Budapest és a 23 fővárosi kerület egyetlen fillér kompenzációt nem kap a kormányzattól az iparűzési adó megfelezése miatt - derült ki csütörtökön. Ezzel a fővárosi cégeknél dolgozó mintegy 30 ezer ember, valamint az önkormányzati fenntartású intézmények munkavállalóinak bérfejlesztése kérdőjeleződött meg a 2021-es évre vonatkozóan.

A fővárosi önkormányzat ugyan elvi egyetértését fejezte ki abban, hogy szükséges lenne cégeinél a munkabérek olyan mértékű emelése, amely legalább azok reálértékének megőrzését biztosítja - ám az nem látszik, hogy erre forrást is tudna biztosítani. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes korábbi bejelentése szerint Budapest önerőből nem tudja ellensúlyozni azt a 15-20 milliárd forintos bevételkiesést, amelyet az iparűzési adó megfelezése okoz, így a főváros már idén novemberben csődbe kerülhet.

8 milliárd sok lenne a kormánynak

A héten világossá vált az is, hogy a kormány nem biztosít bérfejlesztésre lehetőséget a főváros üzemeltetéséért dolgozóknak. A fővárosi közszolgáltató cégeknél - egyebek közt a BKV-nál, az FKF-nél és a Főkertnél - működő szakszervezetek által létrehozott bérszövetség az országgyűlés költségvetési bizottságához fordult az ügyben.

A bizottság e heti ülésén szavaztak a 2021-es költségvetés módosításáról, és sikerült néhány ellenzéki képviselőt meggyőzni arról, hogy a kormány által módosítani kívánt büdzsétervezethez nyújtsanak be egy módosító indítványt. Ez arról szólt, hogy címzetten a fővárosnak adjon a kabinet 8 milliárd forintot, amellyel 2021-ben 5 százalék körüli bérfejlesztést lehetne biztosítani az önkormányzati cégek munkavállalóinak. Nem egy nagy összegről van szó, azonban a Pénzügyminisztérium és a kormányzati többség nem támogatta ezt az indítványt a költségvetési bizottságban - mondta lapunknak Kordás László Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A bérszövetség tehát kénytelen lesz a fővárossal egyeztetni: jövő hét szerdán lesznek tárgyalások a két fél között, amikor értékelik a kompenzáció elmaradása miatt kialakult helyzetet. Megpróbálunk egy több évre szóló megállapodástervezetet benyújtani a fővárosnak, és igyekszünk tárgyalóasztalnál megoldani a kérdést. A sztrájk egyelőre nincs napirenden.

Nagyon nehéz tárgyalások elé nézünk

- hangsúlyozta Kordás.

Megélhetési problémát okoz az elmaradás 

A feszültség ugyanakkor jelentős az önkormányzati dolgozók körében: az elszabaduló infláció, az élelmiszerárak növekedése halmozottan sújtja ezt a relatíve alacsony keresetű munkavállalói kört. Mint korábban megírtuk, a legnagyobb fővárosi fenntartású cégnél, a BKV-nál jelentősen lecsökkent a munkamennyiség a járatritkítások miatt, így jórészt kiesett az a pluszjövedelem amelyet a többletmunkával - például túlórázással, éjszakai munkával - szereztek meg a dolgozók.

Pusztán az alapbérből viszont immár nem tudnak tisztességgel megélni az emberek, hiszen idén a bérfejlesztés elmaradásával már reálértéken csökkent a bérük. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint az esetleges - semminél ugyan több - 5 százalékos bérrendezés még azt a szintet sem érné el, amekkora a munkavállalók inflációs kitettsége

Időhúzásra játszott a kabinet az állami vállalatoknál?

Lassanként eltelik az év első fele, ám mindig nem került sor bérmegállapodásnak az állami fenntartású vállalatoknál sem. 

A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának múlt heti ülésén a MÁV, a Volán a Magyar Posta és a közműszektor cégeinek vezetői, a munkavállalói érdekképviseletek és a kormányoldal végül nem egyeztetett a 2021-es részletes, ágazatonként és területenként eltérő bérigényekről. A következő tárgyalási fordulóra május 7-én került volna sor, az eseményt azonban kormányzati részről lefújták - tudtuk meg Meleg Jánostól, a Vasutasok Szakszervezetének elnökétől. 

További tárgyalások nem várhatóak, ehelyett valószínűleg a jövő hét közepén Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter fogja bejelenteni, hogy milyen bérfejlesztésre számíthatnak az állami vállalatok dolgozói. 

A közszolgáltató cégek szakszervezetei jelezték: a teljes 2021-es évre vetítve - vagyis januárra visszamenőleg - átlagosan minden munkavállalónál 6 százalékos alapbéremelést tartanak szükségesnek, de területenként és munkakörönként eltérően elosztva. Szerintük ez a mérték kell ahhoz, hogy a munkavállalók keresetének reálértéke tovább emelkedjen. A becslések szerint ekkora mértékű alapbéremelés 28 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésnek, ha az érintett vállalatok önerőből nem tudnának hozzájárulni a körülbelül 150 ezer érintett munkavállaló bérköltség-növekedéséhez.

Márpedig a járványhelyzet okozta bevételkiesés miatt önerőből nem tudják végrehajtani az állami vállalatok a bérfejlesztést. A Volánnál mintegy 20 milliárdos, a MÁV-nál 40 milliárdos forgalomcsökkenést okozott az utasforgalom visszaesés, igaz a teherfuvarozók által fizetett pályahasználati díjból továbbra is jelentős bevétele származott a vasúttársaságnak - részletezte Meleg János.

A Magyar Postánál ugyanakkor biztos nem lesz meg a fedezet, hiszen évek óta tendenciaszerűen csökken a küldeményforgalom.

Bár konkrét számadatokról nincs információja, a szakszervezeti vezető úgy tudja, a kormány nem egységes közszolgáltatási bérfejlesztésben gondolkodik, hanem minden cégnél más irányt szab majd. 

Nem kizárt, hogy a kabinet bérajánlata többéves lesz, így 2022-re is vonatkozik majd.

A MÁV szakszervezetei egyébként 2021-re csoportszinten, mintegy 8-9 százalékos keresetnövekedésre tettek javaslatot év elején. Ezt a cég vezetése támogatta volna, ám a kormányoldal részéről hónapokon keresztül nem született döntés.