Magyarország a közepes nyugdíj-felkészültségű országok közé tartozik - legalábbis az Aegon nyolc éve bevezetett nyugdíjfelkészültségi mutatója szerint. Az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) kutatását világszerte, 15 országban 14,4 ezer aktív korú dolgozó és 1600 nyugdíjas megkérdezésével végezték.

Az eredmény szerint a 2019-es ARRI pontszám globálisan 6,0 - ami közepes szintet jelöl -, az országok között a legjobb helyen India végzett 7,8 ponttal, a sereghajtó Japán lett 4,9-cel, és Magyarország is a sor végére került 5,4-es értékkel. Az Egyesült Államok 6,6, Brazília 6,5, az Egyesült Királyság és Kína 6,2, míg Németország 6,1-es pontszámot kapott.

Van aggódnivaló

A kutatás szerint világszerte az embereknek csupán a fele kalkulál egészségügyi kiadásokkal a nyugdíj-megtakarításai kapcsán: Brazília, India és Kína húzza fel az átlagot, Magyarországon 36 százalék ez az arány, és még kevesebb az USA, Hollandia és Franciaország esetében. A globális adatok szerint az emberek csupán negyede biztos abban, hogy nyugdíjasként is tudja majd fedezni az egészségügyi kiadásait - hazánkban ez a szám csupán 10, míg Indiában 60 százalék.

Világszerte minden negyedik embert nyugtalanít, ha a hosszú távú anyagi jövőjére gondol, és az emberek 43 százaléka az időskori egészségügyi állapota miatt is aggódik. A várható élettartam és a várható egészséges élettartam közötti különbség Magyarországon és Franciaországban a legnagyobb: 10 év. Ez azt jelenti, hogy a nyolcvanéves várható élettartam ellenére az emberek csak hetvenéves korukig számolnak azzal, hogy egészségesek maradnak. Indiában 70-72, az USA-ban és Ausztráliában 80-85, míg Németország esetében 76-85 ez a különbség.

Hatvanöt éves korunkig húzzuk az igát

Magyarországon az elemzés  szerint kiemelkedő az aktív életszakasz hossza: az ország a negyedik helyen áll abban, hogy az emberek mikor terveznek nyugdíjba menni (65 év). Csak az Egyesült Királyság (66 év), Hollandia (67 év) és Ausztrália (66 év) polgárai számítanak hosszabb aktív évekre. A legkorábbi nyugdíjba vonulást a kínaiak és a törökök (58 év) tervezik.

Azon országokban jobb az általános nyugdíjfelkészültség, ahol nagyobb az életmódszerűen takarékoskodók aránya. Magyarország 27 százalékos arányánál csak Lengyelországban (25 százalék) rosszabb a helyzet.

Világszerte a dolgozók 29 százaléka biztos abban, hogy nyugdíjas évei alatt is kényelmes életet élhet. Az emberek világszerte arra számítanak, hogy nyugdíjjövedelmük csaknem felét (46 százalékát) az állam fogja szolgáltatni, harmadát (30 százalékát) a saját megtakarításaik és befektetéseik, míg negyedét (24 százalékát) a munkaadóik. Magyarország ebben a tekintetben is némiképp kivétel, itthon az emberek ugyanis nyugdíjjövedelmük 54 százalékát várják az államtól.