Lehet, hogy Kínának le kell cserélnie a koronavírus elleni vakcináit, vagy meg kell változtatnia azok beadásának módját, hogy kellően hatékonyak legyenek a SARS-Cov2 vírus ellen - mondta a hétvégén Gao Fu, a kínai járványmegelőzési és járványvédelmi központ vezetője. "Meg fogjuk oldani azt a problémát, hogy a jelenlegi vakcinák nem rendelkeznek nagyon magas védettségi aránnyal" - tette hozzá a szakember, akinek ezen kijelentéséről szóló nyilatkozatát törölték az internetről, a cenzorok pedig üldözik Kínában annak minden idézetét és említését, maga Gao Fu pedig azzal érvelt, hogy félremagyarázták szavait, mert állítja, szerinte arra célzott, hogy "mindig lehet jobb egy vakcina".

Hatásosság?

Kapcsolódó

Viszont arról, hogy kisebb-nagyobb problémák vannak a legrégebbi vakcinagyártási technológiával, az elöltvírusos elven készült oltásokkal probléma lehet, már március eleje óta több országból jelezték. Az Egyesült Arab Emírségek már vizsgálja, hogy több embernél is miért nem alakult ki a Sinopharm-készítményének mindkét dózisának beadása után antitest-termelődés, ahogy Szerbiában is kutatják, hogy ez milyen gyakori probléma, majd március 28-án a gyártó is jelezte, hogy erre külön kutatást indít, de akkor sem ismertették, hogy az eddigi tapasztalatok alapján mennyi embert érint az oltások dacára a teljes védtelenség.

Gao pedig az azóta üldözött vallomásában arról beszélt, hogy a Sinovac vakcinájának hatásossága nem elég kielégítő. Viszont a mandarin nyelvtani sajátosságaiból egyértelmű, hogy nem egy fajta készítmény, hanem több típusú vakcina esetében panaszolta, hogy nem elég jó a hatásfok.

Ahogy arra a British Medical Journal orvosi szaklap szerkesztőségi cikkében rávilágít, a hatásosság kérdése több okból is problémás. Egyrészt a vakcinák III. fázisú vizsgálatainak eredményei még nem kerültek nyilvánosságra. A Sinovac magáncég által gyártott CoronaVac vakcina esetében az első és a második fázis adatait már közzétették - ezek korlátozott antitestválaszt mutatnak -, míg az állami tulajdonú Sinopharm csak annyit közölt, hogy két vakcinájának hatékonysága 79,4 százalék és 72,5 százalék, az előzetes eredmények alapján.

A Brazíliában, Chilében, Indonéziában, Törökországban és a Fülöp-szigeteken végzett III. fázisú Sinovac-kísérletek eddig merőben eltérő, nem publikált eredményeket adtak: a brazil kutatók 50,7 százalékos, illetve hosszabb adagolási időközökkel 62,3 százalékos hatékonyságot találtak, míg a török kutatók 83,5 százalékos hatékonyságról számoltak be. Cserébe a Sinovac hatékonyságát nem csökkentette a brazil P.1-es változat, állítják az ottani kutatók. A Sinovac bevezetéséről a Chilei Egyetem tanulmánya arról számolt be, hogy a vakcina 56,5 százalékos hatékonyságot mutatott két héttel a második adag beadása után az országban. Arról is beszámoltak azonban, hogy egy adag csak 3 százalékos hatékonyságot mutatott (ami a második adag beadását követő két héten belül 27,7 százalékra, két héttel később pedig 56,5 százalékra emelkedett).

Sokkal nagyobb gond is van

De nem ez az egyetlen probléma, és mivel az Egészségügyi Világszervezet 50 százaléknál húzta meg a vakcinák hatásossági küszöbét, szóval ebbe még a Sinopharm és a Sinovac is beleesik. A British Medical Journal cikke szerint jóval aggasztóbb a kormányoknak, hogy a szállítási határidőket egyre nehezebben tartják a kínai gyártók: Törökországban a héten a legtöbb oltóhelyet bezárták, mivel Erdogan elnök nyilvánosan panaszkodott a Sinovac-vakcina beígért adagjainak késedelmes beérkezésére. Egyiptom a megrendelésének csak kis töredékét kapta meg. Brazília kormánya nyilvánosan is jelezte, hogy több dózist vár Kínától.

Sok megfigyelő megkérdőjelezi, hogy a kínai termelés képes-e teljesíteni a meglévő kötelezettségvállalásokat, még akkor is, ha a kínai kormány külföldön újabb ígéreteket tesz. Huacsing Vang a helyi egészségügyi hatóság gyártásokért felelős vezetője a hétvégén azt mondta, hogy Kína 2021-ben körülbelül hárommilliárd adag, meg nem határozott típusú vakcina előállítására készül. Csakhogy eddig a kommunista ország mintegy 80 millió adagot exportált csak. 

Több mint 60 ország hagyta jóvá a kínai vakcinát, és a termelésben vagy a hatékonyságban mutatkozó hiányosságok elsötétíthetik a világjárvány kilátásait az alacsony jövedelmű országok számára, egy olyan időszakban, amikor India korlátozza a vakcinaexportot, válaszul a saját megugró esetszámára.

Magyarországon egyelőre nincs hír arról, hogy késnének a szerződésben vállalt Sinopharm-szállítmányok, ahogy a hatóságok arról sem nyilatkoztak, hogy harmadik dózist is előírnának a vakcinák esetében. Továbbá egyelőre még nem, majd csak az ősszel tervezik, hogy vizsgálják a készítmények utáni antitest-válasz kialakulását az oltottaknál. Az Orbán-kormány által rendkívüli engedélyekkel, egy közvetítőn keresztül megvásárolt, a használatban lévő oltóanyagok közül legdrágább Sinopharm-oltás legalább egy dózisát eddig közel 800 ezer magyar ember kapta meg, 5 millió adagra szerződtek. Aki addig kíváncsi, hogy milyen védettséget szerzett, pénzért csináltathat erre tesztet magánlaborban - ennek részleteiről itt írtunk.

Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a fent említett problémák ismertetése nem jelenti azt, hogy a felajánlott vakcina nem véd, vagy hatástalan lenne, annak használata biztonságos. Azonban minden a készítménnyel oltott embernek úgy érdemes viselkednie a Sinopharm-vakcinák második dózisának beadását követő 28-30. napig, mintha nem kapott volna semmilyen oltóanyagot és nem lenne védett, mert eleve csak akkorra alakulhat ki a megfelelő immunválasz a koronavírusra!