"Az atomenergia hasznosítása során bármely apró hiba katasztrófához vezethet. - Nem lehet hibázni! -  Lássuk, hogyan építi egy elitcsapat Nagy Britannia legnagyobb erőművét!" - Ez a szövegrész annak a dokumentumfilmhez készült, nézőcsalogató reklámszpotnak a felvezető szövege, amivel a francia építő cég a BBC stábján keresztül mutatja be az Egyesült Királyság legnagyobb, legdrágább energetikai beruházását.

Mindez csak azért érdekes, mert a reklámszpot időszerűbb nem is lehetne - csak nem úgy, ahogyan azt a készítők és az építők eredetileg gondolták. (A sorozatot a magyar tévécsatornák közül a Viasat Expole vállalta magára. Maga a széria a technológiai-iparági önpromóció ismeretterjesztésként tálalását figyelembe véve is azért jó, mert az évekkel ezelőtt felvett állításokat és ígéreteket ma már lehetőség van a valósággal is összevetni.)    

A Hinkley Point C (HPC) beruházás és építkezés története - ahogyan azt korábban a Napi.hu részletesen megírta - a brit sajtó által évekkel ezelőtt "a legutolsó, egyben a legdrágább atomerőmű" címkével ellátott építkezés bár volt a paksi új magyar atomerőmű-építésnek is hivatkozási pontja, gyorsan kiderült, hogy nem váltja be az ezirányú elvárásokat. A szigetország számára (ha egyáltalán elkészül) a HPC nem a hatalomról szól. Ahogyan Simon Jenkins, a Guardian rovatvezetője fogalmazott: a projekt valójában nem is a pénzről vagy az energiáról szól, hanem a brit-francia diplomáciai kapcsolatok ápolásáról.  

A Bridgwater-öböl tengervizének használatára épülő harmadik Hinkley Point atomerőműbe két darab, egyenként 1630 MW teljesítményű, a francia EdF által épített és szállított, új generációs (EPR-típusú) reaktort üzemeltetnek majd, s ettől a két blokktól az Egyesült Királyság villamosenergia-termelésének mintegy hét százalékát remélik.

Ami kitolódhat, az kitolódik

Azonban, mint az az atomerőmű építésekkel lenni szokott - lásd az európai unióban épülő-épített nukleáris erőművek történetét Finnországban, Franciaországban, Szlovákiában - vagy e tekintetben még kezdetibb stádiumban tartó Magyarországon -: sok probléma adódott a beruházással. A HPC esetében azonban már az is bizonyítást nyert már, hogy csaltak és loptak is már az építők

Az eredeti elképzelés - leegyszerűsítve a helyzetet -az volt, hogy a francia EdF 2026-ra saját pénzén megépíti mind a két egységet, és ezek 35 éves termelését fix áron 92,5 fontért megveszi a brit kormánnyal kötött szerződés szerint - a szigetország energetikai rendszere. Ez az elképzelés azonban finanszírozási, technológiai és engedélyezési lékeket is kapott az évek során. 

És miközben aktuálisan az EdF honlapján csupa vidám és a haladást visszaigazoló híradás érhető el, a most elkészült, legújabb felülvizsgálati jelentés szerint újabb egy milliárd euróval és újabb egy évvel kitolódhat az építkezés. Erről adott hírt a nukleáris ipar egyik legfontosabb szakportálja, a World Nuclear News. A jelentésre azért volt szükség, mert az EdF aktív tárgyalásokat folytat a brit kormánnyal egy újabb brit atomerőmű projekt beindításáról és finanszírozásáról - ez lenne a Sizewell C -, amelyhez ugyanazt a konstrukciót használnák a franciák.

Azt, hogy a nukleáris iparban a "kitolódhat" milyen gyakran és nagy biztonsággal jelenti azt, hogy "kitolódik", legutóbb néhány hete az Energiaklub által publikált globális összeállítás igazolta. A szakmai civilszervezet holnapján megjelent tanulmány a világ építés alatt álló atomerőműveinek lajstromba vételét vállalta fel. A 30 oldalas dokumentum címe  - Nem úgy, nem annyiért, nem akkorra - a Hinkley Point-i projektre általában is, de aktuálisan is igaznak bizonyul.

+15 hónap, +3 milliárd font

Az EdF most elkészült felülvizsgálati jelentése szerint a szigetországban egyetlen épülő atomerőmű 1. blokkjának bekapcsolására, arra hogy a HPC-1 megkezdje a villamos energia termelést, nagy valószínűséggel 2027 júniusáig várni kell. A projekt befejezését követően pedig a számla végösszege valószínűleg 25 és 26 milliárd font között lesz (de ezt 2015-ös font-árfolyamon számolva). E két adat nem az, amit eddig az EdF közölt.

2021 januárjában a francia cég arról adott videóban is összefoglalt, magyarázkodó hírt, hogy a HPC-1. blokk termelési startját a 2016-ban eredetileg megadott 2025 vége helyett 2026 közepére ütemezték át. Az indoklás szerint a koronavírus-járvány a legfőbb ok, és a világjárványból eredő késések 500 millió fontos drágulást is generáltak az akkor már 22-23 milliárd fontos tervezett büdzsében. 

Az építkezés 2018 decemberi megkezdése óta a projekt összesen 18 hónap késést szedett össze. Az újabb halasztással kapcsolatban a cég azt közölte, hogy a két blokk további késésének kockázatát 15 hónapra becsülik - azt feltételezve, hogy "nem lesz újabb járványhullám, és a projektre az Ukrajnában zajló háború nem lesz további háborús hatással".  Az EdF emellett azt is bejelentette, hogy a teljes projektköltséget 3 milliárd fonttal megemelte. 

Még nincs vége

A Bloomberg megemlítette: ez már  a negyedik költségvetés-emelés volt az utóbbi öt évben. Az EdF korábban megemelte már a HPC eredetileg 18 milliárdos beruházási költségvetést 2017-ben, 2019-ben és a már említett 2021 januárjában. Az Egyesült Királysággal kötött szerződés aláírásakor az adósságoktól meglehetősen súlyosan megnyomorított EdF 2016-ban 66,5 százalékos részesedéssel rendelkezett a HPC-ben, és a költségtúllépések  - az eredeti szerződés alapján - zömmel a francia energetikai óriáscéget terhelik. A kisebbségi részt a China General Nuclear Power Corp. biztosítja. 

A célszámok átírásának azonban valószínűleg nincs még vége, mivel a felmérés, amire az EdF most hivatkozott, csak a reaktor megépítésének fő szempontjait vizsgálta, s az nem terjedt ki az elektromechanikai munkák ütemezésére és költségeire, valamint a végső tesztelésre sem.