franciaországban az olyan súlyos gyorshajtások száma, amikor a megengedett sebességet legalább 50 százalékkal túllépik (például 90 helyett 135 kilométer per óra) 16 százalékkal emelkedett. Dániában 10, Észtországban 22 százalékkal nőtt a gyorshajtók száma éves összevetésben. A gyorshajtók száma Magyarországon is emelkedett, és volt olyan ország, ahol a biztonságiöv-használatot vették kevésbé komolyan az emberek.

Magyarország

Itthon 21 ember halt meg áprilisban az utakon szemben az előző évek 41 fős átlagával, ez 49 százalékos csökkenés. Eközben a forgalom 41 százalékkal volt kevesebb. Holló Péter, a Közlekedéstudomány Intézet kutatója szerint sokan ültek kerékpárra a tömegközlekedés helyett, Budapest pedig élt is a lehetőséggel, hogy a korábbinál fenntarthatóbbá tegye a közlekedést, például új kerékpárutakat jelöltek ki.

Ugyanakkor a rendőrség leterheltségét és az üres utakat sokan kihasználták, gyorsan hajtottak, nagyobb kockázatokat vállaltak.

Olaszország

A forgalom és ezzel együtt a halálos balesetek száma Olaszországban esett vissza a leginkább, amely nem meglepő, mivel elsőként ott robbant be Európában a járvány. Áprilisban 10 ember vesztette életét az utakon, szemben az előző három év 63-as átlagával. A csökkenés 84 százalékos. A forgalom márciushoz és 2019 áprilisához képest is 80 százalékkal esett vissza. A csökkenés inkább lakott területen volt szembetűnő, hiszen az autópályákon és főutakon az áruszállítás a járvány alatt is folytatódott.

A járvány előtt például a rómaiak 85 százaléka közlekedett napi rendszerességgel, ez az arány a járvány kitörését követően 32 százalékra csökkent.

Sajnos a forgalom visszaállásával a balesetek száma is emelkedni fog - mondta Lucia Pennisi, az olasz autóklub szakértője. Az olaszországi közlekedési infrastruktúra nincs felkészülve a kerékpárosok és az elektromos robogósok tömeges megjelenésére, miközben többen fognak autóba is ülni a tömegközlekedés helyett. Azt már most látni, hogy az elektromos robogókkal lényegesen több baleset történik az olasz utakon, mint a járványt megelőzően.

Az ETSC úgy becsüli, hogy az olasz zárás ideje alatt, vagyis március 10. és május 18. között 300-zal kevesebb ember halt meg az utakon és 700-zal kevesebb súlyos sérülés történt.

Spanyolország

Spanyolországban a forgalom 75 százalékkal esett vissza, miközben 63 százalékkal halt meg kevesebb ember az utakon, mint a korábbi években. Ez áprilisban 30 főt jelentett, szemben a korábbi 81-gyel.

A kontraszt óriási, ugyanis Spanyolország úgy indította az évet, hogy március közepéig lakott területen kívül 9 százalékkal nőtt a halálozás. Az országban megfigyelték azt is, hogy a nagy zárás előtt, tehát január és március közepe között 3 tehergépjármű-sofőr vesztette életét az utakon, a zárás alatt pedig 16. Ez az összes halálos baleset 20 százaléka. Ezzel szemben az úgynevezett veszélyeztetett közlekedők (kerékpárosok, motorosok, gyalogosok) halálozása visszaesett a lakott területeken kívül a járvány alatt.

A spanyol külterületi utakon a gyorshajtások száma 39 százalékkal nőtt a sebességmérő kamerák adatai szerint. Manuel Francisco Aviles Lucas, a közlekedési főigazgatóság képviselője szerint a halálos balesetek jelentős részéhez hozzájárult a gyorshajtás, de jelentősen nőtt azok száma is, akik nem kötötték be a biztonsági övüket.

Franciaország

Franciaországban 61 százalékkal esett a halálozás áprilisban (267-ről 103-ra), miközben a balesetek száma (a nem halálosoké is) 74 százalékkal csökkent. Jelentősen csökkent a gyalogosok, kerékpárosok, motorosok gázolása és kevesebb 65 évnél idősebb is halt meg az utakon. Az ő esetükben sokkal nagyobb volt a csökkenés mértéke, mint a fiataloknál.

A franciáknál ugyanakkor jelentősen (16 százalékkal) nőtt a súlyos gyorshajtások száma.

A franciák úgy tűnik arra fogják felhasználni a járvány idején gyűjtött tapasztalatokat, hogy javítsák a legsérülékenyebb közlekedők helyzetét és fizikailag is jobban elválasszák őket az autósoktól - olvasható a jelentésben.

Csehország

Csehországban áprilisban mindössze 5 százalékkal csökkent a baleseti halálozás, miközben a forgalom 65 százalékkal esett vissza a városokban és 70 százalékkal. A teljes zárás időszaka alatt, vagyis március 13. és május 17. között a teljes balesetszám 28 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. Könnyű sérülések száma 25, a súlyosaké 23, a halálozásé pedig mindössze 12 százalékkal csökkent.

A negatív csehországi tendenciákat csak súlyosbítja, hogy a lezárás alatt 86 (!) százalékkal több kerékpárost gázoltak halálra, mint a korábbi évek hasonló időszakában, míg a motoroshalálozás 50 százalékkal emelkedett. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az emberek a tömegközlekedés helyett a járvány alatt az egyéni közlekedési módokat részesítették előnyben.

Románia

Romániában jelentősen, 52 százalékkal esett áprilisban a közúti halálozás, ez 59 embert jelent szemben a korábbi évek 124-es átlagával. A lezárás teljes ideje alatt a csökkenés 39 százalékos volt, míg a súlyos balesetek száma megfeleződött. Ezekhez az adatokhoz hozzátartozik, hogy a járványt megelőzően a halálozás 11 százalékkal emelkedett éves összevetésben.

Horvátország

A horvátoknál áprilisban 35 százalékkal csökkent a baleseti halálozás (25-ről 16 főre), miközben a forgalom megfeleződött. Sanja Veic, a horvát belügyminisztérium képviselője azt emelte ki, hogy áprilisban egyetlen halálos gyalogosgázolás sem történt (szemben az egy évvel korábbi kettővel), amely nagy részben annak köszönhető, hogy az idősebbek otthon maradtak.

Baleseti halálozás a vizsgált országokban

20202017-2019 átlagaváltozás
Olaszország1063-84%
Belgium2474-68%
Spanyolország3081-63%
Franciaország103267-61%
Görögország2152-60%
Románia59124-52%
Magyarország2141-49%
Portugália1630-47%
Szlovénia712-42%
Finnország1219-37%
Írország711-36%
Horvátország1625-36%
Litvánia710-30%
Lengyelország148207-29%
Lettország68-25%
Észtország34-25%
Norvégia79-22%
Ausztria3033-9%
Svédország17170%
Csehország47454%
Dánia12119%
Németország2362169%
Hollandia524613%
Szlovákia242020%
EU25  
910  
1415  
-36%  
Forrás: ETSC