Európa újabb fordulóponthoz érkezett, miután a koronavírus-járványnak egy újabb hulláma érte el a kontinenst, ami újabb lezárásokat követelt meg. Most viszont annyiban más a helyzet a korábbi hullámokhoz képest, hogy már hatékony vakcinák állnak rendelkezésre.

A fertőzési hullámok és az oltási programok sebessége elég változatos képet mutat Európában, aminek következtében a gazdasági fellendülés is meglehetősen egyenetlen és döcög: miközben az ipari termelés visszatért a járvány előtti szintekre, a szolgáltatószektor még mindig zsugorodik.

Ki a gödörből

Mindezek ellenére az IMF szerint Európa gazdasága ebben az évben 4,5 százalékos lendületet vehet, ami a tavaly októberi előrejelzéshez képest 0,2 százalékponttal jelent lassabb ütemet. Ennek oka a koronavírus-járvány újabb hulláma és a lezárások. Azzal a feltételezéssel élve, hogy a vakcinák széles körben elérhetővé válnak idén és jövőre, az IMF azzal számol, hogy 2022-ben az európai gazdaság 3,9 százalékos növekedést fog produkálni, és ezzel vissza is térhet a válság előtti szintre a gazdaság, igaz nem arra a növekedési pályára, amivel a krízis előtt számolt a Valutaalap.

Az infláció idén a kontinensen 1,1 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedhet, de a pénzromlás üteme az inflációs cél körül, illetve alatt marad. 

A fejlett európai gazdaságok az IMF szerint idén a tavaly októberi prognózishoz képest 0,2 százalékponttal lassabban, azaz 4,5 százalékkal bővülhetnek, jövőre viszont 0,8 százalékponttal gyorsabban, azaz 4 százalékkal nőhetnek. Ezen belül is az eurózóna idén 4,4, jövőre 3,8 százalékos növekedést érhet el, ami 2021-ben 0,8 százalékponttal lassabb, de 2022-ben 0,7 százalékponttal gyorsabb ütemet jelent a tavaly októberi várakozásokhoz képest.

Az IMF a legfrissebb elemzésében úgy véli, hogy Közép-Európa - köztük Magyarország - idén az októberi prognózishoz képest 0,9 százalékponttal lassabb, 3,6 százalékos bővülést érhet el, amit jövőre 2,6 százalékos növekedés követhet. Utóbbi 0,4 százalékponttal magasabb érték, mint az októberi várakozás volt.

Most viszont a fő aggodalmat a vírusvariánsok és a vakcinák késlekedése jelenti, illetve középtávon azok a gazdasági károk, amelyeket már soha nem lehet helyrehozni - például azért, mert emberek a pandémia idején elvesztették az állásukat és nem találnak újat. Ilyenek azért történhetnek, mert az oktatásban és a munkavállalók képzésében tapasztalt hiányokat nem pótolják, az elhalasztott termelőberuházásokat nem valósítják meg, vagy mert az erőforrások a hanyatló szektorokban maradnak ahelyett, hogy a bővülőket segítenék - mutat rá Alfred Kammer, az IMF Európáért felelős részlegének igazgatója az elemzéshez fűzött kommentárjában.

A vakcina az orvosság - nemcsak vírus ellen

Ez ellen egyetlen orvosság van: a vakcinagyártásra kell helyezni a hangsúlyt - emelki ki Kammer. Ez azonban nemcsak Európa, de az egész világ számára kritikus, miután Európa a világ vakcinagyártásának és exportjának a központja. Ráadásul ezek a beruházások meg is térülnek.

Emellett a döntéshozóknak a gazdasági fellendülést is támogatniuk kell: minél gyorsabb ugyanis a növekedés, annál kevesebb sérüléssel ússzák meg az emberek és a vállalkozások. A költségvetéseknek fontos szerepet kell járszaniuk, miután a monetáris politika - az alacsony kamatokkal - egyre kevésbé lesz hatékony a gazdaság fellendítésében.

