Ahogy Oroszország sodródik egy lehetséges katonai konfliktus felé Ukrajnával szemben, az orosz üzleti világ csendben tűri, hogy a Kreml háborús játékai miatt dollármilliárdos veszteségek érik - írja Moscow Times az orosz-ukrán szembenállás távolabbi következményeit elemző cikkében. A moszkvai tőzsde lejtőre került, 150 milliárd dollárt veszítve el az tőzsdén jegyzett cégek értékéből, a rubel jelentősen gyengült, szintén leradírozva a vállalatok és tulajdonosaik vagyonának egy részét.

Az Ukrajna körüli feszültség hirtelen a legfőbb témává vált az olyan orosz üzletemberek körében, mint én - mondja egy neve elhallgatását kérő vezető bankár, hozzátéve, hogy nem tartja magát az oligarcha elit körébe tartozónak, hanem valahol az alatt helyezkedik el. Senki sem akar háborút, de nem várható, hogy az üzleti világból bárki megszólaljon, akármilyen jelentős is a vállalata – mondja a bankár. - Utazók vagyunk a politika szekerén, erről az ügyről mi is csak a konyhában merünk beszélgetni. A nyilvánosságban mindenki hallgat.

Az orosz üzleti elitről köztudott, hogy hűséges az ország vezetéséhez. Putyin húsz évvel ezelőtti hatalomra kerülésekor azzal kezdte, hogy újraosztotta a szerepeket az oligarchák között, volt aki börtönben végezte, amiből a többiek is értettek. Minden tulajdonos-cégvezető tudja, hogy a helye megőrzéséhez szüksége van az államfő és belső köreinek jóváhagyására. Ha esetleg valamilyen adóváltozás ügyében meg is szólalnának, a külpolitika kívül van azon a körön, amelyben a rezsim támogatásán kívül véleményt mernének mondani.

Előnyös oldal

Vannak olyan vállalatok is, amelyek igyekeznek előnyt kovácsolni abból, hogy részvényeik értéke a mélybe hanyatlott. Például az állami tulajdonú Sberbank, Oroszország legnagyobb pénzintézete 50 milliárd rubel (640 millió dollár) értékű részvényének visszavásárlására készül. Az év eleje óta ugyanis papírjainak értéke több mint az ötödét veszítette el. A Fix Price diszkontáruházlánc szintén bejelentett egy kisebb részvény-visszavásárlást, a magánkézben lévő Novatek és Lukoil pedig megemeli korábban tervezett programja keretösszegét.

A szakértők mindezt nem tekintik rendkívülinek. Úgy látják, hogy az elmúlt 6-7 évben, a Krím félsziget orosz annektálása óta a cégek hozzászokhattak a magas politikai kockázathoz. A külföldi befektetések azt követően összeomlottak, és mivel Oroszország viszonya a Nyugattal belátható időn belül várhatóan nem javul, ez az üzleti környezet sem javul. Aki szereti a kockázatot, az rájátszhat a fel-fellángoló konfliktusokra, mint amilyen a két hónapja Ukrajna körül kezdődött erődemonstráció, aki nem azt a részvény-visszavásárláshoz hasonló intézkedéseket tehet pénzügyi biztonsága érdekében.

Az orosz elittel jó kapcsolatokat ápoló külső megfigyelők szerint az üzleti élet szereplői úgy látják, hogy az ország egy ki nem kényszerített gazdasági válság felé halad, ám ez sem készteti megszólalásra őket. Ami tetteket illeti, arra jó példa egy kormányzati tisztviselő esete. Mint a Moscow Timesnak elmondta, beszélt az orosz-ukrán helyzetről néhány hozzáértővel, majd minden pénzét dollárra váltotta és eladta orosz részvényeit. Ezt még decemberben tette, mielőtt elmélyült volna a válság.