„Egyes országok, köztük baráti országok is, néha csillagászati árakat érnek el [a gázért]. Ez természetesen problémákkal jár, amelyekről beszélnünk kell” – mondta Robert Habeck gazdasági miniszter a NOZ című regionális német lapnak adott, szerdán megjelent interjújában. Több szolidaritást kért az Egyesült Államoktól, amikor az energiaválság sújtotta európai gázszállítások árazásáról van szó.

„Az Egyesült Államok kapcsolatba lépett velünk, amikor az olajárak felszöktek, és ennek következtében megcsapolták az európai nemzeti olajtartalékokat. Úgy gondolom, hogy ez a szolidaritás a gázárak megfékezésére is jó lenne” – mondta a német politikus a CNBC szerint.

Habeck, az Olaf Scholz balközép kancellár által vezetett berlini kormánykoalícióban részt vevő német Zöld Párt társelnöke szerint az EU-nak is többet kellene tennie a régió gázválságának kezelése érdekében, mivel az ukrajnai háború és az Oroszországgal való kapcsolatok romlása miatt az országok alternatív szállításokért küzdenek, ami még inkább nyomást gyakorolt az árakra. Ugyanakkor Németország ellenáll az EU-ban most tárgyalt gázársapka bevezetésének. 

Gazprom a moszkvai állami gázipari óriásvállalat az elmúlt hónapokban drasztikusan csökkentette a blokkba irányuló szállításokat, főként a nemzetközi szankciókra hivatkozva, bár a gázra egyetlen uniós szankció sem vonatkozik. Az EU korábban gázszállításainak mintegy 45 százalékát Oroszországból importálta, de most minden importot le akar állítani, amiért támogatja Kijevet.

Habeck szerint az EU-nak „egyesítenie kellene piaci erejét, és az uniós államok intelligens és összehangolt vásárlási magatartását kellene megszerveznie, hogy az egyes uniós országok ne licitáljanak egymáson túl, és ne hajtsák fel a világpiaci árakat”. A miniszter terve egyáltalán nem új, az Európai Unió még a tavasszal, Emmanuel Macron francia elnök javaslatára lényegében meg is állapodott a közös gázvásárlásról. Akkor is ugyanaz volt az érvelés, mint most Habecktől: az európai piaci erő óriási, csak ki kell használni.

A héten az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden jelezte, hogy fokozzák az Európába irányuló LNG-szállítást, annak a lehetőségét pedig kizárta, hogy exportkorlátozást vezetnek be – számolt be a Reuters.

A Gazprom már mindent letekert

Európa kemény tél elé néz, a régióban gázhiányt jósolnak. Az olyan országok, mint Németország (vagy Magyarország), évtizedek óta nagymértékben függenek az orosz gázszállításoktól, amelyek hatalmas energetikai infrastruktúrával rendelkeznek, például az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékekkel, amelyek célja, hogy Oroszországból a Balti-tengeren keresztül Németországba szállítsák a gázt.

Míg a 11 milliárd dolláros Északi Áramlat 2 gázvezeték soha nem is indult el, mivel Németország megtagadta a vezeték tanúsítását Oroszország februári ukrajnai invázióját követően, az Északi Áramlat 1 a Moszkva és Brüsszel közötti kapcsolatok elmérgesedésének gyalogosává vált. A nyár folyamán a gázszállítások a vezetéken keresztül látszólag Moszkva szeszélye szerint álltak le és indultak újra, bár a Gazprom mindig karbantartási munkálatokra és szankciókra hivatkozott a szállítás leállításának okaként. Szeptemberben azonban leállt a szállítás már a robbanás előtt.

Jelenleg az egyetlen gázvezeték, amelyen érdemi orosz gázszállítás folyik a Magyarország ellátását délről biztosító Török Áramlat. Bár a múlt héten, ismét a szankciókra mutogatva, a Gazprom jelezte, hogy képtelen lesz azt karbantartani, a vezeték leállhat. Addig is viszont folyamatos gáztranzitot ígért.

Szerdán a novemberi szállítások ára emelkedett a holland gáztőzsdén: 173,69 euró/megawattórán zárt a kereskedés az ICE TTF adatai szerint. Csütörtökön a fronthavi szerződések reggel 6:40-ig 0,5 százalékos mínuszban voltak, majd 170,5 eurós árszinten.