Lassan váltani kell

A támogatásoknak azonban lassan változnia kell:

  • A munkahely-megőrzési intézkedések 40 európai országban mintegy 68 millió munkahelyet mentettek meg a tavalyi évben a járvány csúcsán. Az ilyen intézkedéseket mindaddig folytatni kell, amíg a gazdasági tevékenység visszafogott marad, de fokozatosan át kell térni az olyan fajta támogatásokra, amelyek a munkavállalókat abban segítik, hogy a fellendülő ágazatokban új munkalehetőségeket találjanak. Ezek lehetnek álláskersési támogatás, képzési és átképzési programok, vagy jól célzott foglalkoztatási ösztönzők.
  • A vállalati szektor támogatásának is célzottabbnak kell lennie és az életképesebb cégeket kellene céloznia a vállalatok fizetőképességének erősítésére összpontosítva az egyszerű likviditásbiztosítás helyett. Az IMF 2020 őszi adatok alapján úgy számolt, hogy az életképes vállalatoknak a GDP 2-3 százalékának megfelelő tőkeemelésre lehet szükségük ahhoz, hogy fizetőképesek maradjanak. Ez azonban azt is jelenti, hogy emiatt mintegy 15 millió munkahely van veszélyben.
  • A pénzügyi szabályozásoknak továbbra is biztosítaniuk kell a bankok számára a hitelezés fenntartását, de az idő előrehaladtával a nem teljesítő hitelekre is fel kell készülni, illetve a bankoknak időt kell hagyni arra, hogy a válságintézkedések lejártával fel tudják tölteni a tőkepuffereiket.

Egy újabb löket segítene

Az IMF a mostani Európai elemzésében megvizsgálta egy esetleges újabb pénzügyi ösztönzés hatását is, amellyel az intézkedésekben bekövetkező váltást finanszíroznák. Ezek között a lehetséges intézkedések között olyanokat sorolnak fel mint

  • a rászoruló háztartásoknak biztosított újabb támogatások,
  • ösztönző támogatások a munkanélküliek gyorsabb reintegrálására,
  • a magánberuházások fellendítésére ideiglenes adókedvezmények biztosítása,
  • tőketámogatás az arra rászoruló életképes vállalatok számára.

Az IMF ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek gondosan megtervezett, jól célzott és ideiglenes támogatások a kereslet és a kínálat fellendítésére és nem cél nélküli pénzszórásra való felhívást jelentenek.

A Valutaalap munkatársai azt találták, hogy egy 2021-22-ben a GPD 3 százalékát kitevő ösztönzéssel a gazdasági növekedést 2022 végéig 2 százalékkal lehetne növelni, miközben középtávon ezeknek az intézkedéseknek a kínálati oldalra gyakorolt hatása felére csökkentené a gazdaságban keletkező tartósabb káros hatásokat. Egy ilyen ösztönzőcsomag költségeit messze meghaladná az intézkedések haszna. Az IMF szerint egy ilyen intézkedéscsomag az alacsony jövedelmű háztartások számára is nagyobb segítséget nyújtana, a mellékhatásai pedig kisebbek lennének, mint egy újabb monetáris lazításnak. Sőt, az inflációt is közelítené a célhoz sok országban, és segítene a monetáris mozgásterének visszaépítésében is.

A költségvetési támogatásokat azonban át kellene csoportosítani a gazdasági átalakulás felgyorsítása érdekében, egyebek mellett a zöld és a digitális technológiákba történő infrastrukturális beruházásokkal. Az IMF megjegyzi, hogy az EU Next Generation EU (NGEU) terve - amely a tagállamoknak erre kedvező kondiciójú hitelek és vissza nem térítendő formában biztosít forrásokat - fel fogja gyorsítani a gazdasági növekedést és növelni fogja a termelékenységet, kölönösen, ha az növekedésösztönző strukturális reformokhoz kapcsolódik.