Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A szakértő szerint az elmúlt évek komoly béremelkedése nem olyan látványos, ha azt a forint vásárlóértékével korrigáljuk - olvasható a portálon.

Az Orbán kormány első teljes évében, 2011-ben egy átlagos magyar munkavállaló egy átlagos munkaórában 2006 forintot keresett, 2018-ra ez 2584 forintra nőtt, tehát körülbelül a negyedével. Azaz a nominális bérek látványosan emelkedtek. A forint vásárlóerejével korrigálva azonban ez 2011-ben is 12 euró körüli érték volt, ahogy 2017-ben is.

Ezzel szemben Ausztriában 23-ról 27 euróra nőtt az összeg.

Azaz nincs magyar felzárkózás, jelen állás szerint nem fogjuk utolérni Nyugat-Európát.

A családok nem bármikor visszavonható kormányzati támogatásokra alapozzák gyermekvállalási terveiket, hanem a hosszabb távon is stabil életszínvonalra.

Az Orbán kormány egy részről jelentős minimálbér emelésekkel erősítette az emelkedő trendet, másrészről viszont még mindig a rendszerváltás utáni neoliberális paradigmának megfelelően az olcsó magyar munkaerőt árulja szerte a világban a magasabb hozzáadott értékű, magasabb bérezésű helyett. Ez utóbbi megteremtése helyett pedig kivéreztette a humántőke képző alrendszereket.

Pogátsa Zoltán szerint nincs igazuk azoknak, akik azzal riogatnak, hogy vége a béremelésnek. A kelet-európai bérek radikálisan emelkedtek, de ennek nyomán nem hogy munkapiaci összeomlás nem alakult ki, hanem egyenesen munkaerőhiány van. És még így is túl alacsonyak a jövedelmek ahhoz, hogy otthon tartsák a keletieket.

A bérszínvonal meghatározója a termelékenység. Erről a mutatóról viszont nem sokat tudunk. Ha elfogadjuk a hivatalos adatokat, akkor nem láthatunk komoly növekedést Magyarországon.