A világ minden tájáról érkeztek pénzügyi szakértők május 23-án a svájci Davosba, hogy az aktuális Világgazdasági Fórumon megvitassák a központi banki digitális valuta (CBDC) bevezetésének folyamatát. 

A CBDC panelt Julia Chatterley (CNN) moderálta, aki Kristalina Georgievát, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatóját (IMF), Sethaput Suthiwartnarueput, a Thaiföldi Nemzeti Bank elnökét, François Villeroy de Galhau-t, a Francia Nemzeti Bank elnökét, és Axel Lehmann-t, a Credit Suisse Ag. Bank elnökét kérdezte. Ők pedig elmondták a tapasztalataikat és a nézeteiket a digitális jegybankpénzről, a kriptopénzekről és a most futó projektekről.

Kapcsolódó

Bár az Egyesült Államokat e panelbeszélgetésben nem képviselte senki, de többször szóba került: vajon a privát szektor vagy a Federal Reserve lesz-e képes arra, hogy a gyorsan változó világ számára megoldást adjon a jelenlegi társadalmi és gazdasági kérdésekre.

Érdekes volt látni, hogy gyakorlatilag minden ugyanonnan kezdődik, mint a legtöbb startupos beszélgetésem: mi az a probléma, mi az eredendő gyökér, helyzet, amire a termékük, a szolgáltatásuk megoldást jelent? A világ jegybankjai számára is ugyanez a kérdés: milyen megoldást kínál a problémákra a CBDC? És melyik ügyfélszegmens lenne az, amely a legjobban támogatott lenne egy ilyen megoldással?

Az egyik ilyen probléma, amelyet a CBDC bevezetése meg tudna oldani a fórumon résztvevők szerint, az a remittance market – vagyis a külföldön élők nemzetközi átutalásainak, költségeinek a csökkentése. Évente a bankok és a különféle pénzküldő szolgáltatók 40 milliárd dollárt szednek be különféle díjak formájában, ami tranzakciónkként, átlagosan 6,3 százalékos költséget jelent. Egy országokat összekapcsoló nemzetközi rendszer lényegesen csökkentheti ezeket az árakat, de van-e ilyen rendszer?

Veszélyes-e az e-jüan?

Az IMF ügyvezetője azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a digitális jegybankpénzt, nemzetközi elszámolására alkalmas rendszert még senki nem kezdett el fejleszteni. Ugyanakkor határozottan nagy veszélynek tartja a kínai e-jüant, amelynek a tesztelése ma már 128 millió felhasználóval zajlik. Egyelőre ez a kínai megoldás az egyetlen gyakorlati pilot, ugyanakkor bárki, aki Kínába megy, bekapcsolódhat ebbe a rendszerbe, amelyet azonban már Kínán kívül is használni tud.

A kínai e-jüan a kormány programja ugyan, de azt a magánszektor (a WeChat Pay, illetve az Alipay) rendszerére támaszkodva építik. Ezzel szemben az Egyesült Államokban és az eurózónában is kihívás, hogy a magánszektor (amely iszonyatos tempóban innovál, és fejleszt megoldásokat) hogyan tud partnerségre lépni a központi és a kereskedelmi bankokkal. Georgieva véleménye szerint a területi, joghatósági kérdéseket is figyelembe kell venni CBDC fejlesztéseknél, mert egy helyi jegybank nem biztos, hogy a kialakításnál gondol arra, hogy országán, joghatóságán túl is kínálja a jegybankpénzét. Jó példát mondott erre a thaiföldi jegybank elnöke: a Thaiföldi Nemzeti Bank 2018-ban indította el a koncepcióbizonyítási (proof-of-concept) programokat.

Az mBridge projekt egy határokon átnyúló nagykereskedelmi fizetési folyosó létrehozásának kísérleteként indult a hongkongi monetáris hatósággal, és kiterjedt a Bank of China-ra, az Egyesült Arab Emírségekre és a Nemzetközi Fizetések Bankjára (BIS) is. A hagyományos banki technológiát használó, határokon átnyúló tranzakciók napokig tarthatnak, míg a CBDC-tranzakciók sokkal gyorsabbak.

