Az Oxfordi Egyetem kutatói az elmúlt időszakban ráfeküdtek az olyan tesztelési eljárásokra, melynek során a különböző koronavírus-oltásokat kombináltak. Emellett szólt, hogy több európai országban egy időre leállították az AstraZeneca és az angol egyetem közösen kifejlesztett vakcinájának használatát, mert felmerült a gyanú, hogy ritka mellékhatásként vérrögképződést okozhat – számol be a Financial Times az új kutatásról.

A brit tudósok már a második fázisában tartanak vizsgálódásaiknak; az Oxford Vaccine Group több ezer olyan résztvevőt toborzott, akik már megkapták az AstraZeneca vagy a Pfizer/BioNTech páros oltásának első dózisát. A csoportba 50 évesnél idősebbeket válogattak be, olyanokat, akik a második körben vagy ugyanannak a gyártónak a készítményét kapják mint az elsőben, vagy a Moderna, illetve a Novarax oltását.

Ha a kísérlet eredményesnek bizonyul, akkor a jövőben senki sem járhat rosszul azért, mert pechére nincs elég dózis abból az oltásból, amit eredetileg beszúrtak vagy ajánlottak neki – magyarázza kutatásuk jelentőségét Matthew Snape az egyetem professzora. Ugyanakkor az első csoport, amelynek tagjai elsőre AstraZenecát, másodikra Pfizert kaptak, csak májusra jut el abba a szakaszba, amikor láthatóvá válnak a kutatási eredmények.

Kényszerkeverés

Franciaországban és Németországban már április elején jelezték a hatóságok, hogy a 60 év alattiaknak az AstraZeneca oltása után másodiknak a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna termékét adják be. Ezzel hárítják el az előbbivel kapcsolatos vérrögképződési aggodalmakat. Kínában szintén felmerült a vakcinák keverésének lehetősége, ám más ok miatt. Ott azért, mert a hazai fejlesztésű készítmények hatékonyságával kapcsolatban kétségek merültek fel.

Az oltáskoktélokat próbálták már más betegségek, például a malária és a HIV megelőzésére is, amikor úgy találták, hogy amúgy az immunizáció nem eléggé hatékony. Ám mivel a koronavírus-oltások többsége nagyon hatékonynak látszik, a szakértők azt ajánlják a kormányoknak, hogy ragaszkodjanak az eredeti, a gyártók által ajánlott oltási előírásokhoz és gyakorlathoz. Ezeken majd akkor lehet változtatni, ha a koktélokról több adat áll a rendelkezésünkre.

Nem lesz semmi baj!

A tudósok a hollywoodi filmek ismert megjegyzésével  - Nem lesz semmi baj! - kísérik azokat az aggályokat, hogy az oltásmixek esetleg biztonsági kockázatot jelentenek. Szerintük ezzel nem kell számolni. Ezt támasztják alá az oxfordi vizsgálatok kezdeti eredményei is. A legnagyobb „kockázat” az, hogy ez egyes vakcinakoktélok esetleg kevésbé hatékonynak bizonyulnak, mintha azt tisztán adnák be a paciensnek. Egy kínai tanulmány szerint az úgynevezett adenovírus-vektor oltások (ilyen az AstraZeneca és a Johnson & Johnson készítménye), illetve az mRNA típusú vakcinák keverése jobb immunválaszt eredményez az emberi szervezetben, mint az egyféle megoldás.

Egereken végzett kísérletekben az AstraZeneca-Pfizer koktél alkalmazása ígéretes eredményt hozott. Emellett szakértők szerint a kétféle típus keverése hasonlít ahhoz, amikor a tanár kétféleképpen magyarázza el a tananyagot a diáknak a jobb érhetőség kedvéért. A kétféle oltás is sokoldalúbban készítheti fel a beoltott ember szervezetét a védekezésre.

Nem kábítószer

Fontos tudni, hogy az oltások nem kábítószerek – mondja Stephen Evans professzor, járványszakértő. Nem azon az elven működnek, hogy az emberek szervezetében maradva fejtik ki a hatásukat, hanem azon, hogy felkészítik valamire a emberek immunrendszerét. Más szóval az emberek saját immunrendszere végzi munkát, nem az bevitt készítmény, mint a kábítószerek esetén.

Végül az oltások keverésének talán legfontosabb alkalmazása majd akkor következhet el, amikor újra be kell oltani az embereket. Például a különféle koronavírus-mutációkhoz jobban illeszkedő változatok jöhetnek, amelyeket keverni lehet az alapoltásokkal. Ezzel együtt a szakértők egyelőre a vakcinakoktélokkal kapcsolatos kísérleti tapasztalatokról szóló tudományos tanulmányokra várnak.