A Magyar Királyság egyik legmeghatározóbb árucikke volt a paprika megjelenése előtt a világ legdrágább fűszere, a sáfrány. A növényt mind a gasztronómia, mind a gyógyászat évezredek óta használja. A fűszerkülönlegesség a sáfrány bibéjéből készül: egy kilogramm belőle a minősége függvényében meghaladhatja a 12 millió forintot is - Horváth Lénárdot, a Magyarországi Sáfránytermesztők Szövetségének elnöke beszélt erről a Napi.hu-nak.

„Az én véleményem az, hogy a magyar és a bolgár a világ talán két legjobb minőségű sáfránya. Manapság hazánkban csak néhány gazda foglalkozik a jóféle sáfrány (Crocus sativus) termesztésével. Jellenleg nem haladja meg a három kilogrammot a magyar össztermelés. Egy éven belül azonban megduplázódhat az itthon termelt mennyiség, két év múlva pedig négy-ötszörösére növekedhet, hiszen annyian jelezték a Szövetségünk felé, hogy belevágnának a termesztésébe” – mondta Horváth Lénárd.

Kapcsolódó

Hiánycikk a világpiacon

Az elnök a Fejér megyei Úrhidán maga is gazdálkodik a növénnyel. Elsősorban saját használatra, valamint külföldre, a gyógyszeripar számára termeszt sáfrányt. A gyógyászati szektorban például a rákkutatás is felhasználja a növényt, de csakis a lehető legjobb minőségűt. A sáfránybibe a világpiacon jellemzően hiánycikk, ára pedig folyamatosan emelkedik.

Kisebb mennyiségben ugyan, de az élelmiszeripar és a szeszipar is vásárol a magyar gazdáktól, viszont az sem marad idehaza. A hazai termelés növekedésével párhuzamosan azonban az lenne a Szövetség célja, hogy ismét meghonosítsák a magyar gasztronómiában a fűszer használatát. Az itthon termelt mennyiséggel pedig le kívánják fedni a jövőben a hazai piacot.

Munkaigényes termelés

Korábban a saját kárukon tapasztalták meg a hazai termelők, hogy a témában eddig megjelent külföldi szakkönyvek állításai számos esetben nem állják meg a helyüket. A Szövetség ezért saját szakirodalmon és egyedi szárítási módszereken dolgozik. A szervezet tagjaitól egyébként is elvárás a legjobb minőségű fűszer előállítása a biogazdaságaikban.

Horváth Lénárd szerint a klímaváltozás kifejezetten kedvez a növénynek, amelynek előnyére válnak az itthon egyre hosszabb, szárazabb és forróbb nyarak. Emellett a sáfrány kedveli a meszes, kötött talajt, azonban rengeteg gyomlálást és a termőföld folyamatos feljavítását igényli – különösen október második feléig, amikor eljön a fővirágzás és a termés betakarítása.

Sáfrányvirágzás Magyarországon.
Sáfrányvirágzás Magyarországon.
Kép: Horváth Lénárd

„A sáfrány rendkívül érzékeny növény. Termesztése különösen munkaigényes, gépesítés semmilyen formában nem alkalmazható a termesztése során. Csak családi gazdaságoknak érheti meg foglalkozni vele. Érdekesség, hogy nagyobb mennyiségű növény elhúzódó bibézése esetén például csak férfiak és idős nők végezhetik ezt a munkát.

Ennek oka, hogy a sáfrány hatóanyagai nagyobb adag estén bőrön keresztül is felszívódhatnak, ami a nőknél soron kívüli menstruációt eredményezhet. Egy magasabb dózis belőle egyébként a férfiakra is hatással van: jellemzően többször és nagyobb kedvvel keresik olyankor az asszonyaikat” – mondta tréfálkozva az úrhidai gazda.

A szakembertől megtudtuk azt is, hogy a nemzetközi sáfránytermelés körülbelül 95 százalékát Irán adja. Az ottani termés minősége azonban rendkívül változó. Európában jelentős piaci szereplő Spanyolország, valamint Olaszország, azonban más országokban, mint például Görögországban vagy Bulgáriában is termesztik a növényt. Különlegessége a sáfránybibéből készült fűszereknek, hogy hasonlóan a borokhoz, meg lehet különböztetni azokat évjárat és termőterület szerint. Megfelelő szárítást és tárolást követően a fűszer pedig akár 3-4 évig is elállnak.