Enyhén szólva nem aratott osztatlan sikert európai partnerei körében Emmanuel Macron francia államfő azzal, hogy váratlanul élharcosává vált az orosz-EU kapcsolatok javításának - derül ki a Financial Times cikkéből. Az uniós országok fővárosában kiverte a biztosítékot és gyanút keltett, hogy Macron váratlanul többször is egyeztett orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.

A francia államfő első körben össze akart hozni egy találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő között, hogy véget vessenek végre a Délkelet-Ukrajnában zajló polgárháborúnak. Ennek a közeledésnek az első lépése volt a napokban a felek közt lezajlott fogolycsere. A távolabbi cél azonban az lenne, hogy Európa és Oroszország kapcsolatainak javításával bevonják Moszkvát a nemzetközi konfliktusok, különösen az Irán körül kialakult feszültség enyhítésébe.

Kapcsolódó

Stratégiai hiba

Oroszország ellökése Európától alapvető stratégiai hiba, mivel vagy az elszigetelődésbe taszítja az országot, ami feszültté teszi a viszonyát a külvilággal, vagy olyan szövetségesek keresése felé mozdítja el az orosz vezetést, mint Kína - fejtegette a francia vezető országának nagykövetei előtt a nyár végén. Az Európai kontinens nem lehet stabil és biztonságos az Oroszországgal kialakított világos viszony nélkül - tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlóan Macron is újra meg akarja hívni a világ legfejlettebb országainak (G7) csúcstalálkozóira Putyint. Erre utalt a francia államfő gesztusa, hogy éppen a G7 franciaországi csúcsa előtt fogadta az orosz elnököt. A G8-ból a Krím félsziget orosz bekebelezése után lett újra G7, mivel Putyint azóta nem hívják meg a csúcsvezetők találkozókra.

Sok európai ország, főként azok, amelyek közel vannak Oroszországhoz, nem osztják Macron stratégiáját. Szerintük nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország nem változtatott politikáján az elmúlt hét évben.

Muszáj változtatni

Abszurd, hogy rosszabb Európa viszonya az oroszokkal, mint a hidegháború idején - mond ellent ennek Thomas Gomart, a francia nemzetközi kapcsolatok intézetének igazgatója, ám erre is van válasz. A gond az, hogy a francia államfő nem egyezteti lépéseit európai partnereivel és jutalmazza Putyint, mielőtt az egy fikarcnyi engedmény tett volna keményvonalas politikájából - mondta Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. Ugyanígy látja a helyzetet Pawel Jablonski, a lengyel miniszterelnök Mateusz Morawiecki tanácsadója.

Párizs sem megy fejjel a falnak: Jean-Yves Le Drian külügyminiszter megerősítette, hogy nem kezdeményezik a Kreml ellen hét éve bevezetett uniós szankciók feloldását. "Csak" arról van szó, hogy a Krím kérdését nem tekintik a jobb viszony kialakítását lehetetlenné tevő akadálynak, ha Zelenszkij és Putyin meg tudnak egyezni a dombaszi polgárháború lezárásáról. Moszkva is óvatos: Macron lépéseit annak a pragmatikus politikának tekinti, amit mindig is javasoltak az orosz-európai kapcsolatokban, de egyelőre nem ígértek semmit Ukrajnával kapcsolatban.

Frusztráció

Nathalie Tocci, a római Institute of International Affairs kutatóintézet igazgatója úgy látja, hogy a francia államfőt a frusztráció motiválhatja amiatt, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozások nem hoztak eredményt, azaz a Kremlt nem sikerült rábírni ezekkel magatartása megváltoztatására. Ugyanakkor Európában sokan úgy vélik, hogy máris túl sokat kaptak az oroszok. A fogolycserében például elengedték az Ukrajna felett 2014 nyarán lelőtt maláj utasszállító repülőgép megtámadásával vádolt személyt, ami heves indulatokat váltott ki Hollandiában, miután a katasztrófa áldozatai zömében a gépen utazó holland turisták voltak.