A kormány megszorító csomagjának egyik legvitatottabb része a légitársaságokra közvetetten, a földi kiszolgálással foglalkozó reptéri cégekre kivetett különadója. Nem azért, mert az egyébként rendkívül környezetszennyező közlekedési mód adóztatása ördögtől való lenne, hanem a szektor szerint úgy vádolja őket a kabinet "extraprofitszerzéssel", hogy a légiközlekedési ágazatot a koronavírus-járvány megtépázta, jelenleg pedig a magas üzemanyagköltségek miatt romlott a rentabilitás is a szereplőknél. A légitársaságok ráadásul természetesnek tekinthető módon reagáltak erre, áthárították ezt az utasokra, amelyen a kabinet felháborodott.

Utóbbi nyomán egyébként egy igen szokatlan, olykor szórakoztató párbeszéd kezdődött a kormány és a Ryanair fapados társaság között, amely azzal indult, hogy a légicég közölte: ezt az adót áthárítja. Erre válaszul, a kormány bejelentett egy fogyasztóvédelmi eljárást. Ez úgy tűnik nem ijesztette meg a másik nagy fapados céget, az EasyJetet sem, ugyanis magasabb viteldíjakat ígért a magyar utasoknak, illetve azt vetítette előre, hogy hazánk nemzetközi összeköttetései romlani fognak a plusz költségek miatt.

Így tett a Wizz Air is, egy nappal később közölték, hogy a júliusig megvásárolt jegyek esetében nem terhelik rá az extraprofitadót az utasokra, utána viszont igen.

Ismételten megszólalt a Ryanair vezére Michael O'Leary, aki a hvg.hu-nak adott interjújában olyanokat mondott, mint hogy "Nagy Márton egy komplett idióta" illetve, hogy "tudom, hogy végzett közgazdász, de mégis azt gondolom, hogy vissza kéne őt küldeni az iskolába, el is küldöm neki a „Közgazdaságtan tökfejeknek” könyvet, mert őt is tökfejnek tartom".

Erre a kormány nevében Nagy Márton úgy reagált, reméli, hogy „nem ilyen arroganciával kezelik az utasok problémáit, bár a kialakult gyakorlatuk nem túl empatikus a tapasztalatok szerint".

Egy, az ATV Híradónknak nyilatkozó adószakértő szerint nincs olyan jogszabály, ami alapján bárminemű büntetést ki lehetne szabni azokra a cégekre, amelyek áthárítják az adót az ügyfeleikre.

Lesz, aki lenyeli

A fenti konfliktus miatt is érdekes kérdés, hogy vajon hány utast tántoríthat el az átterhelt különadó. A Pulzus kutató reprezentatív felmérése szerint a magyarok 19 százaléka tervez(ett) a közeljövőben repülős utat. Ez nem meglepő módon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a budapestiek körében nagyobb arányú.

Erre a 19 százalékra szűrve a válaszadók 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem módosít utazási tervein, kifizeti a többletköltséget, 37 százalék mondta, hogy kevesebbet fog repülni, 9 százalék pedig alternatív utazási módot keres (például autóval, vonattal, busszal utazik). Utóbbit természetesen behatárolja a távolság.

Ez azt jelenti, hogy az adó a légi utasok közel felének terveire kihathat, amely komoly csapás az éledező légiiparnak.

Az idősebbeknek jobban fáj

A kor szerinti bontásból az derül ki, hogy míg a 60 év felettiek 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kifizeti az extra terhet, a fiatalabbaknál ez az arány magasabb. Érdekes az is, hogy 60 fölött már egyáltalán nem alternatívája a repülésnek az autó vagy a vonat, az idősebb generáció tagjai – már akinek van pénze repülővel menni a nyaralására – inkább kevesebbet utazik majd.

Míg a teljes társadalmat nézve a légiutasok körtében felülreprezentáltak a diplomások, a repülést tervezők között már az érettségizők mondják nagyobb arányban, hogy nem tántorítja el őket az extra adó, kifizetik azt, vagy még nem érinti őket a plusz teher. Az alapfokú végzettséggel bírók ugyanakkor inkább kevesebbet utaznak vagy váltanak.

A lakóhelyet nézve az adó a kistelepülésen élők számára a legnagyobb érvágás, de érdekes módon nem a budapestiek nyilatkoztak úgy a legnagyobb arányban, hogy nem érinti a terveiket az új sarc, hiába náluk vannak többségben, akik ezt az utazási formát választották. Helyettük a megyeszékhelyen élők, akiket vagy nem érinti az adó, vagy kifizetik azt.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"