A koronavírus okozta első sokk már nyomot hagyott az idei első negyedévi magyar GDP-növekedésen. Ugyan itthon csak március közepén vezettek be kijárási korlátozásokat, melyek a gazdaság részleges leállását eredményezték, a bruttó hazai termék így is 0,4 százalékkal zsugorodott. Elemzők viszont arra számítanak, hogy az egész évet tekintve 3-7 százalékos lehet a visszaesés 2020-ban.

Hogy ezután mi lesz, már a gazdasági szereplők sem merik határozottan kijelenteni. Az esetleges gazdasági pályák kapcsán két táborra oszlanak: sokan azt várják, hogy amilyen gyorsan megérkezett a recesszió, olyan gyorsan vissza is tér a növekedés, míg a másik csoport szerint a gyors visszaesés először csak lelassul, majd egy fokozatos visszaállás következhet. Előbbi a V-alakúnak mondott, utóbbi pedig az U-alakú forgatókönyv.

Nem is lassú, de nem is gyors

Ha a magyarokat kérdezzük, akkor a lakosság alig 8 százaléka bízik abban, hogy már a nyár végére elmúlhat a válság, míg 21 százalék azzal számol, hogy az év végére rendeződhet a gazdaság helyzete. A legtöbben, de így is csak alig több mint a válaszadók negyede (28 százalék) várja, hogy 2021 első felében tér vissza az élet a normális kerékvágásba. A pesszimistábbak úgy számolnak, hogy ez 2021 második felében (22 százalék) vagy még később (21 százalék) történhet meg - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Nem igazán látszik különbség a férfiak és a nők között a gazdaság jövőjének megítélésében: előbbi csoport 7, a nők 10 százaléka reméli, hogy már az ősz úgy érkezik meg, hogy túl vagyunk a recesszión, míg az év végi helyreállásnál 21-20 százalék a nemek közötti megoszlás. Nagyobb eltérés egyedül ott látszik, hogy a férfiak közül a legtöbben (33 százalék) azt tartják valószínűnek, hogy a válság 2021 első félévében múlhat el, a nők közül ebben csak 24 százalék bízik.

Mindkét csoportnak ugyanúgy az ötöde várja azt, hogy 2021 második felében történhet meg a gazdasági élet visszarendeződése. A legpesszimistábbak a nők: ugyanúgy 24 százalék várja azt, hogy ennél is később léphetünk ki a recessziból, mint ahányan ezt 2021 első félévére teszik.

Ha korcsoport alapján nézzük, akkor a fiatalok 55 százaléka azzal számol, hogy egy éven belül javulhatnak jelentősen a viszonyok, a nyár végére várja ezt közülük minden 10. válaszadó, 2020 végével 15 százalékuk számol, míg 2021 első felében közel harmaduk (30 százalékuk) bízik. Érdekesség, hogy a nyugdíjasok (vagyis a 60 évesnél idősebb korosztály) közül is 11 százalék reméli, hogy véget ér a visszaesés már addigra, ahogy az őszre fordulunk. De közülük a legtöbben (29 százalék) ezt azért csak az idei év végére, vagy 2021 végénél is későbbre (24 százalék) prognosztizálják.

A 40-59 éves korcsoport viszont szinte egyáltalán nem bízik a nyár végi fordulatban (mindössze 4 százalékuk reméli ezt), sokkal inkább azzal számolnak, hogy 2021 első félévében (32 százalék), vagy 2021 második felében (26 százalék) történhet ez meg.

Ha iskolai végzettség alapján csoportosítjuk a válaszadókat, akkor az látszik, hogy az alapfokú, a középfokú, és a felsőfokú végzettséggel bírók is azt tartják, hogy 2021 első félévében a legvalószínűbb a helyreállás: 27-29-31 százalék a megoszlás. Ugyanígy nincs valódi különbség ez alapján kategorizálva a válaszadókat azt illetően sem, hogy mennyire nem bíznak a magyarok a korai gazdasági feltámadásban: nyár végére ezt csak 9-9-6 százalékban várják, a legkevésbé a magasabb képesítésűek várják ezt. A felsőfokú végzettséggel bíró magyarok a legpesszimistábbak is: közülük 25 százalék a 2021 utáni időszakra jósolja a recesszió végét.

Hasonlóan megoszlanak a vélemények a felpattanás várható időpontjáról, akkor ha településtípusok szerint vizsgáljuk a válaszadók várakozásait. A budapestiek legkisebb része (4 százalék) "áltatja magát" azzal, hogy már a nyár végére rendbe jöhet a gazdaság, de a legnagyobb részük (34 százalék) csak 2021 júniusa utánra várja ezt, majdnem ugyanennyien a fővárosban azért egy picit optimistábbak, és szerintük már 2021 nyarára jóra fordulnak a dolgok. A községekben élők mintegy két harmadának véleménye megoszlik aközött, hogy ez 2020 végéig (22 százalék), a jövő év első felére (26 százalék), vagy csak a jövő év későbbi időszakában (19 százalék) történhet meg.

A megyeszékhelyeken élők közül minden negyedik ember (25 százalék) a gazdasági feltámadást az idei év végére már elképzelhetőnek tartja, nagyjából ugyanennyien (24 százalék) csak 2021 első felére jósolja ezt, míg szintén 25 százalék csak a jövő év június utáni időszakában látja ezt reálisnak.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.