Ha az Egyesült Államok szankciókat léptetne életbe Vlagyimir Putyin orosz államfővel szemben, az olyan extrém lépés lenne, amely az orosz-amerikai kapcsolatok szétszakításához vezetne – figyelmeztette a Kreml az amerikai vezetést a Moscow Times tudósítása szerint. Amerikai szenátorok a Fehér Ház támogatásával nyilvánosságra hoztak egy csomagot, amely egy Ukrajna elleni orosz katonai invázió esetére „pusztító” ellenintézkedéseket helyez kilátásba.

A lehetséges lépések egyike, hogy személyes szankciókat vezetnek be Putyinnal, Mihail Misusztyin miniszterelnökkel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel szemben. Ez valóban extrém lépés lenne, az USA eddig csak jóval alacsonyabb rangú orosz tisztviselők és civilek ellen léptetett életbe korlátozásokat, amelyek vízumkiadási korlátozásokat és bankszámla-hozzáférések letiltását jelentenék. A csomag része lenne, hogy az amerikai kormány elrendelné Putyin személyes vagyonának, családtagjai javainak, illetve minden olyan személy anyagi helyzetének felülvizsgálatát, akik strómanként birtokolhatják az ő javait.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a napokban visszautasította a NATO felszólítását, hogy vonják vissza azt a becslések szerint százezer orosz katonát, akiket az ukrán határ közelében felsorakoztattak. Mint mondta, „aligha lehetséges, hogy a NATO mondja meg, hogyan mozgassa Oroszország a katonai egységeit saját területén”. Ezt követően került elő az esetleges orosz invázióra adandó amerikai válasz elemeit tartalmazó intézkedéscsomag, amely a személyes szankciók mellett olyan lehetséges lépéseket is tartalmaz, amelyek rombolóan hatnának az orosz gazdaságra.

Gazdasági „atombomba”

Az egyik lehetséges gazdasági szankció, az orosz vállalatok és pénzintézetek kizárása a nemzetközi SWIFT pénzátutalási rendszerből, amelyet az USA menedzsel, lebéníthatná az orosz külkereskedelMET – vélik az Atlantic Council hírportálnak nyilatkozó elemzők. Cynthia Roberts professzor a New York Timesnak ugyan azt nyilatkozta, hogy egy ilyen lépés nem okozna akkor bajt, amekkorára Washingtonban számítanak, mert az oroszoknak jelentős devizatartalékaik vannak és a Bank of China csatlakozott a SWIFT orosz változatához, az SPFS-hez, ám ez egyelőre gyerekcipőben jár.

Kína is tervez alternatív fizetési szisztémát, ám ehhez egyelőre csatlakozó országokat keresnek és Peking hiába lépett be az SPFS-be, továbbra sem hajlandó külkereskedelmében, illetve valutatartalékaiban rubellel helyettesíteni a dollárt. Az SPFS létrehozása a Krím félsziget 2014-es elcsatolása után merült fel, miután már akkor is látszott, hogy a SWIFT-et fegyverként használhatja az USA más országok ellen. (Iránt például az elmúlt években részben ennek segítségével szigetelték el a világgazdaságtól.)

Az orosz központi bank 2019. novemberében jelentette be, hogy Oroszország és Kína új nemzetközi fizetési rendszert akar létrehozni, ám ez mostanáig alapvetően ígéret maradt.

2020 februárjára több mint 400 orosz bank csatlakozott az SPFS-hez, több mint ahány a SWIFT-et használja, de a rendszer a belső orosz pénzügyi tranzakcióknak is csak az ötödét kezeli. A 23 külföldi résztvevőből csak 12 használja a rendszert, a kínai kormány nem biztatja az ottani bankokat, hogy csatlakozzanak az SPFS-hez, jelenleg a Bank of China az egyetlen kínai résztvevő.

Az orosz jegybank egyebek mellett a részvételi költségek csökkentésével és a más fizetési rendszerek és az SPFS kapcsolatának javításával igyekszik vonzóbbá tenni az orosz szisztémát, ám minden haladás ellenére úgy tűnik, hogy az orosz SWIFT-nek egyelőre sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja. Ezért az orosz gazdasági szervezetek kizárása az amerikai rendszerből, párosulva az olyan technológiák importjának korlátozásával, amelyeket az oroszok nem tudnak beszerezni Kínából, komoly csapást mérne az orosz gazdaságra. Más kérdés, hogy lehetetlen helyzetbe hozni egy atomfegyverekkel rendelkező hatalmat nem bölcs dolog, amit lehet, hogy még az amerikai döntéshozók tudatáig is eljut.