Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője a múlt hét pénteken közölte, alig várja, hogy felléphessen az orosz szankciókat kijátszó szervezetekkel és magánszemélyekkel szemben. A történet apropója, hogy az EU jó úton halad a legújabb tervével, amely szerint uniós jog értelmében bűncselekménynek minősülhet a szankciók megkerülése – írja a Bloomberg

Kövesi szerint az alig több, mint egy éve működő Európai Ügyészség (EPPO) jól felkészült arra, hogy felvegye a harcot a szankciók megsértése ellen, és a lehető leghamarabb szeretné, ha a hivatal felhatalmazást kapna a büntetőeljárások lefolytatására. A szankciók kijátszása közé tartozik többek között a csempészet, vagy más, az Ukrajna elleni háborún nyerészkedő tevékenység. A blokk eddig mintegy 18,9 milliárd euró értékben fagyasztotta be orosz magánszemélyek és szervezetek vagyonát.

Kövesi rettenthetetlen ügyészként szerzett magának hírnevet, miután példátlan korrupcióellenes hadjáratot folytatott Romániában, amelynek eredményeképpen az ország legbefolyásosabb, legkorruptabb politikusai kerülte rács mögé. Az Európai Ügyészség egy év alatt több mint 250 millió eurót szerzett vissza az ellopott pénzekből, és arra számítnak, hogy jövőre kétszer ennyi ügyben tudnak majd nyomozni. Jelenleg is több mint 5 milliárd eurós tételben vizsgálódnak olyan csalások után, melyek az EU-s költségvetéshez köthetők. 

Az blokk eddigi legnagyobb áfacsalását fejtette fel

Az EPPO egyébként a múlt hét kedden leplezte le az Európai Unió eddigi legnagyobb áfacsalását: az Admiral-művelet keretében lebuktattak egy áfacsalásra szakosodott nemzetközi bűnszervezetet, a vizsgált károk becsült összege jelenleg 2,2 milliárd euróra (kb. 900 milliárd forint) tehető. Az Europol legfrissebb becslése alapján az úgynevezett körbeszámlázásos csalás a legjövedelmezőbb bűncselekmény az EU-ban, évente mintegy 50 milliárd eurós adóveszteséget okoz a tagállamoknak. 

Az ilyesfajta, határakon átnyúló csalásokat szinte lehetetlen egy nemzeti szintű nyomozásban feltárni, az EPPO vezetője szerint ez egyértelműen bizonyítja a transznacionális ügyészség előnyeit. A vizsgálatok egyik fő akadálya. hogy 27 uniós tagállamból csak 22 tagja a szervezetnek, és sokan elutasítják az együttműködés minden formáját, ilyen például Lengyelország is. Magyarország egyébként annak ellenére, hogy szintén nem tagja a szervezetnek, eddig az uniós ügyészség minden megkeresésére válaszolt.

Milyen szankciókat fogadott el eddig az EU?

Az EU példátlan szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, miután Vlagyimir Putyin februárban megtámadta Ukrajnát, majd álnépszavazásokon keresztül jogellenesen annektálta Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régióit. 

Jelenleg Oroszország ellen van érvényben a legtöbb szankció világviszonylatban – megelőzve Iránt és Észak-Koreát is –, a büntetőintézkedések száma mára meghaladja a 12 ezret. Az Ukrajna elleni inváziót követően eddig nyolc szankciós csomag született, de már javában zajlik a következő kidolgozása. A szankciók közé célzott korlátozó intézkedések (egyedi szankciók), gazdasági szankciók és beutazási tilalmak tartoznak.

A gazdasági szankciók célja, hogy súlyos csapást mérjenek Oroszországra háborús cselekményei miatt, valamint aláássák harci képességeit. Példaként említhetők a technológiai szankciók, továbbá hogy az orosz és belarusz bankokat kizárták a SWIFT-rendszerből, nem tudnak nemzetközi fizetéseket lebonyolítani. Az egyedi szankciók utazási tilalmakból és vagyoni eszközök befagyasztásából állnak – orosz oligarchák tömegeinek zárolták nyugati érdekeltségeit –, eddig összesen 118 szervezetet és 1241 személyt szankcionáltak. A nyolcadik csomag pedig többek között a következőket tartalmazza:

  • A beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak körének bővítése: szankcionálják azokat a személyeket, akik részt vettek Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai álnépszavazásainak megszervezésében, illetve a háborúról valótlan információkat terjesztőket. 
  • Behozatali tilalom újabb orosz termékekre, ami várhatóan 7 milliárd eurótól fosztja meg Moszkvát.
  • Ársapka bevezetése azokra az Oroszországból induló tengeri olajszállítmányokra, amelyeket uniós vagy G7-országhoz tartozó vállalat juttat el egy harmadik országba.
  • Büntetőintézkedés olyan személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyek megkerülik a szankciókat.

A jelek szerint az utóbbit készül rendíthetetlenül érvényesíteni az EPPO. Az Európai Tanács egyébként átmeneti kivételt állapított meg az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajra, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz, és nem teszi lehetővé az átállást – többek között Magyarország is mentességet kapott.