Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Rekordmennyiségű megújuló energiatermelő kapacitást helyeztek üzembe eddig az idén, azonban ez is csak feleannyi, amennyi évente kellene a 2050-re kitűzött nulla emissziós cél eléréséhez - számolt be jelentésében a Nemzetközi Energetikai Ügynökség (IEA). A szervezet előrejelzése szerint év végéig januártól összesen 290 gigawattal (GW) bővülhet a globális megújuló energiatermelési kapacitás, tavaly 280 volt ez a szám.

A jelenlegi fosszilis és nukleáris energiatermelő kapacitások globálisan 4800 GW-ot tesznek ki. A jelentés szerint azonban úgy tűnik, hogy az elmúlt évben jelentősen emelkedő nyersanyagárak miatt megdrágult a szélerőművek és a napelemek előállítása is, s ez azzal fenyeget, hogy rövidebb távon lassul a szektorba történő beruházások üteme.

Fatih Birol, a szervezet elnöke a Financial Times-nak azt mondta, szerintük a globális energiahiány kétségtelenül fékezőerőként hat, azonban egyúttal megmutatja a kivezető utat is.

Egyértelmű cél a megújulók támogatása

Az energiaárak megugrásával az olyan olaj vagy gázkitermelő cégek, mint például az orosz Gazprom rekordnyereséget könyvelhettek el, s ennek növekedését várják a jövőben is. Azonban Birol szerint a megújuló energiaforrások továbbra is sokkal versenyképesebbek lesznek, mint a fosszilis energiahordozók, s eközben sok országban az atomenergia is újra kezd divatba jönni. Mindezek eredményeként új globális energiarendszer van születőben. Birol úgy látja, nem lehet a fosszilis energiahordozók kiváltásra irányuló erőfeszítéseket okolni az energiaárak megugrásáért.

A COP26-os klímakonferencia egyértelmű jelzés volt a befektetőknek az IEA szerint arra, hogy a fosszilis energiahordózók korszakának a megszűnése kezdetét vette, még akkor is, ha a végső nyilatkozatban a szennyező energiahordozók kivezetése helyett a szénre alapuló energiatermelés leállítása szerepelt.

A jelentés szerint a megújuló energiákra alapuló áramtermelési kapacitások soha nem látott ütemben fognak bővülni, s 2025-re elérik a 4800 GW-ot, ami 60 százalékkal haladja meg a 2020-as szintet és megegyezik a jelenlegi globális fosszilis és nukleáris áramtermelő kapacitásokkal.

Az erősebb nemzeti klímapolitikák miatt a 2026-ig belépő új kapacitások 95 százaléka megújuló energiahordozókra fog alapulni. Kína, a világ legnagyobb kibocsátója várhatóan már négy évvel az eredetileg kitűzött 2030-as határidő előtt eléri az 1200 GW-os kapacitást, s ezzel párhuzamosan a korábban ekkorra tervezett csúcs a karbonkibocsátásban előrébb csúszhat.

Eközben India is a tervek szerint 2026-ig megduplázza a 2015-2020 közötti időszakhoz képest az évente üzembe helyezendő megújuló energiaforrásokra támaszkodó áramtermelési kapacitásait.

Ez az ütem is kevés lesz

A komoly előrelépések ellenére ez az ütem még mindig nem elegendő, ahhoz, hogy az évszázad közepére el lehessen érni az ambiciózus nulla szén-dioxid kibocsátási célt - írja az elemzés. Ehhez a 2026-ig a most tervezett új kapacitások duplájával kéne hogy nőjön a megújuló energiákra alapuló globális áramtermelési képesség.

Ráadásul, ha jövőre a mostani szinten stabilizálódnak a nyersanyagárak, akkor a szélerőművek költsége 2015 óta nem látott szintre emelkedhet, s teljesen eltűnhet a napenergia termelés árának elmúlt három évben tapasztalt jelentős csökkenése is.

Birol szerint a kormányoknak világszerte növelni kellene a megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatását, s fontolóra venni, hogyan tudnák a fosszilis energia korábbi kivezetését megvalósítani. Szerinte fontos lenne, hogy a fejlettebb országok segítsenek ebben a fejlődő országoknak. Az FT emlékeztet, hogy a COP26-os találkozón erre a célra 8,5 milliárd dolláros együttműködést hoztak létre, ezzel kívánván segíteni egyes afrikai országoknak az átállást.