Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta több ütemben változtattak a szakképzésen, a legújabb,  a kormány által áprilisban elfogadott Szakképzés 4.0 nevet viselő koncepció, pedig erősen kétségesnek tűnik, hogy beváltja majd a hozzá fűzött reményeket - írja a 24.hu.

A Szakképzés 4.0 stratégiában például megjegyzik, hogy a jelenlegi felnőttképzési rendszer elsősorban a képzők oktatási kínálatán alapul és nem kellő rugalmassággal reagál a gazdaság munkaerő-piaci igényeire. Egy, a képzésekre rálátó forrás a 24.hu-nak ezt képtelenségnek tartja, hiszen egy piaci alapon működő vállalkozás csak akkor lehet életképes, ha ki tudja szolgálni a fizetőképes keresletet. Azaz hiába kínál egy felnőttképző cég olyan tanfolyamot, amire láthatóan nincs igény.

Kapcsolódó

A szakképzésnek és felnőttképzésnek a jelenlegihez képest mindenképpen mást, új elemeket, módszertant kell adnia - állítja az új szakképzési stratégia. Az, hogy a felnőttképzés terén ez a gyakorlatban mit is jelentene, egyelőre nincs információ, de sokatmondó adalék, hogy a felnőttképzőket a vonatkozó egyeztetésekre meg sem hívták - jegyzi meg a 24.hu cikke.

Államosítás jön?

Az újbóli átalakítást célzó intézkedéseknek köszönhetően a szakképzés és felnőttképzés vizsgáztatási rendszere teljesen átalakulna: noha 2017-ben az állami intézmények által szervezett OKJ-vizsgák az összes vizsgák számának 10 százalékát sem érték el, addig most itt is teljes államosítás készül - írja a 24.hu.

A portál szerint a jelenlegi rendszerben dolgozók egyelőre nem látják, hogy ez az intézkedés miként szolgálná a képzésben részt vevők érdekeit. A portálnak nyilatkozó felnőttképzési szakértő úgy fogalmazott, hogy ez valószínűleg inkább a maradék 90 százalék vizsgadíjának begyűjtéséről szól, annak ellenére, hogy a vizsgaszervezési jogosultság állami "lenyúlása" az EU-s, szolgáltatások szabad áramlása elvet sértené.

Nehezebbé válthat a külföldi munkavégzés

A stratégia szerint az OKJ-t is racionalizálni kell, ami azt jelenti, hogy csökkentenék a jegyzékben szereplő képesítések számát, amelynek következtében az OKJ kevesebb mint kétszáz szakmát tartalmazna, illetve ezentúl lesznek úgynevezett betanító jellegű képzések. A 24.hu úgy tudja, módosítják a szakképesítéshez kötött munkakörök jegyzékét is, és itt is ezek csökkentése várható.

Az intézkedés várható következménye viszont az lehet, hogy a külföldi munkavállalás sokkal nehezebbé válik, hiszen egy OKJ-s végzettség megszerzése ehhez elengedhetetlen, vagyis ezzel az intézkedéssel megnehezítenék a különböző szakképesítéssel rendelkező magyar munkavállalók tömeges külföldre áramlását - véli a portál.

Egy tollvonással vonnák meg az engedélyeket?

A felnőttképzéssel kapcsolatban több kritikát is megfogalmaz a kormányzati szakmai anyag, melyben többek közt azt írják, hogy a résztvevők magas számából kiindulva és a vállalati visszajelzések alapján nem mennyiségi, hanem minőségi problémák állnak fenn. A felnőttképzők azonban úgy érzik, hogy a konkrétumok nélküli minőségi kifogások csak arra szolgálnak, hogy államosítsák a képzést, holott az iskolarendszernek már a jelenlegi feladatainak ellátása is komoly nehézségeket okoz.

Idei márciusi adatok szerint az országban jelenleg 1581 felnőttképző található, amelybe beletartoznak az állami és egyházi fenntartású iskolák és a szakképzési centrumok is. Utóbbiak jogosultsága továbbra is él majd, azonban a tervezet értelmében a piaci alapon működő vállalkozások és nonprofit szervezetek határozatlan időre szóló, jelentős anyagi befektetéssel megszerzett és fenntartott engedélyét egy tollvonással készül visszavonni a kormány.

Bár a kormány határozottan számít rájuk a felzárkóztatás, illetve az át- és továbbképzések során, jelentős nehézséget okozhat, hogy míg az állami fenntartású szakképzésben több milliárdos fejlesztést tervez a kabinet az infrastrukturális feltételek javítására, addig a piaci alapon működő felnőttképzőknek jelenleg még pályázati lehetősége sem igazán van - mutat rá a portál.