Kína nagy lépést tett afelé, hogy a világon elsőként digitális jegybanki pénzt bocsásson ki. Több kisebb tesztet követően szeptember végén egy 50 ezres részvételű kísérletet folytattak Shenzenben, ahol kisoroltak szerencsések között másfél millió dollár értékű digitális jüant, amit a helyi kereskedelemben lehetett elkölteni.

A Reuters által megszólaltatott elemzők szerint a kezdeményezés jelentős siker, és megalapozza Kína úttörő szerepét a digitális pénz elterjesztésében, lévén a mostani pénzosztásos projekt már egyértelműen mutatja, hogy a jegybankok által digitálisan vert pénz nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is alkalmazható.

Ez egyben intő jel is lehet a világ többi része számára, lévén Kína deklaráltan azért is foglalkozik ennyire sokat a digitalizációval a pénzpiacon, hogy visszaszorítsa az amerikai dollár dominanciáját a globális kereskedelemben és az ezzel járó pénzforgalomban.

Az USA nem siet sehova

Az Egyesült Államok látszólag nem aggódik különösebben a gyors kínai fejlesztések miatt.

Sokkal fontosabb, hogy jól csináljuk meg, minthogy elsőként csináljuk meg

- mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) témában rendezett eseményén Jerome Powell, a Federal Reserve, az amerikai jegybank elnöke.

Powell szerint a Fed nem csak az előnyöket, hanem az esetleges kockázatokat is sokkal alaposabban meg akarja vizsgálni. Egyáltalán nem tisztázott még, hogy a pénz digitalizálásának milyen hatásai lennének a monetáris politikára, a pénzpiaci stabilitásra, a számítástechnikai biztonságra, valamint miként lehetne korlátját vetni az új típusú bűnözésnek.

Az IMF témában kiadott jelentésében sem tudott egyértelműen állást foglalni. A digitális pénzforgalomnak megvannak a nyilvánvaló előnyei a nemzetközi fizetéseknél, ráadásul mindez egy olcsóbb rendszert eredményezne.

Más szempontból felmerül annak kockázata, hogy az akadálytalan pénzáramlás miatt egyes országokban a helyi pénz szerepét átveszi a máshol kibocsátott virtuális valuta, és a helyi hatóságok elveszítik az irányítást saját piacuk felett.

Kellenek az ösztönzők

A kínai kísérlet a felhasználók szempontjából más eredményeket hozott, ezt azonban az országban már meglévő, elterjedt megoldások okozzák. A sorsolásban résztvevők örömmel elköltötték az ingyenpénzt, azonban abban, hogy áttérnének-e a jegybank által kiadott pénzre, és a hozzá kifejlesztett applikációra, már nagyon vegyes volt a kép.

Kínában eleve nagyon fejlett a digitális fizetések piaci, szinte mindenki az Alipay vagy a WeChat fizetési megoldásaival rendezi minden költségét, bolti bevásárlástól kezdve a nagyobb tranzakciókig, számos része az országnak lényegében készpénzmentes.

A People's Bank of China bizonyos értelemben már egy eleve telített piacra akar belépni, ahol a meglévő lehetőségeket már tömegek használják és szeretik. Ha lenne megint pénzosztás, azt szívesen fogadná mindenki, de maguktól inkább megmaradnak azoknál az applikációknál, amelyek mér eleve ott voltak a telefonjaikon.