Immáron egy hónapja tartanak Bulgáriában a demonstrációk, amelyeken a tiltakozók Bojko Boriszov miniszterelnök és Ivan Gesev főügyész lemondását követelik, mert úgy vélik, hogy az előbbi elnézi a kormánya körül burjánzó korrupciót, az utóbbi pedig nem indít eljárásokat a gyanús ügyekben.

Több száz ezer tüntető adott hangot a fővárosban és más településeken is annak a véleményének, hogy be kellene fejezni a politikusok és a gyanús üzletemberek kokettálását - derül ki a bne IntelliNews régiós hírportál helyi tudósításából.

Kapcsolódó

A tiltakozók 20 napi demonstrálás után úgy döntöttek, hogy bekeményítenek: sátortáborokat vertek fel Szófia fontos útvonalain, majd ezt követően hasonló útakadályok jelentek meg más városokban is. Emellett néhányan éhségsztrájkot kezdtek követeléseik megtámasztására. A rendőrség augusztus 7-én napközben eltávolította az utcákról a sátrakat, ám a tüntetők este visszaépítették azokat és barikádokat is építettek, hogy megelőzzék a hatósági közegek újabb fellépését.

Erre a hatóság azzal fenyegetőzött, hogy újra lebont mindent, ami nem tartozik az utcához, mire a tüntetők létszáma megnőtt, és megfigyelők szerint a történetben hamarosan megjelenhet a csendőrség a fegyveres erő oldalán. További tiltakozási formaként egyesek konvojban a megengedett legkisebb sebességgel, 50 kilométer/órával kezdtek autózni az autópályákon. Helyi beszámolók szerint a rendőrség augusztus 9-én megállította őket egy jó kis közúti ellenőrzésre.

Jogszerű vagy jogszerűtlen?

A rendőrség azzal indokolta a sátortáborok eltávolítását, hogy akadályozzák a közlekedést, ami tilos, alkotmányjogászok azonban úgy vélik, hogy alkotmányos joguk az embereknek ez a fajta demonstrálás is. A hatóság azt követően lépett a tettek mezejére az utcákon, hogy 400 panaszos levelet kapott az útblokádok miatt, ami heves vitát indított a közösségi médiában a tiltakozók és az autósok között.
Az előbbiek úgy vélik, hogy megéri vállalni ennyi kellemetlenséget, ha cserébe a nép visszakaphatja az irányítást az ország felett azzal, hogy megszabadulnak a korrupt kormánytól és a hanyag ügyészi irányítástól. Az utóbbiak szerint a blokádok túlmennek a tiltakozás elfogadható formáin.

Az egyik kicsi kormánypárt, a Nemzeti Front Bulgária Megmentéséért vezetője, Valerij Simeonov úgy látja, hogy a sátorépítős blokáddal polgárháborúba sodorhatják az országot. A másik kicsi radikális jobboldali kormánypárt, a Bolgár Nemzeti Mozgalom első embere, egyben miniszterelnök-helyettes, Kaszimir Karakacsanov sorosistáknak, genderistáknak minősítette a tiltakozókat. Az előbbivel annak a nézetének kívánt hangot adni, hogy Soros György magyar származású üzletember bujtogatja őket, a másodikkal pedig annak, hogy támogatják az azonos neműek házasságát.

Menni vagy nem menni?

Ahogy a tiltakozások kitartóan folytatódnak Boriszov, akit a nagy kormánypárt a jobboldali GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) élén választottak meg az ország kormányfőjévé, arra célozgat, hogy hamarosan lemondhat. Tomiszlav Doncsev miniszterelnök-helyettes szintén célzott erre, szeptember végében jelölve meg azt az időpontot, amikor a kormány távozhat a hatalomból. Ezt Siemonov néhány óra múlva cáfolta, az mondta, hogy kitartanak mandátumuk lejártának végéig, azaz a jövő év márciusáig.

Szakértők szerint ez a miniszterelnök gyengeségét mutatja, lehet, hogy már csak egyes politikustársai és befolyásos üzletemberek kérésére tart ki pozíciója mellett. Boriszov Simeonov kijelentése után megjelentett egy fotót Facebook-oldalán, amelyen unokájával pózol és arról ír, hogy eljött az ideje a nagy döntések meghozatalának.