A teljes neve elhallgatását kérő Shirin véleménye tipikusnak mondható az iráni fiatalok körében. Nem hisz benne, hogy az ország választott vezetői nagyobb politikai és gazdasági szabadságot akarnának adni a társadalomnak. Az országot vezető teokrata elit valójában le is mondott róluk – írta a Reuters a június 18-ai iráni elnökválasztás előtti helyszíni hangulatjelentésében. Hogy pontosan hányan osztják az ifjú választó frusztrációját, az ki fog derülni a szavazáson a részvételi adatokból, miután szakértők szerint ezen a választáson a társadalom az ezer gazdasági sebből vérző iszlám köztársaságról mond véleményt.

A hivatalos közvélemény-kutatások szerint rekordalacsony részvétel várható, amit a kormány bírálói a gazdasági nehézségekkel, illetve azzal magyaráznak, hogy nincs az elnökválasztás hét indulója között nincs olyan, akit a fiatal összetételű társadalom támogathatna. A 85 milliós iráni népesség 60 százaléka 30 évesnél fiatalabb. Így az erősen vallásosak és a kevésbé jómódúak fogják leadni a szavazatukat, aki főként az erősen Nyugat-ellenes Ebrahim Raiszit, a legnépszerűbb jelöltek fogják támogatni.

A városok fiatal, jól képzett szavazói várhatóan otthon maradnak.

Nekik ugyanis nem maradt kínálat, miután a keményvonalas választási bizottság minden komolyan vehető mérsékelt és konzervatív jelöltet kizárt a versenyből. Úgy tűnik, a fiatalok egyhangúan kiábrándultak, megváltoztathatatlannak látják a politikai státus quót. A perzsa állam papi irányítású rendszerében az elnök hatalma alapvetően nem a választói felhatalmazásból származik, hanem abból, hogy a papságot 1989 óta vezető Ali Hámenei kit hatalmaz fel az ország formális irányítására.

Változás lesz

Hasszán Rohanit, az ország jelenlegi elnökét, akit először 2013-ban választottak meg, két ciklus letelte után nem lehet újraválasztani, így biztosan kormányváltás lesz. Rohani a nők és a fiatalok támogatásával lett elnök, miután azzal kampányolt, hogy az irániakat is megilleti az a jólét, mint a világ más országaiban lakókat. Az elnök bírálói szerint azonban nem teljesítette ígéreteit. Az 1979-es forradalom után elüldözöttek, illetve hozzátartozóik a radikálisok visszatértétől tartva az elnökválasztás bojkottjára szólítják fel az embereket.

Az egyre nehezebb gazdasági helyzetben a hét jelölt – öt keményvonalas és két jelentéktelen mérsékelt – azt ígéri, hogy megfékezi az inflációt, munkahelyeket teremt és útját állja az iráni valuta további elértéktelenedésének. A részletekkel nem untatják közönségüket. A bajok legfőbb forrása, hogy Donald Trump elnöksége alatt USA kivonult a 2015-ben hat nagyhatalom (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország) részvételével kötött atomalkuból, amelyben az iráni atomprogram ellenőrzés alá helyezéséért cserébe feloldották a perzsa országgal szembeni gazdasági szankciókat.

Régi-új atomaku

Éppen ezért kulcskérdés, hogy az atomalku felújításáról folyó tárgyalások eredményesek lesznek-e, ezzel levegőhöz juthat-e a gazdaság. A Bloomberg idézte a teheráni külügyminisztérium szóvivőjét, aki szerint már csak néhány apró részlet tisztásása van hátra, de semmi olyan, amely komolyan akadályozná az atomalku felújítását. Az olaj ára azonban emelkedett, mert a kereskedők nem ezt a hírt vették le, hanem azt, hogy az elnökválasztásig biztosan nem írnak alá semmit.

Hogy utána mi lesz az bizonytalan, mert a vélhető győztes Raiszi Nyugat-faló, így nem biztos, hogy az egyezséget, amit az augusztusig hivatalban lévő Rohani gründolt, jóváhagyja. Jó hír, hogy Hamenei támogatja az atomalkut, ami azt jelenti, hogy akárki legyen is az ország elnöke, alá fogja írni a papírt, ahol a nevét látja rajta.