Joe Biden, az USA elnöke megteheti azt, amibe két elődjének, Barack Obamának és Donald Trumpnak beletörött a bicskája. Kivonja az amerikai és más NATO-csapatokat Afganisztánból, ahova még a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadások után vonultak be George W. Bush elnök utasítására, hogy felszámolják az al-Kaida terrorszervezet ottani bázisait. Obama idején, 2010-ben és 2011-ben 100 ezerre duzzadt az ott harcoló amerikaiak létszáma, összesen 775 ezer amerikai katona fordult meg Afganisztánban 20 év alatt. A költségeket tágan, nem pusztán a háborús kiadásokat figyelembe véve kétezer milliárd dollárra teszik, amit nem is érdemes forintban kifejezni – derül ki a Forein Policy cikkéből.

Az ellenfél, a tálibok haderejét 50 és 85 ezer közé teszik, amelyet annak ellenére nem sikerült leverni, hogy az amerikaiak és az afgán kormánycsapatok folyamatosan jóval nagyobb katonai erőt tudtak felmutatni. Végül nagyobb területet vontak az ellenőrzésük alá, mint amekkorával 2001-ben rendelkeztek, amikor a külföldi invázió kiütötte őket a hatalomból. Több tíz ezer katonát és számos vezetőt veszítettek, mégis képesek újra és újra feltölteni a soraikat, fegyvert és pénzt szereznek, és harci kedvük nem lankad. Eközben az USA képtelen volt olyan államot és hadsereget létrehozni Afganisztánban, amely képes megállni a saját lábán.

Trump, aki Bidenhez hasonlóan kivonulást ígért, előbb emelte, majd csökkentette az ottani amerikai csapatok létszámát, így a Biden-adminisztráció végül 3500 embert rendel haza. Akik most ellenzik a kivonulást, azzal érvelnek, hogy az országból egyetlen hatalmas terroristakiképző bázis válhat, ám nem tudnak felelni arra, mikor lesz végre hatékony, tisztességes vezetése Afganisztánnak. A külügyi hírportál értékelése szerint a terroristaelhárító kommandós akciók és légi csapások nem igazán hatékonyak, miközben civil áldozataik vannak és erősítik az USA-ellenes hangulatot a világ szegény országaiban. Vannak jobb módszerek a terroristák elleni védekezésre, többségüket a 9/11 után vezették be amerikai földön és az USA-val szövetséges országokban.

Mindig ellenezte

Joe Biden már Obama alelnökeként is ellenezte az afganisztáni háborút, ebből a szempontból csak következetes, amikor azzal érvel, hogy vannak olyan problémák a világon, amelyekre egyelőre nem tudunk jó választ adni, a demokrácia exportjának erőltetése ebben az esetben kilátástalan és értelmetlen. Érdekesebb azonban ennél, hogy Biden döntésével igencsak kellemetlen helyzetbe hozza az USA újdonsült fő ellenfelét, Kínát – derül ki Bobby Ghosh, a Bloomberg publicistája cikkéből.

Az elmúlt év végén az afgán biztonsági erők Kabulban lebuktattak egy kínai sejtet, amelyről afgán források újságíróknak azt mondták, hogy tagjai a kínai titkosszolgálat emberei voltak, és a Pakisztán támogatását élvező Haqqani-hálózat terrorszervezettel igyekeztek együttműködni, hogy információt szerezzenek az Afganisztánban tevékenykedő ujgur csoportokról. Az ügy rámutat, milyen sokat kell még tanulniuk a kínaiaknak a szuperhatalmi kémkedésben, egyben jelzi, hogy az amerikai kivonulás gazdaságilag és geopolitikailag is nagy csapás Kínára.

Rövid, de fontos határ

Kína 80 kilométeres közös határral rendelkezik Afganisztánnal mégis kihagyták a pekingi kormány kedvenc projektjéből, az új selyemútból, amely a szárazföldön teremt útvonalat a kínai áruknak Európába és a Közel-Keletre. Az ok nyilvánvaló, úgy gondolták, hogy Afganisztán nem képes biztosítani azt a politikai stabilitást és katonai biztonságot, ami egy ekkora beruházásnak elengedhetetlen feltétele. Az afgán nyersanyagkincsekről, amelyek értékét amerikai geológusok ezermilliárd dollárra becsülik, már nem mondanának le ilyen könnyen Pekingben. A megoldást abban látták, hogy terveztek egy folyosót Afganisztánból az új selyemút pakisztáni szakaszához.

Az ország geopolitikai jelentőségét az adja, hogy Afganisztán a Kínából elüldözött ujgurok biztonságos menedéke lehet, ahonnan a határon át ellenállást szervezhetnek a kínai kormánnyal szemben. A legrosszabb esetben iszlamista dzsihádot hirdethetnek, amelybe a világ minden részéből toborozhatnak szélsőségeseket és terrorakciókat hajthatnak végre Kína egész területén. A lebukott kínai titkosszolgálati akció azt mutatja, hogy Pekingben nem bíznak abban, hogy akár a kabuli kormány, akár a Kínával jó viszonyt ápoló Tádzsikisztán vagy Pakisztán hatóságai elejét tudják venni egy ilyen forgatókönyv megvalósulásának.

Kő kövön nem marad

Bizonyára nem kerülte el a kínai politikai stratégák figyelmét, hogy az amerikai kivonulás bejelentését két hír előzte meg. Az egyik, hogy a tálibok visszautasították a részvételt az április 16-ára Isztambulba tervezett békekonferencián, a másik, hogy az ENSZ jelentése szerint az afganisztáni háború civil áldozatainak száma az idei első negyedévben 30 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A nyugati katonai erők távozása után, semmi nem fogja visszatartani a tálibokat attól, hogy teljes erővel támadják a központi kormányt, miközben a senki földjévé vált országban várhatóan megjelennek majd a világ minden részéről érkező terroristák.

Ezzel lőttek a kínai gazdasági beruházási terveknek, sőt még az is felmerülhet, hogy a nyugatiak helyét kínai katonai erők vegyék át a terület biztosítása érdekében. Ez az eddigiekhez hasonló végeláthatatlan háború folytatásával járna részben új szereplőkkel. A történet vége az lehet, hogy a kínai vezetés arcáról nagyon gyorsan leolvad a kárörvendő mosoly, amit az amerikaiak kudarcos afganisztáni missziója okozott, átveheti ennek helyét a baljós előérzet azzal kapcsolatban, mit hoz a jövő.