Március 5-re 10,9 százalékra nőtt a magyarországi átoltottság, ami az uniós rangsorban a 3. helyet jelenti. A járvány megállításához a vírus fertőzőképességének függvényében 60-70 százalékos, vagy még magasabb átoltottságra van szükség. Az oltási hajlandóságot kutató összes felmérés a járvány előrehaladtával javulást jelez, ugyanakkor a lakosság jelentős része továbbra sem regisztrált a december 8-án erre a célra létrehozott honlapon. A visszafogott regisztrálási hajlandóság okairól nem készült kutatás, vélhetően ezek hátterében részben a kezdeti, adatkezelési aggodalmak, részben az oltakozással szembeni ellenérzések, az európai gyógyszerhatóság által nem engedélyezett vakcinákkal szembeni bizalmatlanság, illetve az egzisztenciális bizonytalanság miatt beálló kiábrándultság állhat, amiket az oltási hajlandóságot vizsgáló kutatások boncolgatják.

A kiábrándultsággal kapcsolatban egyes kutatók kiemelik, hogy a vakcináció iránti érdeklődés javításához a bizalom visszaszerzésén, hiteles állami tájékoztatáson keresztül vezet az út, nem kihagyva a járvány miatt depriváció gátlását célzó munkapiaci támogatásokat.

Kapcsolódó

Orbán Viktor szombati Facebook-videója szerint több mint  2,8 millió magyar regisztrált már a vakcinainfo.gov.hu honlapon. A Pulzus Kutató március eleji, a Napi.hu megbízásából, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatása szerint a 18 év fölött lakosság 42 százaléka jelezte az oltás iránti igényét. Ugyanez az arány január elején 33 százalék volt.

Januárhoz képest némiképp módosult az egyelőre kivárók aránya. Míg két hónapja a válaszolók 22 százaléka mondta hogy egy bizonyos időn belüli tervezi a regisztrációt - 13 százalék 1-3 héten belül, 9 százalék 1-3 hónapon belül -  március elejére ez a kör 17 százalékra apadt, 1-3 héten belül a válaszolók 7 százaléka, 13 hónapon belül 10 százaléka tervezte a regisztrálást.

Vagyis összességében 58 százalék valamilyen ok miatt kivár a regisztrációval.

Nemek szerint vizsgálva a regisztrálást, januárhoz képest márciusra változott a kép.  Míg év elején a férfiak esetében 27, a nők körében 37 százalék volt a regisztráltak aránya,  március elejére a férfiaknak már 44 százaléka volt túl az oltásra való feliratkozáson, míg a nők körében alig nőtt (40 százalék) a regisztrálók aránya.

A férfiak regisztrálási hajlandóságának javulását bizonyítja, hogy míg januárban 48 százalékuk válaszolta, hogy még nem regisztrált, és határozott időn belül ezt nem is tervezte, március elejére 39 százalékra apadt az ez arány. A nők körében csak hajszálnyi a javulás, a januári nem regisztrált  és a közeljövőben sem tervezők 44 százalék csak 43 százalékra apadt.

Kép: Pulzus

Kor szerint nézve a fiatalabbak csoportjában érezhető az attitűd váltás, jelentősen megugrott ugyanis a regisztrálási hajlandóságuk.  Míg januárban a 18-39 éves korosztálynak csak 25 százaléka, a 40-59 éveseknek pedig a 22 százaléka regisztrált, márciusra a legfiatalabbak 32 százaléka, a középkorúak 42 százalék jelentkezett be az oltásra. Januárhoz képest márciusban is a 60 évesek és idősebbek közül regisztráltak a legtöbben, a januári 53 százalékhoz képest ebben a korcsoportban 54 százalékra növekedett az arányuk.

Januárban nem regisztrált és nem is tervezte az egészen fiatalok 55, a középkorúak 53, a 60 évesek és idősebbek 26 százaléka, márciusban a fitalok 51, a középkorúak 45 százaléka nem jelentkezett, a legidősebbek között 15 százalékra apadt azok aránya, akik nem jelentkeztek az oltásra.

Kép: Pulzus

Iskolai végzettség szerint nincs számottevő a különbség a két időszak eredménye között: Továbbra is a középfokú végzettségűek maradnak legnagyobb arányban távol a regisztrációtól, januárban 50, márciusban 48 százalékuk válaszolta ezt. Ebben a körben az oltási igényt januárban 31 százalék, márciusban 39 százalék jelezte,

Januárban a diplomások 43 százaléka már bejelölte, hogy igényt tart a vakcinára, márciusban 45 százalékuk mondott igen a regisztrációra.

A regisztrálási hajlandóság januárról márciusra a budapestiek körében nőtt legjobban. Míg az év elején a fővárosiak 35 százaléka volt túl az oltási igény bejelentésén, márciusra már 47 százalékuk regisztrált. A megyeszékhelyen élők között januárban és márciusban nagyjából ugyanannyian (38 - 39 százalék) mondták, hogy  központi honlapon bejelentették az oltás iránti igényüket.

Márciusban a megyeszékhelyen élők válaszolták legnagyobb arányban (51 százalék), hogy egyáltalán nem regisztráltak, a határozott időn belül ezt tervezőkkel együtt 61 százalék az arányuk, januárban a községek lakosai bizonyultak a legtartózkodóbbnak,  60 százalékuk nem is tervezte, további 15 százalék pedig maximum 3 hónapon belülre ütemezte a jelentkezést.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"