Az online vásárlások száma az utóbbi években nagymértékben megemelkedett: a technológiai változások, az online piacterek által nyújtott lehetőségek és a kereskedelembe lépő szereplők számának növekedése a jogi szabályozásban is számos új területet nyitott meg. A dinamikus fejlődés hatására sok ágazatban szükségessé vált a jogi háttér frissítése és a fogyasztóvédelmi előírások aktualizálása.

A május 28-án érvénybe lépő új szabályozás nyomán több fogyasztóvédelmi rendelkezés módosul. Ezek közül kettő különösen fontos: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény és a termékek eladási áráról és a szolgáltatások feltüntetéséről szóló rendelet - hívta fel a figyelmet a DLA Piper Hungary.

Szigorodik a fogyasztók tájékoztatása

Az új szabályok egyértelműen lefektetik az online kereskedők számára a fogyasztók számára történő tájékoztatási kötelezettség részleteit.

Így a jövőben az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést indítanak az adott honlapon, akkor a találatok sorrendje mi alapján állt össze, melyek voltak a rangsorolás fő paraméterei (például az ár, a fogyasztói értékelések, az elérhetőség) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét. Továbbá kötelező feltüntetni, ha a találat fizetett hirdetést tartalmaz és azt is, ha a keresési eredmények rangsorában előbbre került a fizetett termék.

A választás befolyásolására is figyelnek

A korábbi vásárlók véleménye befolyásoló hatással van a fogyasztók döntésére, ezért az új szabályozás értelmében nem szerepelhetnek olyan hamis pozitív értékelések a különböző platformokon, amelyek torzíthatják a választást.

A kereskedők továbbá csak akkor állíthatják, hogy a termékértékelések azt ténylegesen használó fogyasztóktól érkeztek, ha ezt előzetesen ellenőrizték. Ennek módja lehet többek között az előzetes regisztráció, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok vagy a panaszkezelési rendszer kialakítása.

Vége a manipulatív gyakorlatoknak

A manipulatív gyakorlatok (más szóval a sötét mintázatok) a fogyasztók rosszhiszemű befolyásolására alkalmazott módszerek. Ezek közé tartozhat a honlapon bizonyos releváns információk elhalványítása (így például kisebb vagy kevésbé látható betűtípussal történő megjelenítése), a hirdetési szövegek pontatlan megfogalmazása vagy a hírlevélről való leiratkozás megnehezítése.

Az influenszerekkel történő reklámozás csapdáit a fogyasztóvédelmi jog eddig is kiemelten kezelte: minden esetben fel kell tüntetni, ha az adott piaci szereplő ellenszolgáltatás fejében tesz közzé reklámot megjelenítő tartalmat. Számos nyitott kérdést vetett fel időközben az online piac fejlődése (az influenszer fogalma, a reklám idegen nyelven történő feltüntetése, a felelősségi kérdések), amelyekre reagálva a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) frissített tájékoztatót tesz közzé ebben a témában.

Szigorodnak az akciók feltüntetésére vonatkozó szabályok is

Ugyancsak új szabályok lépnek életbe az árak feltüntetésére vonatkozó rendeletben, méghozzá az árcsökkentések bejelentésénél.

A mindössze egyetlen paragrafust (öt bekezdést) tartalmazó új szabálynak való megfelelés várhatóan komoly kihívás elé állítja a magyar kereskedőket: ezt jól mutatja, hogy a témában a kormány Fogyasztói portálján elérhető új útmutató 13 oldalon keresztül részletezi a megfelelés részletes rendjét.

Az új szabályok ugyanis az akciós árak, leértékelések és árkedvezmények kommunikációját korlátok közé szorítják: az árcsökkentéskor a kereskedő köteles megjelölni a fogyasztó részére a korábban alkalmazott árat is (ez azt a legalacsonyabb árat jelenti, amelyet a kereskedő az adott termék esetében az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc napban alkalmazott).

Lényeges, hogy az új árfeltüntetési szabályok nem vonatkoznak a szolgáltatásokra, és a magyar jogalkotó választása alapján a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre (így friss élelmiszerek, pékáruk, vágott virágok).

Hazai tapasztalatok szerint is indokolt a szigorítás

A GVH eddig is vizsgálta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy szükséges a fogyasztóvédelmi előírások szigorítása. A versenyhivatal az érintettek jobb tájékozódása érdekében 2020 május közepén már külön útmutatót is elkészített az új szabályokról.

Bár a versenyhivatal várhatóan az első időszakban az óvatosabb beavatkozás, a vállalkozások "terelését" fogja előnyben részesíteni a büntetéssel szemben (különösen kis- és középvállalkozások esetén), később, a gyakorlat megszilárdulásával azonban várható, hogy akár jelentős bírságokkal is számolhatnak az új szabályokat nem kellően tiszteletben tartó cégek.

Az új szabályozás elsődleges célja a fogyasztók védelme, a tiszta és jogilag rendezett online piaci keretek megszilárdítása a magyar jogszabályi környezetben. Az új előírások elősegítik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolását, valamint megkönnyítik a jogérvényesítést is – összegezte Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary Versenyjogi csoportjának társvezetője.