Az új szankciócsomag komolyabb következményekkel jár majd, mint az eddigiek mind Európára, mind Oroszországra nézve – nyilatkozta a Napi.hu-nak Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) tudományos főmunkatársa, a vasárnap életbe lépő új intézkedésekre utalva.

Február 5-től ugyanis az Európai Unió az Egyesült Királysághoz és az Egyesült Államokhoz csatlakozva betiltja az orosz gázolaj és más olajtermékek tengeri behozatalát. Az orosz nyersolajra már eddig is vonatkoztak európai szankciók, a szakértő szerint azonban azok eddig kevésbé látványosan rázták meg az orosz gazdaságot.

Itt már az olajtermékek exportjáról van szó, és ezt ha az oroszok nem Európába hozzák be, máshol sokkal kevésbé tudják majd eladni, mint a nyersolajat. Már az is problémát okozott nekik, hogy az utóbbit teljes egészében átirányítsák más piacokra, a dízelt pedig még nehezebb lesz

– mondta Deák András György.

A szakértő hozzátette: Európának is hiányozni fog az orosz dízel, „nem véletlen, hogy az utolsó pillanatig barkácsolják a bevezetésre váró szankciókat, és felmerült, hogy a teljes tiltás helyett inkább csak egy árplafont kellene bevezetni, mint a nyersolaj esetében".

Deák András György szerint ha végül a teljes tiltás mellett teszi le a voksát az EU, az orosz finomítók egy részét mindenképp le kell majd állítani, mert nem fogják tudni tárolni azt a mennyiségű dízelt, amit alapesetben megtermelnek.

„Ez önmagában nem egy halálos tőrdöfés, de látni kell, hogy ha a finomítók termelését vissza kell fogni, az orosz nyersolajtermelés egy része is szükségszerűen leáll, miközben már így is az OPEC-kvóta alatt termelnek. A hatások nem azonnal érződnek majd a dízelpiacon, csak hónapokkal később" – prognosztizálja Deák András György.

Ellentmondásos orosz siker

A szakértő meglátása alapján úgy, hogy még nem vagyunk túl a háború első évén, statisztikailag pedig csak 9-10 hónapra látunk rá ebből az időszakból, nehéz messzemenő gazdasági következtetéseket levonni.

Az mindenesetre kijelenthető, hogy azokra a baljós becslésekre, miszerint az első 12 hónapban 8-10 százalékkal csökkenhet az orosz nemzeti össztermék, sikerült rácáfolniuk. Deák András György azt tartja reálisnak, hogy ez az érték 5 százalék körül lesz. A gazdasági összeomlást tehát elkerülte Moszkva, ám a szépségtapaszok lassan lehullhatnak, felfedve a komoly problémákat.

A fizetési mérleg képe például nagyon ellentmondásos. „Azt lehet látni, hogy az orosz fizetésimérleg-aktívum felrobban, hihetetlen történelmi magasságokba emelkedett. Első hallásra pozitívumnak tűnhet a külkereskedelmi aktívum növekedése, ám mindaz, ami ennek a hátterében áll, már kevésbé impozáns” – állítja a szakértő.

Az orosz gazdaság szempontjából kifejezetten rossz hír például, hogy nem tudnak importálni.

A növekmény mintegy harmada importcsökkenésből származott, ami nemcsak a fogyasztási javakat érintette, hanem a beruházási javakat is. Ez pedig feltehetően növekedési és jóléti veszteséget hoz majd az orosz gazdaság számára hosszabb távon

– sorolta Deák András György. 

 

Egy másik fontos szempont pedig a földgáz- és olajbevétel növekménye.

Amikor az oroszok leállították a földgázszállítás jelentős részét Európa felé, az áremelkedést eredményezett, és mivel az árak jobban emelkedtek, mint amennyivel csökkent a volumen, több bevételt könyvelhettek el.

Ez azonban egyszeri hatás, amely ha 2023 bizonyos időszakában vissza is tér még, 2024-re egészen biztosan eltűnik

– hangsúlyozta a szakértő.

Deák András György hozzátette: az olajra kivetett szankciók is hatnak bizonyos mértékben, és ha nem is apasztják el az oroszok olajárbevételét olyan szinten, mint Iránét vagy Venezueláét, mindenképpen csökkenteni fogják. Ez pedig komoly bevételi problémát eredményezhet a Kreml számára.

Szakadék szélén imbolyog a rubel

Az orosz gazdaság import oldalának ziláltságát mutatja a szakértő szerint az is, hogy még a roppant kedvező árfolyam mellett sem robbant be a behozatal. Deák András György úgy látja, ahogy a devizabeáramlás csökken az országba, úgy gyengül majd az orosz fizetőeszköz is, a folyamat pedig fokozatot válthat akkor, amikor elfogynak az aktuálisan elégetett tartalékaik.

Amikor ez bekövetkezik, fennáll a kérdés, mit tudnak csinálni. Külföldi piacokon nem tudnak felvenni hitelt, vagy csak nagyon drágán, ezért valószínűbb, hogy rubelhitelezésre térnek át vagy a pénznyomtatáshoz nyúlnak. Ez pedig még egy nagyot lökhet a rubelárfolyamon

A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a háború folytatására mindebből lehetetlen következtetni: mindenesetre az ügy van annyira fontos a Kremlnek, hogy még a magasabb infláció mellett, rubelnyomtatással együtt is folytassák. Az tehát bizonyos, hogy az orosz költségvetés komoly tehertétel előtt áll, – Oroszországra nem jellemző módon – elég nagy deficittel számolnak.

A partnerországoktól sem várhat megváltást Moszkva

Miközben a New York Times napokban publikált cikke rámutat, hogy Oroszország sok szempontból kreatívan – partnerországok segítségével – kerülte meg a nyugati szankciókat, amelyek elvágták bizonyos termékek importjától, Deák András György leszögezte, minden területen nincs erre lehetőség.

Az intim betétek hiányát például viszonylag gyorsan tudták pótolni, ám bizonyos elemek annyira a nyugati technológiai környezetbe vannak ágyazva, hogy még ha lenne is lehetőség máshonnan beszerezni, olyan mennyiségben, mint amire szükség lenne, nem lehet fű alatt, szürke sémákon keresztül megoldani.

Brutális a hatás az alkatrészhiány miatt például az autóiparban és a repülésirányítás-technika területén is.

Az oroszbarát országok – például Törökország vagy India – támogatása ráadásul eddig enyhíthette ugyan bizonyos mértékben a nyugati szankciók hatását, ám a szakértő úgy véli, teljes egészében nem tudják kiiktatni azokat.

Három tényező ugyanis erősen korlátozza őket ilyen téren:

  1. A nyersolaj nagy volumenű szállítása komoly infrastrukturális hátteret igényel, nem lehet egyik napról a másikra módosításokat eszközölni benne.
  2. Komoly kereskedelmi kockázatot jelentenek a másodlagos szankciók a kínai vagy indiai pénzügyi aktorokra nézve. Ha ugyanis például egy kínai vállalkozó megsérti a G7-ek által bevezetett szankciót, akkor az Egyesült Államok megbüntetheti.
  3. Korlátot jelenthetnek ezeknek az országoknak a saját szükségletei is, hiszen orosz dízelre például nincs szüksége Kínának.