Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Kína elhíresült új selyemút program (Belt and Road Initiative) új életre kelt az elmúlt időszakban - kezdi különös összefüggést bemutató elemzését Shuli Ren, a Bloomberg publicistája. Az új selyemút fő célja egy a tengerinél gyorsabb szárazföldi útvonal kiépítése Kína és Európa, illetve a Közel-Kelet között a kínai áruk zavartalan szállítása érdekében. Ugyanezért új kikötői, vasúti és útberuházásokkal, illetve közlekedési kapcsolatok kiépítésével javítják a kínai áruk áramlásának világszintű logisztikai támogatását. Mindehhez Peking dollár tízmilliárdos hiteleket kínál a programban részt vevő - a az új selyemút útjába eső - feltörekvő országoknak. (Magyarország a Belgrád-Budapest gyorsvasút a szintén kínai hitelből tervezett kiépítésével érintett a tervben - a szerk.)

Feltámadás

A nagy projekt egy évvel ezelőtt a klinikai halál állapotába süllyedt, mivel az új selyemút különböző beruházásaiban részt vevő feltörekvő országok attól tartottak, hogy a kivitelezésre felvett kínai hitelek elviselhetetlenül magasra lökik államadósságukat. Ehhez képest a friss adatok szerint Peking az idei első fél évben 64 milliárd dollár értékű új szerződést kötött a program keretében, ami egyharmadával haladja meg a 2018 első fél éves szintet. Malajzia médiája akkor a leváltott elnök kínaiakkal kötött botrányos egyezségeitől volt hangos, Indonéziában választásokra készültek, ezért felerősödtek a nacionalista érzelmek a külföldi finanszírozású beruházásokkal szemben.

Ezzel szemben 2019 júliusában az előbbi ország 20 milliárd dolláros megállapodást kötött a keleti tengerpartját az ország belsejével összekötő vasútvonal építéséről, Indonézia pedig belement a főváros, Jakarta és az attól 150 kilométerre, az ország belsejében lévő nagyváros, Bandung közti gyorsvasút kiépítésbe, amit két éven át halogattak.

Mi változott meg?

Az első változás, ami ezt a fordulatot indokolhatja az, hogy az amerikai Fed monetáris enyhítésének köszönhetően Ázsiában is olcsóbbak lettek a hitelek. Így a feltörekvő országokat kevésbé aggasztja az eladósodás. A Fed a gazdasági környezet romlása miatt kezdett ismét kamatcsökkentésbe, aminek egyik fontos oka az USA és Kína kereskedelmi háborúja, amelyet Donald Trump, az USA elnöke robbantott ki.

A kedvezőbb hitelfeltételeknél fontosabb azonban, hogy a világgazdaság bővülése egy évtizede nem látott szintre lassult, így a feltörekvő országoknak az infrastrukturális beruházások kínálják az egyetlen lehetőséget gazdaságuk lendületének megtartására. Erre onnan szereznek pénzt, ahonnan tudnak, és Kína jókora summákat kínál.

Az ázsiai óriást az ösztönzi a külföldi beruházásokra, hogy ezzel saját magán is segít. Hazai pályáján ugyanis rendkívül megdrágult gazdasági növekedés fenntartása. Becslések szerint 2014-ben - amikor elkezdték az új selyemutat finanszírozni - Kínában már kilenc dollárt kellett befektetni ahhoz, hogy előállítsanak egydollárnyi új GDP-t. Ez a belső tőke/kibocsátás mutató normális esetben kettő és négy közé esik.

Mennének Amerikába

Az USA bölcs vezetése szereti úgy láttatni az új selyemút programot, hogy az Kína világbirodalom építési terveit szolgálja, ám a Bloomberg publicistája felhívja a figyelmet arra, hogy Peking szívesebben finanszíroznia befektetéseket az USA-ban, mint a feltörekvő országokban. Az ugyanis jóval biztonságosabb gazdasági környeztet a kockázatos fejlesztésekre, mint a selyemút menti, többé-kevésbé csóró országok.

Amikor 2016-ban - Trump hatalomra kerülése előtt - a csúcsukon voltak a kínai befektetések az USA-ban, az Egyesült Államok az ázsiai ország külföldi beruházásainak harmadát nyelte el - idézi a China Global Investment Tracker adatait. Ez 100 milliárd dollárnál nagyobb összeget (azaz az éves magyar GDP-vel összemérhető befektetést) jelentett. Az új washingtoni adminisztráció szívózása Pekinggel átterelte ennek a pénznek a nagyját Ázsiába.

Öngóllal felérő mellékhatás

És ennek egyik kellemetlen mellékhatása az USA tekintélyének és befolyásának zsugorodása. Egy délkelet-ázsiai tudományos kutatók és tisztviselők részvételével az év elején készült felmérés résztvevőinek majdnem háromnegyede úgy véli, hogy Kína bír a legnagyobb befolyással a régiójukban. A megkérdezettek közel fele úgy látja, hogy Kínának van a legnagyobb politikai befolyása Délkelet-Ázsiában, míg csak 30 százalékuk véli úgy, hogy az USA-nak.

A Bloomberg publicistája szerint az amerikai vezetés tévesen hiszi, hogy országa továbbra is hegemón hatalom az ázsai régióban. A könnyen megszerezhető pénz, ami az új selyemút projektjeit finanszírozza a fél világon, újra bőven áramlik, miközben Trump szándékosan kiszámíthatatlan politikát folytat az egész világon. Ez a biztos receptje annak, hogy az Egyesült Államok lassan elveszítse szövetségeseit a feltörekvő világban.