Kutatók, szakemberek, civil szervezetek és magánszemélyek is rendkívül aggályosnak és hosszú évekre kifutó súlyos következményekkel járónak tartják az Országos Vízügyi Főigazgatóság balatoni vízszintemelkedéssel járó óriásprojektjét - derül ki a balatontipp.hu összefoglalójából. A portál a Veszprém Megyei Kormányhivatal által a "Balatonpart közterületei partvédő műveinek és közvetlen háttérterületeinek rendezésére vonatkozó környezeti hatástanulmányról" meghirdetett virtuális közmeghallgatás során született véleményeket foglalta össze.

Magyarra lefordítva a tanulmány a Balaton vízszintjének tartósan magasan tartása miatt tervezett részbeni körbe betonozásának hatásairól szól. A környezeti hatástanulmány annak a munkának az egyik előkészítő anyaga, ami által a Balaton körül kialakított partvédőműveket és kapcsolódó létesítményeket a tó néhány éve megemelt szintjéhez igazítanák. A tervezett beavatkozás a Balaton teljes partszakaszának közel negyedét, a közhasználatban lévő részek mintegy felét közvetlenül érintené, a többi változatlanul maradna. A tervezett beavatkozás nagyságát mutatja, hogy egyedül a régi partvédőművek elbontását és helyükre új megépítését 32,5, további partvédőmű szakaszok felújítását, megemelését 20 kilométer hosszon tervezik. Néhol az új partvédőmű akár 80 centiméterrel is magasabb lehet az eddiginél.

A meghallgatás "résztvevői" részben a konkrétan tervezett intézkedések általuk vélt hibáira hívták fel a figyelmet, de legalább ekkora súllyal jelenik meg a partfalépítés indokaként szerepelő vízszintemelés - ami egyébként nem mostani ötlet - bírálata. Többen annak valóságtartalmát is vitatják, hogy a magasabb vízszintet véglegesnek lehet-e tekinteni. Amennyiben ugyanis nem, még kevésbé tartják indokoltnak a megaprojektet.

Kutatások szerint több tényezővel együtt a megemelt vízszintnek szerepe lehet az újbóli időszakos "alga csúcsok" kialakulásában és a nádasállomány pusztulásában. A megemelt és a Balaton természetes vízjárásához képest igen szűk tartományban szabályozott vízszint nem kedvező az élővilág számára a természetes ökológiai folyamatok fenntartása szempontjából. A klímaváltozási szcenáriók alapján a limnológiai kutatók úgy vélik, hogy a megemelt vízszint feltehetően nem fogja megvédeni a Balatont az aszályos időszakok során.

Szongoth Gábor/balatontipp.hu

A balatoni algásodást kutató Honti Márk és Istvánovics Vera úgy véli, hogy a környezeti hatástanulmány már-már szőrszálhasogató részletességgel foglalkozik a tervezett beavatkozások lokális hatásaival. Ennek a nagy alaposságnak a fő célja szerintük a tágabb, de a projekthez szorosan kapcsolódó összefüggések mellőzésének elrejtése. A megemelt vízszint miatti problémák között ők is kiemelik a nádasok pusztulásának ügyét és a klímaváltozás hatására kiújult algásodást, ami szerintük részben a magas vízszintnek tulajdoníthatunk.

Miközben a megemelt vízszint és a tó egy részén elvégzett partvédőmű emelés számtalan problémát okoz, ők is úgy látják, hogy alkalmatlan az éghajlatváltozás során várható hosszabb aszályos időszakok alatt bekövetkező alacsony vízállás elkerülésére. Az időjárás változékonysága és az éghajlatváltozás miatt már a közeljövőben is elkerülhetetlen, hogy a vízszint néha jelentősen a szabályozási szint alá süllyedjen. Ekkor a megemelt partvédművek alatt 60-80-100 cm-rel felsejlő víztükör valóban riasztó látványt nyújt majd. Így vagy úgy: teljesen hiányzik a tervezett beavatkozások hatásainak vizsgálata a klímaváltozás tükrében - állapítják meg.

Az üdülési szezonon kívülre időzített munkavégzés és a szükséges források ütemezésének nem-ismerete azt jelenti szerintük, hogy a projekt akár 4-5 évig is elhúzódhat, miközben a tervezők az építéshez az 50 centiméter alatti vízszintet határozzák meg ideálisnak. "Akkor tehát várható, hogy éveken át +50 cm-re eresztik ősz elején a Balatont?" - teszik fel a kérdést, és úgy vélik "vízpótlási lehetőség nélkül ez fölöttébb kockázatos lépés lenne".

Morvay István tájépítész, területrendezési tervező szerint a jelenlegi vízszint és partfalemelési koncepció elfogadásának nemzetgazdaságilag elfogadhatatlan és kockázatos kihatásai lehetnek. A projekt a tágabb környezet számára előnytelen, súlyos kockázatokat hordoz, az érintettek számára jól beláthatóan káros következményekkel jár. A közvetlen környezetében várható gondok - köztük a suvadás veszélye, a felszíni víz elvezetésével, a zöldterületekkel kapcsolatos problémák - mellett úgy véli, hogy a terv megvalósítása a régió egészére súlyos hatással lehet. Véleménye szerint "a project több évre lehetetlenné teszi a Balatonnak, mint üdülő tónak a használatát, ami a nemzetgazdaság érdekeire tekintettel elfogadhatatlan, és politikailag sem védhető".