Az ukrajnai háború kezdetét követő második hónap, 2022 áprilisa óta az orosz hatóságok korlátozták a hozzáférést valamennyi külkereskedelmi statisztikához, beleértve az exportra, importra és az Eurázsiai Gazdasági Unión (EAEU) belüli kereskedelemre vonatkozó kimutatásokat is. Így gyakorlatilag csak találgatni lehet, hogy milyen állapotban lehet az orosz kereskedelem. Kutatók így tükörmérleges módszereket használnak – vagyis más országok külkereskedelmi import oldalát összeadva próbálják felmérni az orosz exportot. 

Az Orosz Szövetségi Vámszolgálat vezetője, Vlagyimir Bulavin szerint az új szintű titoktartásra azért van szükség, hogy megakadályozzák „a nem megfelelő értékeléseket, a spekulatív kereskedelmet és a félreértelmezéseket az import esetében”. Összehasonlításképpen: a háború előtt az orosz vámszolgálat csak a katonai áruk, repülőgépek és nukleáris anyagok kereskedelmével kapcsolatos adatokat titkosította – ahogy azt a Carneggie Moscow kutatóintézet összegzi, de felhívják arra is a figyelmet, hogy a nyugati szankciók okozta károk leplezésére is tökéletes megoldás az orosz titkolózás.

Érződik az orosz hanyatlás

Egy-két kiszólás és hivatalos statisztika így is árulkodik arról, hogy az orosz gazdaság nem viseli jól a nyugati szankciókat. Egyrészről nagyon hiányzik az európai tőke, a nyugati cégek szaktudása a termelésből miután a vállalatok kivonultak az orosz piacról. De az is egyre látványosabbá válik, hogy a technológiai  eszközök bevitelének tilalma nagyon fájdalmas Oroszország gazdaságának.

A szabadon hozzáférhető importstatisztikák valóban veszélyesek lehetnek a Kreml számára. Rávilágítanának az orosz gyártók egyik kulcsproblémájára: a külföldi alkatrész-beszállítók elvándorlásából és a műszaki és termelési láncok széteséséből eredő strukturális hiányokra – áll a Carneggie Moscow júliusi helyzetértékelésében.

A probléma nagyságrendje már világossá vált a Roszsztat, az orosz állami statisztikai hivatal által szolgáltatott áprilisi ipari termelési adatokból. A 2021 áprilisához képest az autógyártás 85,4 százalékkal, a felvonók gyártása 48 százalékkal, a mosógépeké 59 százalékkal, a hűtőgépeké pedig 46 százalékkal esett vissza.

Az autók, berendezések és egyéb járművek 2021-ben a teljes oroszországi import közel felét (49,2 százalékát) tették ki, miközben májusban az új autók eladásai Oroszországban 83,5 százalékkal zuhantak. Az Oroszországgal szemben szankciókat bevezető barátságtalan államok az import mintegy 62 százalékát tették ki tavaly.

Az orosz gazdaság technológiai elszigetelődése az életszínvonal csökkenéséhez fog vezetni: a technológia, az autók, az építőanyagok és sok minden más vagy nehezen lesz beszerezhető, vagy az áremelkedések miatt sokak számára elérhetetlen lesz. A nyugati technológiához és árukhoz való hozzáférés nélkül Oroszország technológiai fejlődése elkerülhetetlenül vissza fog fordulni, többek között az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az olaj és a gáz kitermelésénél.

– közölte a kutatóintézet. Korábban a szankciók hatásáról a Yale Egyetem kutató is hasonló eredményre jutottak, amelyről itt írtunk.

Ha nincs legálisan, jöhet a csempészet, az is felárral

A szankciók okozta lehetetlen helyzetre válaszul Vlagyimir Putyin elnök és az orosz kormány egy meglepő megoldást talált: Oroszország felpörgeti a csempészgazdaságot és még importprofitot is kínál a sikeres csencselőknek – számolt be a Bloomberg.

Egyelőre azonban az orosz ipari miniszter hétfőn kiadott előrejelzése alapján az orosz erőfeszítések az engedély nélküli import áramlásának fenntartására csak korlátozott sikerrel járnak. 

A szürke piaci értékesítés, más néven párhuzamos import közel 6,5 milliárd dollárt (2550 milliárd forintot) ért el azóta, hogy a kormány májusban engedélyezte a vállalatoknak, hogy a gyártók beleegyezése nélkül hozzanak be árukat a hazai piacra – mondta Denisz Manturov miniszterelnök-helyettes az Interfax hírszolgálatnak adott, hétfőn megjelent interjúban. 

Ez ritka bepillantást enged a gazdaság állapotába, miután Oroszország leállította az importexport statisztikák közlését. Manturov utoljára júniusban értékelte az előrehaladást, amelyet a védjegyekre vonatkozó törvények alól mentesített külföldi áruk behozatalára tett kísérletek terén elért eredményekről, amikor becslése szerint a program életbe lépése óta eltelt első hónapban mintegy 2 milliárd dollár értékű párhuzamos import érkezett.

Csepp a tengerben a csempészet

Értékük az év végére elérheti a 16 milliárd dollárt - mondta Manturov, aki a kereskedelemért és az iparért felelős. Dehogy érezhető legyen, hogy ez mekkora visszaesést jelent a párhuzamos import a tavalyi oroszországi árubehozatalnak csupán mintegy 4 százalékát tenné ki. Oroszország 2021-ben összesen 380 milliárd dollár értékben importált árukat a központi bank szerint, amely a múlt héten azt prognosztizálta, hogy a teljes volumen akár 31,5%-kal is csökkenhet idén. Ehhez képest a csempészett behozatal 16 milliárd dollárnyi töredéke csak a háború előtti szintnek. 

Oroszország évek óta igyekszik előmozdítani a külföldi márkák importjának helyettesítését, hogy gazdaságát függetlenebbé tegye, kevés sikerrel. Manturov a múlt hónapban azt mondta, hogy a hatóságok törölhetik a párhuzamos importot olyan áruk esetében, amelyek esetében az orosz gyártók képesek elegendő mennyiséget előállítani. 

Viszont a technológiai eszközök esetében erre nem nagyon van lehetőség. Az előzetes várakozásokkal szemben ráadásul Kína sem sietett az oroszok segítségére: még okostelefonokat és repülőgép-alkatrészeket sem adnak el Putyin kabinetjének. Mindez azt eredményezte például, hogy a Renault kiszállása után a Lada új gyártmányait már autórádió, elektromos ablakemelő vagy éppen légzsák nélkül adják el. Valamint – ahogy arról a Reuters múlt héten beszámolt – az orosz légitársaságok pedig inkább szétszerelik a legtöbb nyugati repülőgépüket, hogy legyen alkatrész a többi szerelésére.