Suthiwartnarueput szerint a blockchain technológia használata nem kívánt következményekkel járhat. Jót tesz az átláthatóságnak, de az anonimitás befolyásolja a méretezhetőséget. A CBDC tervezése kockázatot rejt magában, mivel az intelligens szerződések megkövetelik, hogy minden helyzet kezelését előre meg kell határozni. A thaiföldi jegybank az idei negyedik negyedévben egy lakossági CBDC „korlátozott kísérleti” projektjét vizsgálja.

Véleményem szerint ez azonban ugyanaz a lemez (csak még nem jár ott a tű), minthogy egy email küldésekor vagy webes böngésző megnyitásakor rég nem tesszük fel azt a kérdést, hogy az belföldi vagy határon átnyúló címet használ-e. A legtöbb országban a pénzügyi megoldásoknál ezt a fejlesztési igényt mégsem veszik figyelembe.

Axel Lehmann, a Credit Suisse elnöke szintén hangsúlyozta a nem-blokkláncos gyorsfizetési technológia rohamos fejlődését, mely szerinte komoly kérdéseket vetett fel a hazai lakossági CBDC-k számára. Például azt, hogy fizetnek-e majd kamatot a központi bankoknál vezetett számláik után. A francia jegybankelnök viszont azt közölte, hogy szerinte 2023-ra tervezhető a jelenleg hat pilotprojektet tesztelő digitális jegybankpénz bevezetése, és úgy érzi, hogy az eurózóna hamarabb elkészülne ezzel, mint az Egyesült Államok.

Egy dologban egyetértenek

A digitális jegybankpénz panelbeszélgetés után kötetlen beszélgetés kezdődött a jelenlévők között, ahol sok részlet az ukrajnai helyzettel kapcsolatban is előkerült. Olyan kérdések, mint például a készpénzellátásé.

Az IMF adatai szerint Svédországban a háború elindulásakor nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel az emberek, mert kibertámadástól tartottak; hiába, hogy az ország fejlettnek mondható digitális szolgáltatásokat biztosít.

Én azon a véleményen vagyok, miszerint a legfontosabb megerősíteni a pénzügyi szektort, és az abban való hitét, bizalmát a lakosságnak és a vállalatoknak. Sem digitális jegybankpénzt sem más banki termékeket nem tud egy ország kialakítani, ha az emberek bizalma elvész. A nagyszerű technikai újítások nem adnak jegybanki biztonságot, mégis a kriptopénzek elterjedése mutatja, hogy vannak csoportok, országok, akik nagyszerűen integrálni tudták e fejlesztéseket. Ehhez viszont saját szoftver kell. A pénzügyi szektorból ma már nem lehet több embert elküldeni, viszont velük együtt, párhuzamosan kell a szoftver alapú megoldásokat alakítani.

Davosban egy dologban most - akár bankról, akár innovátorról vagy szabályozási szervezetről volt szó - minden szereplő egyetértett: abban, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszernél sokkal hatékonyabbak, inkluzívabbak és igazságosabbak lehetünk.

A jegybankok 90 százaléka kezdte el a privát szektorral együtt vizsgálni a digitális jegybankpénz (CBDC) lehetőségeit. A technológiai innovációnak óriási szerepe van abban, hogy forradalmasítsa a pénzügyi szektort. Ami a kriptovilágban történik, az a véleményem szerint a digitális jegybankpénz felgyorsulását hozhatja akkor is, ha vannak kétségek a kriptopénzekkel kapcsolatban. Az ugyanis kétségtelen, hogy a pénzügyi szektornak szükség van a használt és állandóan fejlesztett technológiájára.

Szabó Lívia digitális pénzügyi szakértő, a Fed pénzügyi fejlesztőcsoportjának korábbi tagja