Júniusban 5,6 milliárd forinttal gyarapodott a költségvetési intézményként gazdálkodó kórházak lejárt adóssága, ennek eredményeként az első félévben felgyűlt tartozásállomány megközelítette a 43 milliárd forintot a MÁK friss adatai szerint.

A tartozások szerkezete a fizetési hajlandóság romlását jelezi: az összes adósság több mint 40 százaléka, 17,6 milliárd forintnyi számla fizetési határideje több mint két hónapja lejárt, további 21 százalékot is már több mint 30 nappal korábban teljesíteni kellett volna. A 2019-es évet 15 milliárdos adóssággal indító kórházak 6 hónap alatt mintegy 28 milliárd plusz tartozást halmoztak föl - a növekedés havonta átlagosan 4,6 milliárd forint volt, míg 2018-ban 3,5 milliárd, 2017-ben 3 milliárd forint volt.

Kapcsolódó

Ez az az összeg, ami már mindenkinek fájni fog

Az adósságok júniusi "elszállása" már csak azért is figyelemre méltó, mert ebben az időszakban jellemzően éppenhogy  rendszerint megtorpan a növekedés, 2018-ban az átlagos 3,5 milliárd helyett júniusban 1,3 milliárddal, 2017-ben az átlagos 3 milliárd helyett 1,2 milliárddal nőtt a kórházak tartozása.

A mostani, 43 milliárdos adósságszintet tavaly csak szeptember közepére érték el a kórházak, így most gyakorlatilag 2,5 hónappal "előbbre" tartunk, mint egy évvel ezelőtt. A 40 milliárd forint fölötti adósságról egy hónapja szakértők már úgy vélték, ez az az összeg, ami már mindenkinek fájni fog.

Durvuló bérverseny áll a háttérben?

Az adósságállomány brutális megugrását, az ilyenkor szokásos megtorpanás helyett többen is az orvoshiány miatt a forrásokat felemésztő bérversennyel magyarázzák. Hallani olyan véleményt is, hogy a júliustól beharangozott új finanszírozási rendszerre való felkészülésként álltak le a kifizetések. A beszállító cégek mindenesetre egyre fájdalmasabban érzik a saját bőrükön, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint tavaly ilyenkor - kommentálta az adatokat lapunknak a beszállítókat képviselő egyik szakmai-érdekvédelmi szervezet, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László. Információi szerint a cégek hiába próbálják kicsikarni a kifizetést, a kórházigazgatóktól azt a tájékoztatást kapják, hogy nincs pénz.

Még mindig hiányzik a szakmai koncepció

A bérverseny, pontosabban a bérjellegű kifizetések megugrása valóban egy lehetséges magyarázat az adósságrobbanásra, manapság tényleg bármekkora összeget megfizetnek a kórházak a külsős orvosoknak, azért, hogy az ellátás működjön, ugyanakkor ezt a teljesítési adatokkal is össze kellene vetni - mondta a Napi.hu-nak Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) leköszönő elnök. A bérverseny kordában tartására az EGVE már öt éve javaslatot készített annak érdekében, hogy az összegek ne léphessenek át egy bizonyos plafont, azonban az elképzelést nem sikerült megvalósítani. Molnár Attila szerint egyfajta hatósági árszint ebben megoldást hozhatna.

A legnagyobb baj azonban a szakember szerint az, hogy még mindig nincs egy olyan szakmai koncepció vagy program, ami alapján pontosan ki lehetne jelenteni, hogy mennyi plusz forrásra lenne szüksége az ágazatnak, azt mire kellene fordítani és ez milyen eredményt hozhatna. Így nem lehet több forrást kérni - hangsúlyozta Molnár Attila.

Nincsenek érdemi lépések a hbcs-korrekció (homogén betegségcsoport, ami alapján a finanszírozást kapják a kórházak)  érdekében, pedig bőven lennének olyan módszerek, automatizmusok, amivel be lehet azonosítani és nyomon követni az ellátásokat, pontosan mérni, melyikből mennyit végeznek el. Egy korrekt mérési rendszer pedig a költségekről is megbízható képet nyújtana, és átláthatóvá tenné, hol, mekkora plusz forrást igényel a rendszer. Annyi azonban már most is látszik, hogy a reális költségük alatt finanszírozott, ezért veszteséget, adósságot termelő ellátások kiigazítására a 2020-as egészségügyi büdzsé nem nyújt fedezetet - jegyezte meg Molnár Attila.

Mi a kormány szándéka, hogy engedi az adósság felfutását?

Rásky szerint az a tény, hogy idén ennyire engedték "elfutni" az adósságot, azt vetíti előre, hogy a kormánynak megint kapkodnia kell az év végén, ráadásul, ha az előző évek szintjére akarja év végére visszaszorítani az adósságot, akkor lényegesen több pénzt kell majd pluszforrásként az intézményeken keresztül a cégekhez juttatnia. Az évközi konszolidáció elmaradása, a helyzet rendezésével kapcsolatos késlekedés pedig felesleges izgalmakat kelt a beszállítók körében. Mint fogalmazott, ha egy kormány négy éve ugyanazokat a rossz válaszokat adja ugyanazokra kérdésekre, felvetődik, hogy vajon egyáltalán létezik-e komoly kormányzati szándék a adósságprobléma megoldására.

Van abban valami törvényszerűség, hogy a konszolidáció hírére megugrik az adósság, ilyenkor ugyanis mindenki saját pozícióját erősítendő, többet szeretne kapni a várható támogatásból, egyelőre azonban sem a konszolidációra, sem a finanszírozás belengetett átalakításra nincsenek jelek - erősítette meg kérdésére Molnár Attila, az GVE leköszönő elnöke.

Nem kelt meglepetést az éllovasok listája

A kórházankénti adósságlista nem tartogat különösebb meglepetéseket: a két éllovas változatlanul a Péterfy Sándor utcai kórház és a Honvédkórház, az előbbi 3,3 az utóbbi csaknem 3 milliárdos adóssággal. A Péterfy júniusi növekménye 262, a Honvédkórházé 288 millió forint volt. A fekvőbeteg-ellátásban részt vevő egyetemek közül csaknem 2 milliárdos az adóssága a Debreceni Egyetemnek, 1,3 milliárd forintnyi tartozás halmozódott fel a Szegedi Tudományegyetemen, 1,2 milliárd a Pécsi Tudományegyetemen. A Semmelweis Egyetem gyakorlatilag adósságmentes.

Az országos intézetek közül a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben lépte át a tartozás értéke az egymilliárdot. A nagy megyei kórházak közül a Békés megyeiben 1,8 milliárd forinton, a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiben 1,6 milliárdon, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiben 1,4 milliárdon, a Csongrád megyeiben 1,1 milliárd forinton állt az adósságmutató június végére.

A nagy ellátási területtel rendelkező fővárosi nagykórházak közül a Dél-pesti Centrumkórház (korábban egyesített Szent László Szent István kórház) csaknem 1,6 milliárddal, az Észak-Közép-Budai Centrumként szereplő Szent János kórház több mint 1,6 milliárddal, a Dél-pesti Jahn Ferenc kórház 1,2 milliárddal, a Bajcsy kórház pedig 1 milliárddal tartozott a beszállítóinak.

A nemzeti Népegészségügyi Központ június végi adóssága 1,4 milliárd forintra rúgott.