Meglehet, korai volt az öröm, hogy a vártnál hamarabb és könnyebben kikecmeregtünk a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. A krízis nem ért véget, hanem új formát öltött, az erőteljes infláció és az égbe szökő energiaárak formájában csap le ismét, állítják egyes szakemberek - írja a Maszol. „Azt hiszem, hogy válságban vagyunk, mégpedig egy energiaválságban – októberben szinte történelmi csúcson voltak az árak, ami pedig azt jelenti, hogy Európának gondjai vannak az energiaforrások biztosításával" - mondta a romániai ZF gazdasági napilapnak Steen Jakobsen, a Saxo Bank befektetési igazgatója.

Ráadásul a súlypont a klímapolitikán van, ami a kőolaj és a földgáz drágulásához fog vezetni, mivel a fosszilis energiaforrások visszaszorításán dolgozunk. Újabb válság elé nézünk, amely az idei téli energiaválsággal fog kezdődni, ami egyúttal az oka. Az energiahordozók nagykereskedelmi árának az alakulása alátámasztja Jakobsen szavait - vélik a Maszol sajtómunkásai. Októberben a bukaresti áramtőzsdén (OPCOM) 192 euró/MWh volt az elektromos energia átlagára. Ez 70 százalékkal magasabb az augusztusi átlagárnál, a januári szintnek pedig a három és félszerese.

Hasonló a helyzet a bécsi gáztőzsdén (CEGH), amely döntő módon határozza meg a Romániában forgalmazott földgáz árát. 2020 harmadik negyedévében 8,8 euró/MWh óra volt az ott megkötött tranzakciók átlagára. Egy év alatt ez 40 euró körüli szintre nőtt, jelenleg pedig már meghaladja a 70 eurót. Ezek az energiárak rövid időn belül begyűrűznek majd minden más termék árába, újabb lökést adva a már most is aggasztóan magas inflációnak, ami pedig a fogyasztás visszaeséséhez vezet.