Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Kijev melletti Bucsa településen elkövetett gyilkosságok és a napokban feltárt tömegsírok a felszabadított Harkiv megyei területen arra utalnak, hogy az orosz megszállók egy része kész olyan háborús bűntetteket elkövetni, amilyeneket a múlt században a náci Németország katonái követtek el a megszállt területeken vagy az olaszok Etiópiában. Ezzel együtt Vlagyimir Putyinnak, Oroszország államfőjének, keményvonalas nacionalista követőinek és propagandistáinak nem sikerült úgy megdolgozniuk az orosz társadalmat, mint említett elődeiknek – írja Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája.

A második világháború előtt és alatt mind a német, mind az olasz hivatásos hadsereg irigykedve figyelte a diktátorokhoz kötődő, pártmilíciákat, és végül a diktátoroknak bele kellett menniük, hogy a fronton fekete inges seregeiket alárendeljék a reguláris hadsereg irányításának. Ugyanakkor az utóbbi katonáinak tudatát is annyira átformálta a propaganda, elsősorban a németekét, hogy számos háborús bűncselekményt követtek el.

Más motiválja az oroszokat

Putyin és a kemény mag csak ábrándozhat arról, hogy az orosz átlagember, az egyszerű katona felsőbbrendű fajhoz tartozónak tartsa magát és gyűlölje az alsóbbrendű ellenségét. Az önkénteseket toborzó kampányok legfeljebb tízezres nagyságrendű jelentkezőt vonzottak – szemben az német SS-szel, amely rövid idő alatt néhány száz fős alakulatról százezres létszámúra duzzadt –, és a belépők motivációja nyilvánvalóan nem az ideológia, hanem a pénz.

A toborzók persze háborús romantikát kínálnak a heves vérmérsékletű fiatalembereknek az unalmas gyári robot helyett, de e mellé az orosz átlagnak elérhetetlen, megbízható jövedelmet is. Magyarázhatnánk az érdektelenséget azzal, hogy az emberek féltik az életüket és olvastak arról, hogy az orosz katonákat gyenge felszereléssel küldik a csatatérre. Ez is azt bizonyítja azonban, hogy a nacionalista ideológia nem elég meggyőző, hiszen nem képes felülírni ezeket a félelmeket. A Waffen SS katonái 1942-1943 tele után is hittek a nácik győzelmében, abban, hogy führerük már készíti a csodafegyvert, amivel megfordíthatják a vesztésre álló háborút

Csak egy valamiben hisznek

Az oroszok nem hisznek országuk vezetőjének legyőzhetetlenségében és nem utálják az ukránokat. Sőt az utolsó független orosz közvélemény-kutató intézet, a Levada Center 2022. augusztusi felmérése szerint 68 százalékuk szimpatizál velük. Igaz, hogy ez 2021 októberében még 83 százalék volt, de kétséges a válaszadók őszintesége egy olyan országban, ahol a telefon másik végén lévő kérdező lehet egy titkos ügynök vagy besúgó is. Az ukrán állammal már csak negyedük szimpatizál, de a most behívott tartalékosok nem az állammal fognak szemben állni a harctéren, hanem egy hozzájuk hasonló ukrán katonával.

Az ideologikus gondolkodás elutasítottságát jelzi, hogy a legfrissebb World Values Survey szerint az oroszok majdnem 49 százaléka tartja országa fő céljának a gazdasági növekedést, miközben a földhöz ragadtabbnak tartott amerikaiaknak csak 38 százaléka. Az oroszok az 1990-es években, a paternalista szovjet állam széthullása után megtanulták, hogyan tartsák fenn magukat anyagilag. Mindenki önmagáért! – ez volt a társadalom mottója. Ezért motiválja a most katonának jelentkező önkénteseket is a magas fizetés, és nem a felkorbácsolt nemzeti öntudat.

Hol van az ellenség?

Persze az orosz ultranacionalista propaganda a maga számos prófétájával próbálja elhitetni az társadalommal, hogy az oroszok Ukrajnában valójában a nyugati értékek terjeszkedése ellen, a NATO előretolt csapataival harcolnak. Ennek azonban van két gyenge pontja. Az egyik, hogy hol vannak azok a NATO-katonák, akik rátámadtak Oroszország anyácskára? A másik, hogy rendben van, hogy a LMBT kisebbségek védelme, a drogok legalizálása és a dekadens Nyugat más törekvései elítélendőek, ám az már nem ennyire hogy érdemes-e meghalni is ezért? Ezt fogja magától kérdezni az egyenruhába bujtatott orosz ember.

Ráadásul nagy különbség Putyin és jól ismert német és olasz elődei között, hogy nem akkor vezette elő az oroszok küldetéséről szóló magasröptű ideológiáját, amikor nyerésben volt. Leginkább a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után erősíthette volna meg katonai sikerrel ideológiai üzenetét.

Most az ideológiai lózungok könnyen úgy tűnhetnek, hogy a kudarcot magyarázzák meg: összefogott ellenünk az egész világ, ezért hívja a haza fegyverbe fiait. És végül megjegyzendő, hogy a nagy elődök végül látványosan elbuktak, így – a Bloomberg orosz származású publicistájának szavaival – egy náluk kevésbé hozzáértő, tehetséges führer, Putyin nem kevésbé baljós jövőt ígér Oroszországnak.