Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő bedobott egy jó adag fűszert az európai parlamenti választások görögországi kampányába: kijelentette, hogy a választást a kormányzásáról szóló bizalmi szavazásnak tekinti - írta a Guardian. Hogy nem a levegőbe beszélt, azt alátámasztotta célzása arra, hogy amennyiben pártja, a baloldali Sziriza rosszul szerepel, előrehozott választások kiírását fogja kezdeményezni. Görögországban ősszel esedékesek a következő parlamenti választások.

Vasárnap arról szavaznak az emberek, hogy merre haladjon tovább az ország - fejtegette arra célozva, hogy a választók eldönthetik: támogatják-e azokat az adócsökkentéseket, nyugdíjkiegészítéseket és béremeléseket amelyeket a kormány a kampány utolsó szakaszában a következő egy két évre bejelentett. Elemzők szerint ezzel próbálja rábírni a voksolásra az elmúlt tíz év gazdasági válságától és hanyatlásától megcsömörlött embereket, akik vagy ki akarják hagyni az EP-választást, vagy az utolsó pillanatban döntik el, hova teszik az X-et.

Szokásos forgatókönyv

Ahogy a demokratikus rendszerekben mindenütt, az uniós választás Görögországban is lehetőséget ad a kormányukkal elégedetlen szavazóknak, hogy tiltakozó voksot adjanak le. Az először 2015 januárjában hatalomra került miniszterelnök fél éven át próbálta megszabadítani országát a 2011-ben kezdődött megszorító gazdaságpolitikától, amire azért kényszerültek rá, mert lelepleződött, hogy a 2010 előtti jobb- és baloldali kormányok az államháztartás kozmetikázásával vitték be az országot az eurózónába, illetve a 2004-es nyári olimpia megrendezésének költségei miatt elszállt az államadósság.

Amikor kiderült, hogy a de facto államcsődben lévő országot finanszírozó eurótagállamok nem hajlandók az enyhítésre és veszélybe került a görög euró, Ciprasz fordított egy nagyot politikáján: folytatta a megszorításokat, amire 2015 őszén parlamenti választásokon kért és kapott felhatalmazást. Ezután azonban éppen úgy járt, mint elődei: elkopott a népszerűsége és az októberi parlamenti szavazás előtt a közvélemény-kutatások a jobboldali ellenzék győzelmét jósolták. Erre válaszul kezdett osztogatásba, amit az ország hitelezői aggódva figyelnek.

Cikk-cakkban kampányolt

Ellenfele Kirijakosz Micotakisz, az Új Demokrácia harvardi diplomával rendelkező, 51 éves vezetője szintén a kormány teljesítményét minősítő népszavazásként tekint az EP-választásra. Azzal kampányolt, hogy egyesíteni kell a megosztott országot és "nagy politikai változásra" van szükség. Ezzel igyekszik begyűjteni a centrista szavazókat.

Ciprasz cikk-cakkban utazott az országban a kampány hajrájában, elővette a régi jól bevált receptet: az ország régi politikai és gazdasági elitjét okolta az emberek minden bajáért, merthogy ez taszította csődbe az államot. Egy héttel a szavazás előtt miniszterelnöki rezidenciáján fogadott 50 iskolai takarítót, akikkel beszélgetve bejelentette, hogy ha nem is azonnal, de egy éven belül 10 százalékos béremelésre számíthatnak. Egyikük a Guardiannak azt mondta: még egyetlen kormányfő sem hallgatta meg őket arról, mit szeretnének.

Zsugorodó különbség

A 45 éves kormányfő erőfeszítései nem tűnnek hatástalannak annak ellenére, hogy a görögök zöme lecsúszott a sorozatos megszorítások miatt. A GDP több mint negyede veszett oda és az ország visszafizethetetlen összeggel tartozik az eurótagállamoknak és az IMF-nek. Ciprasznak sikerült megállítania pártja és saját népszerűségvesztését. A Kapa Research piackutató cég friss felmérése szerint a Sziriza vezette Progresszív Szövetség balközép politikai csoport valamivel több mint három százalékpontra zsugorította lemaradását az Új Demokrácia mögött.

Miután a választók több mint 11 százaléka még nem döntötte el, kire szavaz, az EP-választás nyílttá vált: a végeredmény legalábbis sokkal szorosabb lehet, mint amilyennek korábban látszott. Ciprasz többször bizonyította, hogy képes meglepetést okozni kezdve említett 180 fokos fordulatától odáig, hogy össze tudta hozni a megegyezést a Görögországgal szomszédos volt jugoszláv tagköztársasággal, amely Észak-Macedóniára változtatta nevét. Az utóbbi időben sokszor ismételgette jelmondatát, miszerint "Az ember nem megy úgy a csatába, hogy azt gondolja, veszteni fog".