Szerbia nem használta jogtalanul a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) szétesése után maradt vagyont a kilencvenes években, Horvátország erre vonatkozó állításai ellentmondanak a tényeknek és a logikának is, mert a kilencvenes években nemzetközi szankciók sújtották az országot - közölte a szerbiai nemzeti bank (NBS) válaszul a horvát külügyminisztérium államtitkárának állításaira.

Andreja Metelko-Zgombic horvát államtitkár szerdán, a volt jugoszláv tagállamok jogutódlási bizottságának ülését követően jelentette ki: Horvátország ragaszkodik ahhoz, hogy Szerbia betartsa a jogutódlási megállapodást, és a megfelelő arányban ossza el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szétesése után maradt közös vagyont - írta az MTI.

A szerbiai nemzeti bank erre válaszul közölte, hogy a szankciók miatt a volt Jugoszlávia vagyonát több ország, köztük az Egyesült Államok is befagyasztotta, ezért alaptalan az a horvát állítás, miszerint Belgrád a kilencvenes években 690 millió dollárt elköltött belőle a szerb vállalatok külföldi adósságainak törlesztéseire.

A Vecernji List című horvát napilap szerdán arról írt: Jugoszlávia szétesése után az ország külföldi székhelyű, vegyes pénzintézeteinek számláin 645,55 millió amerikai dollár volt, Horvátország ebből 148,5 millió dollárt követel magának.

A jogutódlási megállapodás szerint - amelyet 2001-ben Bécsben írtak alá a volt tagállamok akkori külügyminiszterei, és 2004-ben hatályba is lépett - a pénzvagyonból az elfogadott kulcs alapján a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 38, Horvátország 23, Szlovénia 16, Bosznia-Hercegovina 15,5 és a mai Észak-Macedónia 7,5 százalékban részesül.

Miután a téma napirendre került, a JSZSZK jogutódjaként Szerbia arról értesítette a fent említett országokat, hogy a banki számlák egyenlege jelenleg csak 56 millió dollárt tesz ki, és nem adott magyarázatot arra, hova tűnt a többi pénz.

Zágráb ragaszkodik ahhoz, hogy Szerbia betartsa a jogutódlási megállapodást, és a megfelelő arányban ossza el a 645 millió dollárt - mondta szerdán Andreja Metelko-Zgombic. Amennyiben Belgrád jogellenesen elköltötte ezt a pénzt, megoldást kell találnia arra, hogy kompenzálást nyújtson a többi érintett államnak.

A szerbiai nemzeti bank emlékeztetett arra, hogy a bankok többsége, amelyekben a közös vagyon volt, már csődbe ment, a csődeljárás alá vont pénzintézetekből fennmaradt vagyon szétosztásáról pedig még nem állapodtak meg.

"Noha a horvátok készen állnak arra, hogy megkapják az egykori közös vagyon egy részét, arra nem mutatnak készséget, hogy az egykori közös tartozások kifizetésében is részt vállaljanak - közölte az NBS. A közlemény szerint a horvátok célja az, hogy eltereljék a figyelmet az egykori szerb vállalatok horvátországi államosításáról, amelynek értéke jóval meghaladja az egykori bankokban fennmaradt horvát vagyon értékét - írta az MTI.