A 2014 óta tartó ukrán konfliktus nyomán, az utóbbi években folyamatosan helye volt az Oroszország felelősségét csökkentő, az összetűzést újrakeretező híradásoknak, különösen Európától keletre. A többnyire befelé szóló kommunikáció egy időben vált határozottabb propagandává, a krízis újraélesedésével - jelentette a New York Times.

A jelenségre egy Logically nevű brit vállalkozás lett figyelmes, ami egyaránt foglalkozik céges és állami megrendelésekkel is, stratégiákat gyártva a különböző dezinformációs kampányok visszaveréséhez. A cég különböző oroszközeli hírportálokon (RT, Sputnik) kívül, több orosz tisztviselő Twitter-fiókját is követi, így vették észre az álhírek számának drámai megugrását. 

Kapcsolódó

Az ukrán neonácizmusról szóló híradások megsokszorozódása november közepe óta észlelhető, ami időben egybeesik azokkal a szatellitfelvételekkel, amelyeken először volt látható az orosz hadsereg felsorakoztatása. Hasonlóképp, december 21-től az a hír kezdett hirtelen terjedni, hogy az Egyesült Államok biológia csapást tervez Ukrajnában.

Szálld meg és oszd meg!

Brian Murphy, a Logically stratégiai alelnöke szerint, a cél az, hogy egy lehetséges megszállás esetén, Ukrajnán belül se maradjon szövetségesek nélkül Oroszország. Állítása szerint nagyon kevés a pártatlan ukrán, és az oroszok szeretnék bebetonozni támogatottságuk, a szeparatista területeken. Feltehetően ezt a célt szolgálta volna az a hamis-zászlós akció is, ami többek közt azért hiúsulhat meg, mert az amerikai titkosszolgálatok még időben hírt adtak a tervekről. Ennek lényege az lett volna, hogy magukat ukránnak kiadó orosz ügynökök követtek volna el támadást oroszok ellen, amelyet aztán háborús indoknak használhatott volna Moszkva.

Az álhírek azonban nem állnak meg a határon. Amerikai hírszerzők szerint ugyan nagyon valószínűtlen, hogy ezzel komoly hatásokat érjenek el az Európai Unióban, a Föld többi pontján már más a helyzet. Afrikában és Dél-Amerikában például már sokkal jobban megoszlanak a vélemények arról, melyik oldal felelős a helyzet eldurvulásáért. Az USA biológiai fegyveres akciójának híre például az orosz védelmiminisztertől származik, amit leginkább kisebb felhasználók koordinált kommentárján keresztül sikerült csak elterjeszteni. Murphy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány alatt folytatott orosz dezinformációs kampányhoz hasonlította a dolgot, ahol rendszeresen megosztó témákat dobtak be, és ezekkel igyekeztek polarizálni a választókat.

Az USA külügyminisztériuma múlthét csütörtökön osztott meg egy tényközlő anyagot arról, mik azok az rendszeresen ismétlődő, és most újra előszedett témák, amiket az oroszbarát média előszeretettel terjeszt. A listán szerepel az Oroszországot ártatlan áldozatnak beállító "russzofóbiás" hírek, a Nyugat bukását hangoztató narratívák, de helyet kap rajta a történelmi revizionizmus, és az alternatív valóságok létrehozása is.

A jereváni rádió esete a propagandával

A bostoni Northeastern Egyetem kutatója, Larissa Doroshenko szerint az orosz dezinformációs kampányoknak egyaránt elemei a bizonyos mértékben meghamísított sztorik, de olyanok is, melyek igazak ugyan, de nem sok közük van az aktuális történésekhez. Ez utóbbiaknál, megfelelő keretezéssel könnyedén elérhető az egyébként magától értetődő narratíva megváltoztatása és a valós szándékok elfedése.

Doroshenko úgy véli Vlagyimir Putyin csellel foglalta el a Krím-félszigetet, de az ukrán határvidéken felállított orosz haderő egyáltalán nem nevezhető visszafogottnak. Szerinte a nemzetiségi kérdéseken túl, a Putyint érő kritikák elnyomása legalább olyan fontos célja a konfliktus újraindításának. "Amint létrehozunk egy külső ellenséget, a belső, civil társadalmat érintő problémát rögtön nem tűnnek majd fontosnak."