Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mintegy 87 ezer, az energiaszegénység kockázatának kitett család kaphat várhatóan vissza nem térítendő támogatást, ebből 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz.

A pályázat keretösszege több tízmilliárd forint lehet, a részleteket a következő időszakban dolgozzák ki - mondta az államtitkár.

Sok pénzt ad az EU

Tervezik az uniós források elköltését, az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) lehetőséget ad a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Minden tagállamnak saját nemzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben fontos kritérium a zöld és a digitális átállás elősegítése, és az elkészült tervet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia. A magyar terv kilenc fő komponensből áll, a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint, az energetika kiemelt komponens lesz - ismertette Steiner Attila.

Az energetikai területen a rendelkezésre álló forrásból támogatnák egyebek mellett háztartási méretű kiserőművek létesítését, a lakossági napelemes és fűtési rendszerek modernizációját, az okosmérés elterjesztését, valamint a villamosenergia-hálózatok alkalmassá tételét a megújuló alapú áram fogadására.

200 ezer tetőre napelemet!

A magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, ami 3 százalékkal növeli a magyar megújulóenergia-termelés arányát - közölte az MTI szerint Steiner Attila.

A hazai napelemek kapacitása elérte a 2000 megawattos szintet, ami 13-szorosa a 2018-ban meglévőnek, így akkora naperőmű-kapacitással rendelkezik az ország, mint a paksi atomerőmű kapacitása. Célul tűzték ki, hogy 2030-ra ennek háromszorosát, 6000 megawattot, 2040-re pedig hatszorosát, 12 ezer megawattot érjen el Magyarország, valamint 2035-re 200 ezer háztartás rendelkezzen tetőre szerelt napelemekkel.

A kormány tavaly hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, ebben célul tűzték ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnék elérni a klímasemlegességet - közölte az államtitkár.